• A koszorúérműtét (bypassműtét)

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Palotás Lehel, szívsebész

        A koszorúérműtét vagy bypassműtét komoly sebészeti eljárás, amely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. Hogy zajlik ez a beavatkozás? Mit érdemes tudni a betegeknek?

        Az érelmeszesedés, mely az egész szervezetet érinti, testünknek egyik fontos szervét, a szívet sem kíméli. Ahogyan más verőérnél, a szívben lévő verőerekben (koszorúerek) is hasonló zsír és mészlerakódás, meszes lemezek (plakkok), súlyosabb esetben akár az ér üregét is súlyosan beszűkítő, vagy elzáró szűkületek alakulnak ki.

        Hirdetés

        Az érelmeszesedés tünetei

        Sok betegnél mellkasi szorítás, fulladás, terhelésre jelentkező fáradékonyság, gyengeség hívja fel a figyelmet erre a betegségre. Gyakran azonban szívizomelhalás (szívinfarktus) az első komoly esemény. A betegek eleinte kardiológiai osztályra kerülnek, ahol vizsgálatok kezdődnek a szív állapotának, vérkeringésének, billentyűműködésének teljesítményének felmérésére.

        Jó tudni A szívinfarktus tünetei

        Egy általános, lépcsőzetes vizsgálatsorozat a felszínre hozza, hogy  mi is okozza a beteg panaszait, ha azok szív eredetűek. Ebben a sorrendben a vizsgálatok egyre pontosabb diagnózist eredményeznek: EKG, szívultrahang, terheléses EKG, koszorúérfestés/ coronaria CT.

        A terheléses vizsgálatok, melyek során gyaloglás, biciklizés közben nézik a szív elektromos működését, a beteg panaszainak alakulását, csak közvetve utalnak a háttérben álló koszorúér betegégre.

        Abban az esetben, ha koszorúérfestés történik, már pontosan minden részletre kiterjedően kizárható vagy megerősíthető a koszorúerek megbetegedése.

        Amennyiben a koszorúerek ürege 50-60 %-osan beszűkül, sebész szűkületről beszélünk. Ha ilyen mértékű szűkületek jelennek meg a szív koszorúereken  a gyógyszerek mellett, akkor koszorúértágítás, fémháló behelyezése (sztentimplantáció), illetve koszorúérműtét jön szóba.

        Mikor van szükség bypassműtétre?

        Utóbbi lehetőségek közül a  koszorúér-szűkületek mértéke és ezek ereken való elhelyezkedése alapján kell választani. A koszorúérműtét (bypassműtét) és a kardiológiai beavatkozások szükségességét több szakmai ajánlás is tisztázza.

        A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. A műtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját ereket,- verőerek vagy vénák-  felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezeti a koszorúérszűkületen túli szívizomzathoz.

        Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúéráthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át.

        A bypassműtétek típusai

        A koszorúérműtéteknek 2 fő típusa létezik aszerint, hogy verőszíven vagy megállított szíven végzik az áthidalást. Mindkét típusú koszorúérműtét egyformán elfogadott és kb. hasonló rövid és hosszútávú  kockázattal és eredménnyel végezhető. Különböző centrumok, szívsebészeti központok Magyarországon és világszerte hol egyik, hol másik műtéti eljárásnak a híve.

        Ön tudta?

        3 fő koszorúér van, melyeknek nagyon fontos oldalágaik vannak. A főerek alaján beszélünk 1-2-3 érbetegségről. Az 1-érbetegség is igényelhet koszorúérműtétet, a 2-érbetegség még inkább, a 3-(fő) koszorúérbetegség esetén pedig egyértelműen koszorúérműtét választandó a kardiológiai beavatkozásokkal szemben.
        Abban az esetben, ha szív nagy erei súlyosan be vannak szűkülve, ezek a szakmai ajánlások szerint egyből koszorúérműtétre szorulnak, kardiológiai beavatkozásra nem alkalmasak.

        Párhuzamosan  koszorúérműtét áthidalásához szükséges ereket nyerünk a mellkas belső felszínről a mellkas mellől, valamint a lábszárról, vagy az alkarból. Az egyik sebész a mellkasi eret a szegycsont kettévágását követően távolítja el. A másik sebész ezalatt a lábból vagy a karból vesz ki szükséges mennyiségű vénát (láb) vagy verőeret (alkar).

        A legjobb áthidaló ér a mellkas felső felszínéről leválasztott verőér, mely a leghosszabb időn át marad nyitva utánkövetéses vizsgálatok tanúsága szerint. Sajnos ezen ér nem elegendő több koszorúér áthidalására. A lábból és a karból eltávolított erek hosszútávú nyitvamaradása kevésbé jó.

