• Koszorúér-szűkület: gyógyszeres és felszívódó stentek

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        A súlyos koszorúér-szűkületek terápiája leggyakrabban szívkatéterezéssel és egy speciális, kisméretű fémháló, stent beültetésével történik. Évente közel 18 ezer ilyen beavatkozást végeznek az országban. Az elmúlt években jelentős fejlődés történt a stentek előállításában. Cikkünkben bemutatjuk a legújabb angioplasztikai eljárást, illetve felvázoljuk, mit hozhat a jövő.

        A magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúsér betegség vezető szerepet tölt be a statisztikákban.

        Hirdetés

        A szívkatéteres beavatkozások forradalmasították a szívgyógyászatot, ennek köszönhetően hazánkban jelenleg 150 ezren élhetnek sikeresen beültetett fém stenttel a szervezetükben, többségük még a hagyományos beavatkozáson esett át.

        A szívkatéterezésről

        Koszorúerek

        Annak ellenére, hogy a bal szívfélben oxigéndús vér kering, a szív izomzata nem innen kapja az ellátást, hanem saját erei, a koszorúerek (coronariák) látják el oxigéndús vérrel. Ezeken az ereken az érelmeszesedés miatt az érfalon keletkező felrakódások, a plakkok szűkületeket okoznak, amelyek szívpanaszok kialakulásához, a koszorúerek hirtelen elzáródása pedig szívinfarktushoz vagy szíveredetű halálozáshoz vezethet.

        A koszorúérfestés az egyetlen invazív módszer a koszorúér-szűkület biztos kimutatására, és a szűkület mértékének pontos megítélésére. A vizsgálatok (EKG, echocardiographia, terheléses EKG esetleg izotópos szívvizsgálat) után, amennyiben a tünetek és a leletek jelentős mértékű szűkületre utalnak, szükségessé válik a szívkatéterezés.

        Amennyiben a vizsgálat igazolja a koszorúér-szűkületet, további gyógyszeres kezelést, katéteres koszorúér-tágítást (stent beültetéssel), vagy koszorúér-áthidalásos műtétet javasolnak az orvosok. A szűkület az arra alkalmas esetekben a speciális fém- vagy műanyaghálós angioplasztikával legtöbbször teljesen megszűntethető.

        Stent: múlt, jelen és a közeli jövő

        A cél tehát a tágítás hatékonyságának fokozása, az elért eredmény tartósabb megőrzése. A 8-40 mm hosszú, 2-4,5 mm széles fémstentet ballon katéterre rögzített, „összenyomott” formában vezetik a szűkület helyére, manapság egyre gyakrabban a csuklóéren keresztül. A ballon felfújásával „kinyitják” és belülről belefeszítik az érfalba, ezáltal az kitámasztja, nyitva tartja az eret. A ballon felfújásakor a vérátáramlás átmeneti korlátozása miatt rövid mellkasi fájdalom jelentkezhet, de mivel a ballont 10-30 másodperc múlva leengedik, ezért a panasz igen hamar megszűnik. Miután a stentet az érfalban rögzítették, az a továbbiakban nem tud onnan elmozdulni, nem vehető ki, idővel beépül az érbe.

        Előnye, hogy flexibilis, jó a tartóereje, illetve jól látható röntgen alatt. Mivel speciális fémötvözetből készül, így nem rozsdásodik, az igen ritkán jelentkező fémallergia meglétekor azonban nem ajánlható a beavatkozás - tájékoztatta a WEBBeteget dr. Szűk Tibor, a Debreceni Egyetem OEC Kardiológia Klinika szakorvosa.

        A klinika adatai alapján 2012-ben több mint 2000 fémstentet ültettek be Debrecenben, ez közel 1200 beteget jelent, ugyanis ha több érszűkület jelentkezik egy páciensnél, akár 5-6 hengerre is szükség lehet. A fémstent esetében létezik sima és gyógyszerkibocsátó háló is. Ez azt jelenti, hogy a stent felszínén található egy réteg, amely sejtosztódást gátló anyagot tartalmaz, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését. A háló kialakítása, szerkezete és ötvözete igen változó (króm-kobalt, arany, karbon, szilikon-karbid, stb.), ebben is folyamatosan fejlesztenek.

        A legmodernebb technológiáknak köszönhetően az elmúlt években olyan biokompatibilis anyagból készült stent (BVS – Bioresorbable Vascular Scaffold) előállítása is lehetővé vált, amely a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódását követően önmagától felszívódik, nálunk tavaly nyáron alkalmazták először ezt a technikát.

