Melanoma a szemben - Tünetek, vizsgálatok, kezelés

A melanoma malignum a szemben ritkán alakul ki, ugyanakkor agresszív, gyorsan áttétet képező daganatot képez. Az elváltozás egyes esetekben szabad szemmel is jól látható, ám többségében szemfenékvizsgálat során fedezhető fel. Korai felismerés esetén eredményesen kezelhető.

A szem rosszindulatú daganatai és a szem melanomája

A szemben található daganatok lehetnek elsődlegesek és másodlagosak.

Az elsődleges daganatok a szem szöveteiből indulnak ki és adhatnak áttétet a szervezet többi részébe. Az elsődleges rosszindulatú szemészeti daganatok közül felnőttkorban, különösen 50 év felett, a szem pigmentált sejtjeiből kiinduló melanoma malignum a leggyakoribb. A melanoma a szem középső rétegéből (uvea) indul ki, az esetek 85 százalékában az érhártyából (choroidea), 9 százalékban a sugártestből (corpus ciliare) és 6 százalékban a szivárványhártyából (iris). Az esetek túlnyomó többségében (80%) csak az egyik szemben fordul elő egyetlen elváltozás.

A szem másodlagos daganatai esetén a szervezet egyéb helyén található daganat áttéte jelentkezik a szemben. Áttétet leggyakrabban az emlő, tüdő és a prosztata daganatai adnak, ritkábban az emésztőrendszer és a bőr melanoma malignumja. Ismert daganatos betegség esetén szemészeti kivizsgálás is javasolt.

A szem melanomájának tünetei

A szivárványhártyából kiinduló melanoma szabad szemmel is jól látható: sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozások. Gyakran a szembogár is szabálytalan alakú. Sajnos az esetek többségében - az érhártyából és a sugártestből kiinduló daganatok esetében - laikus számára az elváltozás nem látható szabad szemmel. Szemészeti alapvizsgálatokkal azonban a szakorvos számára kedvezőtlen elhelyezkedés esetén is felismerhető az elváltozás.

Melanoma a szemben

Szabad szemmel is jól látható sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozás a szivárványhártyán

Jellegzetes tünetek jelentkeznek a látásban is, melynek oka lehet maga a tumor, vagy az azt kísérő ideghártyaleválás.

• Torzlátás, az egyenes vonalak görbülése, hullámzása.
• A tárgyak méretét a valóságosnál kisebbnek (micropsia) vagy nagyobbnak (macropsia) érzékeli a beteg.
• Látótérkiesés.
• Úszkáló homályok jelentkezik, "füstöt" észlel a beteg a sejtszóródásnak megfelelően.
• Csökken a látásélesség.

Egyéb szemészeti betegségek hasonló tünetekkel

Az említett, látást érintő panaszok esetén nem kell egyből uvealis melanomára gyanakodni, de a daganatot feltétlenül ki kell zárni, tehát elengedhetetlen, hogy szemész szakorvoshoz forduljunk!

Hasonló tünetekkel járó más betegségek lehetnek:

• az ideghártya és a szem mélyebb részének gyulladásos betegségei,
• ideghártyaleválás vérzéssel,
• pigmentált sejtek felszaporodása,
• jóindulatú szemészeti daganatok,
• makuladegeneratio (sárgafoltsorvadás).

A daganatot valószínűségét növeli, ha a páciensnek volt vagy van egyéb daganatos betegsége, vagy ha a családban már előfordult szemészeti és egyéb daganatos megbetegedés. Ismert szamészeti betegség esetén sokszor az alapbetegség okozza a látásproblémákat, ugyanakkor érdemes kizárni ebben az esetben is a daganatos eredetet.

Szemészeti vizsgálatok

A fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozóknak szűrési céllal érdemes rendszeres szemészeti vizsgálaton részt venni a panaszok jelentkezése nélkül is. Ilyen rizikótényező az 50 év feletti életkor, a páciensnél vagy családjában előforduló bármely daganat, a fokozott UV-terhelés, valamint a világos szem- és bőrszín.

Szemészeti alapvizsgálatok - Amennyiben szemészhez fordul, elsőként rutinszerűen végzett látásélesség-vizsgálatra, látótérvizsgálatra, szemnyomás mérésre számíthat, illetve pupillatágításban a szemfenék átvizsgálására kerül sor, különös tekintettel a szélső részekre is. Ha daganatra gyanús elváltozást találnak, további vizsgálatok szükségesek.

Ultrahang - Az ultrahangvizsgálat alkalmas a tumor elhelyezkedésének, pontos méretének, kiterjedésének (alap átmérője és vastagsága) és a környezetének meghatározására. A különböző szövettani típusú daganatokra jellegzetes az ultrahanggal nyert kép. Color-Doppler ultrahang segítségével az ereken belüli véráramlás és az erek "ellenállása" (rezisztencia) azonosítható. A szemet ellátó ér áramlásának mérésével lehet következtetni a daganat jelenlétére, a rezisztencia indexszel pedig a daganat hegesedésére - a gyógyulásra.

Érfestés (angiográfia) - A daganat keringéséről, kóros érhálózatáról nyújt felvilágosítást az angiográfia, ami egy kontrasztanyagos radiológiai vizsgálat. Az ép szövet képhez képest jelentősen eltér a daganat ábrázolódása a felvételeken. A kontroll vizsgálatok alkalmával a daganat elhegesedése is ellenőrizhető.

Egyéb radiológiai vizsgálatok - A képalkotó radiológiai vizsgálatok (orbita MRI vagy CT) a daganat esetleges szemgödörbe terjedését mutatják ki.

A szem malanomájának kezelési lehetőségei

A kezelés a daganat méretétől és elhelyezkedésétől függ. Korai felismerés, enyhe fokú kiterjedés esetén sugárkezeléssel, lézerkezeléssel vagy kimetszéssel eltávolítható a daganat. A prognózis ebben az esetben kedvező, különösen az íriszből kiinduló daganat esetén.

Későn felismert és kiterjedt daganat esetén a kezelés csak a teljes szemgolyó eltávolításával lehetséges, az 5 éves túlélés 50 százalék alatti.

Kiújulás és ellenőrző vizsgálatok

A betegek kórkövetése évekig szükséges. Az első negyedévben havonta, az első év végéig 3 havonta, a második évben 6 havonta, ezt követően pedig évente történnek az ellenőrzések. A daganat teljes pusztulását követően kiterjedt mély heg kialakulásáig kell kontrollálni.

Áttétek irányába történő kivizsgálást a felismeréskor és azt követően 5 évig évente érdemes elvégezni, még akkor is, ha a szemészeti daganat kezelése eredményes volt.

Lásd még A szem daganatos betegségei

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész
További felhasznált forrás: Semmelweis Egyetem