Kamrafibrilláció - Amikor a szív kaotikus táncba kezd

A szív egészséges működését az összehangolt, szabályos összehúzódások biztosítják. A szív felső üregei, a pitvarok, és alsó üregei, a kamrák pontos ütemben dolgoznak együtt, hogy a vért folyamatosan a tüdőbe és a testünk minden szervéhez pumpálják.

Vannak azonban olyan ritmuszavarok, amelyek azonnali életveszélyt jelentenek. Ezek közül a legrettegettebb a kamrafibrilláció (VF, ventricularis fibrilláció). Ez a szív hirtelen leállásának leggyakoribb oka.

Mi is az a kamrafibrilláció?

Kamrafibrilláció során a szív kamráinak izomrostjai nem összehangoltan húzódnak össze, hanem teljesen kaotikus, remegésszerű aktivitást végeznek. A szív pumpafunkciója megszűnik, vagyis a szív nem képes vért továbbítani a testbe. A keringés leáll, az agy és a szervek néhány másodperc alatt oxigénhiányba kerülnek.

Ezért a kamrafibrilláció azonnali beavatkozást igényel – ha nem történik újraélesztés és elektromos defibrilláció, a beteg perceken belül meghal.

Milyen tünetek, jelek utalhatnak rá?

A kamrafibrilláció hirtelen szívhalált okoz, tehát tünetei nem lassan alakulnak ki, hanem azonnal jelentkeznek. A beteg:

• hirtelen összeesik,
• eszméletét veszti,
• nincs légzése vagy csak agonális, szabálytalan légzőmozgások láthatók,
• nincs tapintható pulzus

Mindez néhány másodpercen belül lezajlik. Előzetesen lehet szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, légszomj, de sokszor minden előjel nélkül következik be.

Okok és rizikófaktorok

A kamrafibrilláció legtöbbször valamilyen súlyos szívbetegség talaján alakul ki, de bizonyos esetekben korábban teljesen egészségesnek hitt embereknél is előfordulhat. A főbb okok és kockázati tényezők:

• Koszorúér-betegség, szívinfarktus: a VF leggyakoribb oka. Az infarktus alatti oxigénhiány miatt a szívizom elektromos működése felborul.
• Szívelégtelenség, kardiomiopátia: megnagyobbodott, gyenge szívben gyakrabban alakulnak ki veszélyes ritmuszavarok.
• Veleszületett vagy szerzett szívbillentyű-hibák.
• Elektrolitzavarok (pl. alacsony káliumszint).
• Súlyos ritmuszavarra hajlamosító genetikai szindrómák (pl. hosszú QT-szindróma, Brugada-szindróma).
• Elektromos áramütés, súlyos mellkasi trauma.
• Kábítószerek (kokain, amfetamin) és bizonyos gyógyszerek is kiválthatják.

A legfontosabb rizikótényező tehát a koszorúér-betegség – a hirtelen szívhalál eseteinek döntő többsége ezzel függ össze.

Hogyan ismerhető fel?

A kamrafibrillációt a helyszínen a beteg állapota alapján kell felismerni:

• eszméletlen,
• nem lélegzik normálisan,
• nincs pulzusa.

Az EKG-vizsgálat egyértelmű képet ad: szabálytalan, kaotikus hullámok láthatók, nincsenek érdemi QRS-komplexusok.

Mivel a beteg perceken belül meghalhat, nincs idő laborokra vagy képalkotókra: a diagnózis klinikai tünetek + EKG alapján azonnal felállítható.

A kezelés

A kamrafibrilláció csak azonnali újraélesztéssel kezelhető. A siker kulcsa a gyorsaság: minden eltelt perc kb. 10%-kal csökkenti a túlélés esélyét.

1. Azonnali mentőhívás (112 Magyarországon).
2. Alap újraélesztés (BLS): mellkaskompressziók megkezdése, – ha lehetséges – befúvásos lélegeztetéssel.
3. Defibrilláció: félautomata defibrillátor (AED) használata, ha elérhető. Az elektromos sokk visszaállíthatja a normális ritmust.
4. Szakellátás (ALS): gyógyszerek (adrenalin, amiodaron), légútbiztosítás, további defibrillálások a mentők által/kórházban.

Ha a beteg túléli a rohamot, részletes kivizsgálás szükséges az ok tisztázására és a kiújulás megelőzésére.

Teendők a kórházban és a túlélők számára

Azoknál, akik átvészelik a kamrafibrillációt, a legfontosabb a kiújulás megelőzése:

• Koszorúér-betegség kezelése (angioplasztika, gyógyszerek).
• Szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség rendezése.
• Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD): ez a készülék folyamatosan figyeli a szívritmust, és újabb VF esetén automatikusan lead egy életmentő elektromos sokkot.
• Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés (antiaritmiás szerek) vagy katéterabláció is szóba jöhet.

Prognózis

A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb állapot a kardiológiában: azonnali beavatkozás nélkül szinte mindig halálhoz vezet. A túlélés esélyét meghatározza:

• milyen gyorsan kezdődik meg az újraélesztés,
• van-e elérhető defibrillátor,
• milyen alapbetegség áll a háttérben.

Kórházi ellátás és ICD-beültetés után a betegek jelentős része hosszú távon is jó életminőségben élhet, de folyamatos kontroll szükséges.

Megelőzés

A legjobb stratégia a VF megelőzése – vagyis a szívbetegségek rizikójának csökkentése:

• szívbarát életmód (dohányzás kerülése, rendszeres mozgás, egészséges étrend),
• magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint rendezése,
• rendszeres kardiológiai ellenőrzés ismert szívbetegség esetén,
• ICD-beültetés javasolt azoknak, akiknél nagy a hirtelen szívhalál kockázata.

Fontos a laikusok képzése is az alapvető újraélesztés és az AED-használat terén: minél többen tudják, mit kell tenni, annál több élet menthető meg.

Összefoglalás

A kamrafibrilláció a legveszélyesebb szívritmuszavar: a szív pumpafunkciója leáll, a beteg néhány perc alatt meghalhat. Azonnali felismerés, újraélesztés és defibrilláció életet menthet. Bár megelőzni nem mindig lehet, a szívbetegségek kezelése és a modern eszközök – mint az ICD – sok embernek adhatnak második esélyt.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus