Melanomagyanús anyajegy kimetszése lépésről lépésre

megjelent:
Összefoglaljuk, mire számíthat, ha a bőrgyógyász egy anyajegyet gyanúsnak talál, és kimetszést javasol.
Biztosan melanomám van, ha a bőrgyógyász kimetszést javasol?
Ha a vizsgálat során felmerül a melanoma gyanúja, a bőrgyógyász kimetszést javasol. Ez nem azonnali diagnózis, hanem a kivizsgálás része. A klinikai gyanú nem jelent diagnózist. A végleges diagnózist minden esetben szövettani vizsgálat erősíti meg, amelyet a patológus mikroszkóp alatt végez az eltávolított elváltozáson. Csak ez alapján lehet biztosan megállapítani, hogy melanoma, más típusú bőrdaganat, vagy jóindulatú bőrelváltozás áll-e fenn.
Miért ne halogassam a kimetszést, ha melanoma gyanúja merül fel?
A melanoma gyorsan terjedhet, és az időben történő eltávolítás életet menthet. A kimetszés egy gyors, kis megterheléssel járó beavatkozás, amely lehetővé teszi a pontos diagnózist – és szükség esetén az időben történő kezelést.
Hogyan történik a kimetszés, és miért kell az anyajegyet teljes egészében eltávolítani?
A kimetszés egy kis sebészeti beavatkozás, melyet helyi érzéstelenítésben végeznek. A gyanús elváltozás egészben történő sebészeti kimetszése javasolt, a bőrelváltozást biztonsági szegéllyel távolítják el. Ez azt jelenti, hogy a bőrelváltozás körül néhány milliméternyi egészséges bőrszövetet is kimetszenek, hogy annak teljes szerkezete értékelhető legyen.
Ez az eljárás biztosítja, hogy a patológus pontosan meg tudja határozni:
- a daganat típusát,
- vastagságát (Breslow),
- mélységi szintjét (Clark),
- és egyéb szövettani jellemzőit.
Mennyi idő alatt derül ki a szövettani eredmény?
Általában 7–14 munkanapon belül elkészül. Az eredmény birtokában a bőrgyógyász részletesen elmagyarázza a lelet tartalmát, és ha szükséges, további vizsgálatokat vagy kezelést javasol.
Mi történik, ha valóban melanoma az elváltozás?
A kezelés következő lépéseit az ún. stádiumbesorolás alapján határozzuk meg. A melanoma vastagságától, sejttípusától és egyéb tényezőktől függően javasolt lehet:
- szélesebb kimetszés – reoperáció (lásd lentebb),
- őrszem nyirokcsomó-biopszia (bizonyos szövettani jellemzők alapján, ha fennáll a nyirokér-áttét lehetősége),
- képalkotó vizsgálatok (pl. ultrahang, mellkas röntgen, PET-CT – indokolt esetekben)
A melanoma diagnózisa után a betegeket általában melanoma centrumba irányítják át, ahol a részletes kivizsgálás és az esetleges további beavatkozások egységes protokoll szerint történnek.
5 meglepő tény a melanomáról |
1. A férfiaknál leggyakrabban a törzsön, nőknél az alsó végtagon alakul ki. 2. Létezik köröm alatti, nyálkahártyán megjelenő vagy szemen belüli melanoma is. 3. A genetikai hajlam legalább olyan fontos tényező, mint az UV-sugárzás. 4. Az UV-károsodás hosszú távon megmarad a bőr emlékezetében. 5. A melanoma nem mindig sötét/barna színű – világos/bőr színű elváltozások is lehetnek veszélyesek. |
Amennyiben szükséges, sor kerül a beteg onkodermatológiai gondozásba vételére is: az első 2–3 évben jellemzően 3–4 havonta, később félévente történik kontrollvizsgálat. A rendszeres utánkövetés célja az esetleges kiújulás vagy új melanoma korai felismerése.
Abban az esetben, ha a folyamat áttétes stádiumban (III vagy IV) van, a centrumokban rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyszeres kezelések, mint például immunterápia vagy célzott terápia. Ezek jelentősen javították a túlélési esélyeket előrehaladott melanoma esetén is.
Lásd még A melanoma malignum kezelése részletesen
Miért van szükség újabb kimetszésre, ha már egyszer eltávolították a gyanús képletet?
Az ismételt orvosi beavatkozás nem jelenti azt, hogy az első beavatkozás hibás lett volna. Az első kimetszés diagnosztikus célból történik – a cél ilyenkor az, hogy az elváltozást teljes egészében eltávolítsuk, és pontos szövettani vizsgálat készüljön róla.
Amennyiben a szövettan megerősíti a melanoma diagnózisát, az ellátás következő lépése az ún. széles kimetszés (széles excízió), amely során a daganat körüli bőrterületet – a daganat vastagságától (Breslow) függően – nagyobb biztonsági szegéllyel együtt távolítják el.
Ez a lépés nem egy korábbi hiba javítása, hanem a nemzetközi onkológiai protokollok által előírt, szükséges ellátási fázis, melynek célja, hogy semmilyen daganatos sejt ne maradjon hátra, így minimalizálható az esély a helyi kiújulás szempontjából. A széles kimetszés az onkológiai biztonság egyik alappillére.
Hagy majd heget a kimetszés?
Igen, minden sebészeti beavatkozás hagy valamilyen heget. A heg mérete és láthatósága függ az elváltozás méretétől, helyétől, a kimetszés technikájától és a sebgyógyulás egyéni jellemzőitől. A korán eltávolított kisebb elváltozások után rendszerint jól gyógyuló hegek maradnak.
Szakmai forrás: ESMO nemzetközi szakmai ajánlás