• Infarktus elhanyagolt érszűkület miatt?

        Szerző: Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

        A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni.

        Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy az elhanyagolt érszűkület esetén megnő a fekély, az infarktus és a stroke kockázata is.

        Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

        Rizikófaktorok az életmódban

        A perifériás érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük esetén más szervek, például a szív vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.

        Hirdetés

        A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehéz, sokkal hatékonyabban működik viszont a megelőzés. A betegségre ugyanis számos életmódbeli tényező hajlamosít, mint a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód.

        A fentiek közül a dohányzás a legveszélyesebb: egyértelmű az összefüggés. A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy mindenki felelősséget vállaljon az egészségéért, a dohányzást ne is kezdje el,  és szükség esetén kérjen szakértő segítséget. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.

        Ez is érdekelheti! Érbetegségek korai felismerése vérnyomásméréssel

        Mikor kell orvoshoz fordulni?

        A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van - súlyosságtól függően:

        1. Amíg a betegség lappang, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív eredmény megnyugtató lehet, de ilyenkor már érdemes belevágni egy életmódváltásba, hogy elkerülhető legyen egy későbbi, komoly betegség.

        2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Kis pihenő után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, de bizonyos járástávolság újból jelentkezik. Ezt a stádiumot intermittáló sántításnak nevezik.

        3. Később már nyugalomban is, főleg éjjel, fekvő helyzetben jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, elfehéredhet, elkékülhet – mindez a rossz vérellátás miatt.

        4. Igazán súlyos az állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.

        A súlyos következmények elkerülhetők

        A fel nem ismert érbetegség az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának.

        Pontos statisztikák igazolják, hogy a perifériás érelzáródást hány évvel követi – szinte szabályszerűen – az infarktus és/vagy a stroke. Hasonlóképpen meghatározott idő után követi az első infarktust vagy stroke-ot a perifériás erek elzáródása. Ezért hívjuk ezt sokérbetegségnek. Mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el és kialakulnak az aktuális klinikai tünetek.

        Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.

        Az életmód orvoslás és a megfelelő gyógyszerelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet, akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és vérlemezkegátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég - hangsúlyozza Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus.

        Vagyis a beteg részéről komoly lelkierő szükséges a dohányzás azonnali elhagyásához, életmód-változtatáshoz, a megtett lépéseket pedig az orvosnak rendszeres ellenőriznie kell. A jól kidolgozott életmódprogrammal jelentős javulás érhető el.

        Olvasson tovább! Hogyan kezelhető a PAD?

        (Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus)

        Módosítva: 2019.11.23 13:35, Megjelenés: 2017.03.05 17:01
      • Cikkajánló

        Neuropátiára utaló jelek

        Neuropátiára utaló jelek

        Prof. Dr. Barkai László

        Megfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.

        A száraz bőr okai

        A száraz bőr okai

        Dr. Bodnár Edina

        Számos ok állhat a háttérben. Melyek ezek? Mit tehet a kellemetlen panasz ellen?

        Mennyit aludjanak a szívbetegek?

        A szívbetegségen átesett betegeknek hetente kétszer intenzíven mozogniuk kell, megfelelő légzésszám-emelkedés eléréséig (állapotfüggő, hogy ez a mozgás hányadik percében következik be).

        Mit is jelent az, hogy vérnyomás?

        Mi a vérnyomás? Hogyan mérjük? Mi a normál értéke? Mitől alakulhat ki magas és mitől alacsony vérnyomás? Cikkünkből kiderül.

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!

        2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.

        A szívinfarktus kialakulása, tünetei

        A szívinfarktust napjainkban mondhatjuk népbetegségnek is, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek között az első helyen szerepel, és sajnos sok esetben halálhoz vezet.

        Három tünet, ami infarktus előtt jelentkezik

        Bár a szívinfarktust legtöbben mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.

        Infarktus kockázatbecslő tábla

        Ön is kikalkulálhatja, mekkora eséllyel lesz infarktusa az elkövetkezendő 10 évben! Az Európai Kardiológus Társaság hivatalos ajánlása, amelyet a kardiológusok is használnak nap mint nap.

        Infarktus után - Rehabilitációs és életmód tanácsok orvosoktól

        A fejlett országok halálozási mutatói szerint a halálozásokért 50 százalékban a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. Ez a döbbenetes adat Magyarországra is igaz, évente 60-70 ezer embert veszítünk el emiatt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.