        Két év, és hűlt helye

        A szív koszorúerébe beültetett polimer (poli-L-laktát anyagú) stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz – körülbelül két évvel a beültetést követően – teljesen fel nem szívódik a normál anyagcserén belül. Így kevesebb a szövődmény, az ér visszaszűkülésére pedig nagyon kicsi az esély, sőt, helyreáll az erek tágassága. Összehasonlítva: a fémstent beültetések 15-20 százalékában történtek visszaszűkülések, a gyógyszeres stentekkel, valamint az új eljárással ez az arány lecsökken, így nagyon kevés esetben van szükség újbóli beavatkozásra.

        Ráadásul, mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, visszaállhatnak a természetes érfunkciók, a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is - a véralvadás miatt - a korábbi egy év helyett csupán hat hónapig van szükség. A stent ebben az esetben is tartalmazza a sejtosztódást gátló anyagot.

        Magyarországon a biológiailag felszívódó stentekkel történő koszorúér-tágítás technológiája a koszorúér-betegségben szenvedők kezelésében egy új terápiás lehetőséget nyithat meg az orvosok előtt, a cél, hogy elérhető legyen a beavatkozás a legtöbb páciens számára – nyilatkozta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

        A finanszírozásról

        Az OEP még nem támogatja az új eljárást, így az ára jelenleg 800 ezer és 1 millió forint között van. Egyetlen gátja tehát, hogy nem terjedt el hazánkban, éppen a magas ára. Összehasonlításképpen: a fémstent beültetése 50-80 ezer, a gyógyszerkibocsátó (szintén fémes) eljárás ára pedig 200 és 300 ezer forint között mozog.

        Prof. dr. Merkely Béla úgy véli: nálunk is megoldást jelentene, ha a betegnek csupán a különbözetet kellene kifizetnie, a többit pedig állná az OEP. Ez az úgynevezett Co-payment rendszer bevett gyakorlat külföldön. A biztosító fizetné a rutinműtét költségét, amelyet jelenleg is áll, a maradék összeget pedig a beteg finanszírozná.

        Mit hoz a jövő?

        A tudomány és a technológia gyors fejlődését tekintve 2-3 éven belül biztosan csökkeni fog az új eljárás ára – mondta dr. Horváth Iván intervenciós kardiológiai osztályvezető (PTE). Hasonlóképpen vélekedik dr. Szűk Tibor, a Debreceni Egyetem kardiológusa, aki hozzáteszi: a felszívódó stentek piacán egy új szereplő megjelenése is leviheti az árakat, erre néhány évet kell várni.

        Változás várható a stentek anyagában, és a méretben, jelenleg ugyanis kisebb a választék ebben a típusban, nehezebben alkalmazható keskeny, túlzottan kanyargós érfalakban. A fejlesztéseknek köszönhetően lerövidül majd a felszívódás ideje a jelenlegi 2 évről – tette hozzá a debreceni orvos.

        Hazai körkép (Budapest, Debrecen és Pécs)

        Magyarországon tavaly nyáron volt az első biológiailag felszívódó stent (BVS) beültetése, ezt prof. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte el. A professzor a WEBBeteg kérdésére elmondta, hogy eddig közel egy tucat műtétet végeztek ezzel az új eljárással, amely speciális betegcsoportoknak jelenthet még biztonságosabb megoldást. Ez nem váltja ki a meglévő eljárásokat, jól megfér egymás mellett mindhárom.

        Hazánkban öt kardiológus sajátította el a BVS módszert. Korábban a Semmelweis Egyetemen történt beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani, a műanyagháló beültetés azonban a világon elsőként csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége is – hangsúlyozta Merkely professzor.

        Debrecenben 2 beteg esetében alkalmazták a BVS módszert, az egyik 60 év körüli érbetegnél már szükségszerű volt az értágítás, az orvosok döntöttek úgy, hogy nála alkalmazzák az elsők között a műanyaghálót. Pécsett lebomló, polimer anyagú stentet két beteg kapott alapítványi támogatásból.
        Nézze meg a PTE kisfilmjét!>>

        (WEBBeteg/T.A.,újságíró, DE-OEC, PTE, SE)

        Módosítva: 2013.02.27 20:11, Megjelenés: 2013.02.27 20:11
      • Cikkajánló

        Menopauza és elhízás

        Menopauza és elhízás

        Balogh Mária, újságíró

        Sok nő panaszkodik klimax idején súlygyarapodásra. Van kiút az elhízás fogságából.

        Pókhas gyermekeknél

        Pókhas gyermekeknél

        Dr. Polgár Marianne

        Feltűnően elődomborodó has, vékony végtagok. Súlyos betegség okozhatja.

        Mennyit mozogjanak intenzíven a szívbetegek? Felmérés 32 ezer páciens adatai alapján

        Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a beavatkozás után minden orvos azt javasolja, hogy a páciens mozogjon, tartsa karban az érrendszerét és a szívizomzatot. Csakhogy: mennyit is mozogjunk?

        Szívbeteg vagy? Vigyázz: a téli szmog veszélyes

        Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a napokban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca fuldokló embere.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.