        Mindent egybevetve hosszútávon a saját szervezetünkből eltávolított erek jobb életminőséget, hosszabb panaszmentességet, jobb teherbírást adnak a koszorúértágításhoz viszonyítva.)

        Miután az erek készen állnak az áthidalásra, egyik végüket a beteg beszűkült koszorúerek szűkület utáni részére varrjuk föl, majd azt követően a főverőérbe (aorta) szájaztatjuk. Így az oxigéndús vér a szűkületek utáni szívizomterületekre is eljuthatnak.

        Amennyiben a műtétet szív-tüdő gép segítségével megállított szíven végzik, abban az esetben speciális csöveket helyeznek a szív pitvarába, illetve a főverőérbe. A szív-tüdő gép a szív pitvarából kiszívott vért oxigénnel dúsítja, megszűri, és a főverőérbe pumpálja. Ezalatt a szív speciális oldattal megállítható, és a koszorúér-áthidalások elvégezhetők nyugodt körülmények között.

        A járó szíven történő beavatkozásnál a szívet egy kis eszköz segítségével olyan helyzetbe hozzuk, hogy a szív egy kis területe, ahova a koszorúér-áthidalást szeretnék felvarrni, nyugalomban legyen. A koszorúeret vértelenné teszik, hogy vérzésmentes környezetben lehessen felvarrni  az áthidaló eret. Eközben a szív dobog, és maga a szív keringeti a testben a vért továbbra is.

        Mindkét módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai is.

        Miután az áthidalásokat elvégzik, a szívmotor csöveit eltávolítjuk a szív üregéből és a főverőérből, visszaállítják a vér alvadását, melyet a műtét elején felfüggesztenek. Ezt követően a megnyílt testüregekbe, csöveket visszahagyva zárják a mellkast, és a sebeket.

        Teendők az operáció előtt

        Mielőtt valaki egy ilyen nagy műtétre kerülne, ahol mélyen beavatkoznak a szervezet működésébe, keringésébe, légzésébe, védekező rendszerébe, szükséges néhány vizsgálatot elvégezni: nyaki érszűkületek kizárása és megszüntetése, lehetséges fertőző gócok kizárása,és megszüntetése, vércsoport meghatározása, és vér választása véradó által.

        Amennyiben a teljes körű kardiológiai kivizsgálás és az említett szükséges kiegészítő vizsgálatok megvoltak, a beteg a szívsebész számára bemutatásra kerül. Egy várólistára kerül, ahol műtéti időpontot kap. A kivizsgálási eredményektől és a panaszoktól függ, hogy a beteg állapota mennyire kockázatos.

        Ez alapján létezik akut (24 órán belüli), sürgető (néhány héten belül) és tervezett, mely néhány hónapos időtartamon belül jelent elvégzendő műtétet. A beteg a műtét előtt 1-2 nappal fekszik be a szívsebészetre, a műtétet követően minden beteg intenzív osztályra kerül észlelés céljából.

        Lábadozás, gyógyulás koszorúérműtét után

        Amennyiben a műtéti megterhelést a szervezet jól bírta, és szövődmény nem történik, a beteg egy-két nappal a szívműtétet követően általános osztályra kerülhet, ahol gyógytornászok és nővérek irányítása mellett illetve segítségével fokozatosan mozogni kezdenek, és lábadozásuk során egyre több és több mozgást és fizikai aktivitást végezhetnek.

        A hazaengedést és az esetleges további kezelést megelőzően ellenőrző vizsgálatokat végeznek. EKG, laborvizsgálatok, mellkasröntgen, szívultrahang. Jó eredmények esetén a beteget otthonába lehet bocsátani.

        A műtéti sebek gyógyulásának, és a műtét eredményességének ellenőrzésére 2 hónapot követően sebészi ellenőrző vizsgálat történik, majd a szívműtéten átesett betegek negyedévente, félévente kardiológiai ellenőrzésre kell járjanak.

        (WEBBeteg - Dr. Palotás Lehel, szívsebész)

        Legutóbb frissült: 2018.01.07 22:51
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gyermeknefrológia

        Gyermeknefrológia

        Prof. dr. Reusz György

        Milyen tünetek esetén kell vesebetegségre gyanakodnunk gyermeknél?

        A migrén okai

        A migrén okai

        B. M., szakfordító

        Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.

        Az érelmeszesedés

        Az érelmeszesedés (arteriosclerosis) az ütőerek (artériák) belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével, és megkeményedésével járó betegség.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.