Koszorúér-bypass-műtét utáni teendők, életmódtanácsok, fontos tudnivalók

Dr. Molnár Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
Megjelent: 2022.08.17

A koszorúér-betegség egyik hatékony gyógymódja a koszorúér-áthidaló műtét (CABG (coronary-artery-bypass-grafting)).

A nyitott mellkasi műtét során a beszűkült koszorúér előtti és utáni érszakaszt egy, a karból, lábból vagy a mellkas belső részéről kivett egészséges érdarabbal hidalják át (grafting). Több szűkület megoldása is lehetséges egy műtét során.

Optimális esetben 48-72 órás intenzív osztályos ellátást követően a szívsebészeti részlegen folytatódik a gyógyulás.

Az első néhány napban mellkasi szívócső vezeti el a felesleges váladékot a műtéti területről. Ez okozhat némi kellemetlenséget, de a problémamentes gyógyuláshoz nélkülözhetetlen.

Az első egy hétben fáradékonyság, a műtéti területeken fájdalom, köhögés gyakran elődordul, de fájdalomcsillapítással a panasz enyhíthető. Nagyon fontos ebben az időszakban a gyógytornász által megtanított légzőtorna végzése, hogy a tüdőben lévő váladék megfelelően kiürüljön, ami segít megelőzni egy tüdőgyulladás kialakulását. A fizikai erőnlét visszanyeréséhez napról napra el kell végezni az előírt gyógytornát, még ha nehéznek is tűnik.

7-10 nappal a műtét után a varratszedést követően a szívsebészeti osztályról a legtöbb esetben el lehet távozni. Varratszedés után, megfelelő sebgyógyulás esetén, a zuhanyzás is megengedett.

A rehabilitáció elemei

A lábadozás ezt követően egy rehabilitációs osztályon folytatódik a legtöbb esetben, amely jelentősen hozzájárul a teljes gyógyuláshoz.

Az első néhány hétben többféle panasz, probléma előfordulhat, amelyek részben a műtéti beavatkozás, részben a szívbetegség következményei.

Gyakran kialakul egy steril vizes szívburok- és/vagy mellhártyagyulladás, jelentkezhet ritmuszavar, vérszegénység, lábdagadás is. Gyakori a jelentős hangulatingadozás, sőt akár depresszióvá is súlyosbodhat, ami a szervezetet érintő nagy fizikai és pszichés megterhelés következménye. A sebgyógyulás is lehet elhúzódó, különösen cukorbetegeknél, ezért kiemelkedő jelentőségű a vércukor normál szinten tartása. A műtét utáni panaszoknak és tüneteknek a kezelése részben gyógyszeres, részben fizikoterápiás, fontos a gyógytorna, pszichológusra is szükség lehet, és kiemelkedő a családi támogatás is.

A rehabilitáció során az egészségügyi szakemberek felügyelete mellett a fizikai aktivitás növelése folytatódik. 4-6 héttel a műtét után a legtöbben gond nélkül gyalogolnak sík terepen 3-4 km-t egy óra alatt. A szegycsont gyógyulása után végezhető intenzívebb mozgás is: például kerékpározás, úszás, kocogás, tánc stb. A rehabilitációs intézményekben a betegek személyre szabott beszélgetések mellett hasznos előadásokat is hallhatnak a betegségükről, a javasolt életmódi változtatásokról is.

Milyen kontrollvizsgálatok szükségesek?

A műtét utáni hetekben ellenőrző vizsgálatok is történnek: fizikális vizsgálat, EKG, mellkasi rtg, laboratóriumi vizsgálat, rendszeres vérnyomás-ellenőrzés, szívultrahang és terheléses EKG is, de 24 órás EKG-monitorozásra is szükség lehet. A leletek függvényében módosítják a terápiát.

Mikor mehet haza a páciens?

3-4 hét rehabilitációt követően végleg hazamehet a páciens, addigra erőnléte már megközelíti az átlagos napi aktivitáshoz szükséges szintet.

Hazabocsátás után

Az autóvezetés a szegycsont gyógyulása után javasolt csak, a csontfájdalom, illetve a sérülés veszélye miatt.

Dohányzás – természetesen – egyáltalán nem megengedett.

Alkoholfogyasztás kis mennyiségben – nem nagy töménységű italok formájában – megengedhető, de ezt mindenképpen meg kell beszélni a kezelőorvossal, mert vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek mellett nem szabad alkoholt fogyasztani.

A szexuális élethez való visszatérés a sebgyógyulástól és a fizikai állapottól függ, ezt is érdemes személyre szabottan megbeszélni az orvossal.

Az ismételt munkába állás időpontja függ a beteg állapota mellet a munka jellegétől is. A stressz kerülését érdemes szem előtt tartani, de irodai, vagy kisebb fizikai tevékenységgel járó munka már ellátható a műtét után 6-8 héttel. Nagyobb fizikai ativitással járó foglalkozás esetén egyéni elbírálás alapján lehet döntést hozni arról, hogy a korábbi munka végezhető-e, esetleg könnyebb tevékenység javasolt. Érdemes a munkáltatóval is megbeszélni az új helyzetet, hiszen egy jó munkaerőt gyakran szívesen foglalkoztatnak tovább könyített munkakörben is.

A műtét után a további szív- és érrendszeri események elkerülésére kell törekedni. Élethossziglan kell gyógyszereket szedni. Fontos a vérnyomás normalizálása, a koleszterin- és vércukorszint nemzetközi ajánlásoknak megfelelő értékre csökkentése. Időszakosan kardiológiai ellenőrzésre kell menni az orvosi javaslatnak megfelelően. Nagyon fontos a könnyű-közepes testmozgás rendszeres folytatása, és az étkezési szokások átalakítása. Sovány húsok fogyasztása mellett tengeri hal, sovány tejtermékek, sok zöldség fogyasztása, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru étrendbe iktatása javasolt.

CABG műtétet követően 2-3 hónappal a legtöbb beteg visszakapja életét, panaszmentesen végezheti munkáját, sportolhat, szórakozhat, töltheti idejét családjával, barátaival mindenki örömére.

A jó állapot megőrzése azonban a páciens felelőssége is.

Tovább Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

A női változókor tünetei hosszan tartó kezelést igényelnek. (x)

Irritábilis bél szindróma Irritábilis bél szindróma

Mit tegyünk, ha a vizsgálatok alapján IBS-t állapít meg az orvos?

Érszűkület: egyedülálló...

Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200...

Gyenge szív, avagy zavar a bal...

A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú...

Magas vérnyomás és az ischaemiás...

Epidemiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a magas vérnyomás az egyik fő rizikótényezője a koszorúér-betegség kialakulásának. Vizsgálatok...

A hipertónia okozta szövődmények...

A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az...

A koszorúér-meszesedés...

Coronariának orvosi szaknyelven a szívet ellátó verőeret nevezzük. Ennek az érrendszernek a meszesedését hívjuk coronariasclerosisnak. A nyugat...

Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés (arteriosclerosis) az ütőerek (artériák) belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és...

A szívinfarktus kezelési...

A szívinfarktus a szívet tápláló koszorúerek valamelyikének elzáródása és az elzáródott ér által ellátott szívrész (szinte mindig a bal kamra...

Veszélyben a férfi szív

A keringési betegségek közül kiemelkedő ischaemiás (iszkémiás) szívbetegség és a szívelégtelenség hazánkban és az Európai Unióban is az egyik...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.