Az ideghártya-leválás (retinaleválás)

Az ideghártya a szemgolyó belső felületén, az azt tápláló érhártyán fekszik. Szövettanilag 10 rétege van, a legkülső sejtsor pigmentált sejtekből áll. Az ideghártya-leválás (ablatio retinae) során a belső 9 réteg válik le a külső sejtsorról.

Az ideghártya-leválás nem gyakori: évente tízezer emberre jut egy új megbetegedés. Az esetek 10 százalékában mindkét szem érintett.

Az ideghártya-leválás leggyakoribb okai

I. Az ideghártya elvékonyodott részein szakadás alakulhat ki.

A szakadásnál folyadék jut a rétegek közé, ami leválasztja az ideghártyát. Ezeket a területeket mindkét szemen rendszeresen kell ellenőrizni.

• Az ideghártya „rácsos degenerációja” – nevét az elzáródott erek fehér rácshálózatáról kapta. Ez az elvékonyodás széli részen van, tünetmentes, rövidlátóknál gyakoribb.

• Rövidlátás (myopia) – Az ideghártya-leválások 40-42 százalékában figyelhető meg legalább közepes fokú rövidlátás.

• Régebbi típusú szürkehályog szemműtét, Sérülés, tompa ütés hatására kialakuló ideghártya szakadás – jellegzetes a sportsérülések (küzdősport, harcművészet stb.) során.

• Nagyon ritka örökletes betegségek, egyes vírusfertőzések (pl. citomegália vírus) során az ideghártya elvékonyodik, sérülékenyebbé válik.

II. A szemgolyó belseje felől heges kötegek húzzák az ideghártyát.

• Cukorbetegség okozta heges ideghártya elváltozások (proliferatív retinopathia).

• Koraszülöttek heges ideghártya elváltozása (ROP).

• Súlyos szemsérülés miatti hegesedés.

Kombinált retina leválásról beszélhetünk – ha az erős húzás miatt szakadások is kialakulnak az ideghártyán.

III. A leválást az ideghártya rétegei közötti másodlagos folyadékképződés okozza.

• Érhártya daganata – melanoma, áttétek stb.

• Gyulladás – ínhártya hátsó részének gyulladása, egyes vírusfertőzést kísérő ideghártya gyulladás (pl. gyenge immunrendszer mellett citomegália vírus fertőzés).

• Kóros új erekből kilépő folyadék.

• A szervezet egészét érintő betegségek – magas vérnyomás, terhességi vérmérgezés, alacsony vérfehérje-szint.

Figyelmeztető jelek

Az esetek körülbelül 60 százalékban észlelhetőek a jellegzetes bevezető tünetek az ideghártya szakadásakor és az üvegtestben lezajló változásokkor jelentkeznek.

• Fényfelvillanások, „villámlátás”, melyek fokozódnak a szemmozgatáskor - az üvegtesti kötegek húzó hatása miatt idegingerület keletkezik az ideghártyában, amit az agy fény felvillanásként észlel.

• Hirtelen nagy mennyiségű úszkáló homály észlelése „repkedő legyek” - az üvegtest hígulása vagy gyulladása során jelennek meg.

• Vöröses-barnás gomolygó homály látása – az elszakadt érből kilépő vér eloszlása az üvegtestben.

• „Dohányfüst” észlelése – a szakadás miatt barnás festékszemcsék szabadulnak ki az ideghártya festékes sejtjeiből.

A szakadás nélküli ideghártya leváláskor enyhébbek ezek a tünetek.

Ideghártya-leválás tünetei

A levált ideghártyának megfelelően látótérkiesés: a fényérzékelő receptorok (csapok és pálcák) nem egyformán érzékenyek a tápanyaghiányra. A sötétben látásért felelős pálcikák hamarabb pusztulnak el, így félhomályban észlelhető a látótérkiesés először. A világ fordított leképezése miatt az ideghártya alsó részének leválása miatt a felső látótérfélben nő a sötét terület, a kiesés: „a függöny lassan legördül”.

Heges leválás esetén a látótér-kiesés lassan növekszik, akár hónapokig néha évekig stabil marad. Ha folyadékképződés okozza a leválást a látótér kiesés hirtelen alakul ki és gyorsan növekszik.

Jelentős látásromlás akkor alakul ki, amikor az éles látás helye (sárgafolt) is elemelkedik, az is leválik.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész