Melanomagyanús anyajegy kimetszése lépésről lépésre

Dr. Bojtor Adrienn Erzsébet
szerző: Dr. Bojtor Adrienn Erzsébet - myderm Magánbőrgyógyászat
megjelent:

Összefoglaljuk, mire számíthat, ha a bőrgyógyász egy anyajegyet gyanúsnak talál, és kimetszést javasol.

Biztosan melanomám van, ha a bőrgyógyász kimetszést javasol?

Ha a vizsgálat során felmerül a melanoma gyanúja, a bőrgyógyász kimetszést javasol. Ez nem azonnali diagnózis, hanem a kivizsgálás része. A klinikai gyanú nem jelent diagnózist. A végleges diagnózist minden esetben szövettani vizsgálat erősíti meg, amelyet a patológus mikroszkóp alatt végez az eltávolított elváltozáson. Csak ez alapján lehet biztosan megállapítani, hogy melanoma, más típusú bőrdaganat, vagy jóindulatú bőrelváltozás áll-e fenn.

Miért ne halogassam a kimetszést, ha melanoma gyanúja merül fel?

A melanoma gyorsan terjedhet, és az időben történő eltávolítás életet menthet. A kimetszés egy gyors, kis megterheléssel járó beavatkozás, amely lehetővé teszi a pontos diagnózist – és szükség esetén az időben történő kezelést.

Hogyan történik a kimetszés, és miért kell az anyajegyet teljes egészében eltávolítani?

A kimetszés egy kis sebészeti beavatkozás, melyet helyi érzéstelenítésben végeznek. A gyanús elváltozás egészben történő sebészeti kimetszése javasolt, a bőrelváltozást biztonsági szegéllyel távolítják el. Ez azt jelenti, hogy a bőrelváltozás körül néhány milliméternyi egészséges bőrszövetet is kimetszenek, hogy annak teljes szerkezete értékelhető legyen.

Ez az eljárás biztosítja, hogy a patológus pontosan meg tudja határozni:

  • a daganat típusát,
  • vastagságát (Breslow),
  • mélységi szintjét (Clark),
  • és egyéb szövettani jellemzőit.

Mennyi idő alatt derül ki a szövettani eredmény?

Általában 7–14 munkanapon belül elkészül. Az eredmény birtokában a bőrgyógyász részletesen elmagyarázza a lelet tartalmát, és ha szükséges, további vizsgálatokat vagy kezelést javasol.

Mi történik, ha valóban melanoma az elváltozás?

A kezelés következő lépéseit az ún. stádiumbesorolás alapján határozzuk meg. A melanoma vastagságától, sejttípusától és egyéb tényezőktől függően javasolt lehet:

  • szélesebb kimetszés – reoperáció (lásd lentebb),
  • őrszem nyirokcsomó-biopszia (bizonyos szövettani jellemzők alapján, ha fennáll a nyirokér-áttét lehetősége),
  • képalkotó vizsgálatok (pl. ultrahang, mellkas röntgen, PET-CT – indokolt esetekben)

A melanoma diagnózisa után a betegeket általában melanoma centrumba irányítják át, ahol a részletes kivizsgálás és az esetleges további beavatkozások egységes protokoll szerint történnek.

5 meglepő tény a melanomáról

1. A férfiaknál leggyakrabban a törzsön, nőknél az alsó végtagon alakul ki.

2. Létezik köröm alatti, nyálkahártyán megjelenő vagy szemen belüli melanoma is.

3. A genetikai hajlam legalább olyan fontos tényező, mint az UV-sugárzás.

4. Az UV-károsodás hosszú távon megmarad a bőr emlékezetében.

5. A melanoma nem mindig sötét/barna színű – világos/bőr színű elváltozások is lehetnek veszélyesek.

Amennyiben szükséges, sor kerül a beteg onkodermatológiai gondozásba vételére is: az első 2–3 évben jellemzően 3–4 havonta, később félévente történik kontrollvizsgálat. A rendszeres utánkövetés célja az esetleges kiújulás vagy új melanoma korai felismerése.

Abban az esetben, ha a folyamat áttétes stádiumban (III vagy IV) van, a centrumokban rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyszeres kezelések, mint például immunterápia vagy célzott terápia. Ezek jelentősen javították a túlélési esélyeket előrehaladott melanoma esetén is.

Lásd még A melanoma malignum kezelése részletesen

Miért van szükség újabb kimetszésre, ha már egyszer eltávolították a gyanús képletet?

Az ismételt orvosi beavatkozás nem jelenti azt, hogy az első beavatkozás hibás lett volna. Az első kimetszés diagnosztikus célból történik – a cél ilyenkor az, hogy az elváltozást teljes egészében eltávolítsuk, és pontos szövettani vizsgálat készüljön róla.

Amennyiben a szövettan megerősíti a melanoma diagnózisát, az ellátás következő lépése az ún. széles kimetszés (széles excízió), amely során a daganat körüli bőrterületet – a daganat vastagságától (Breslow) függően – nagyobb biztonsági szegéllyel együtt távolítják el.

Ez a lépés nem egy korábbi hiba javítása, hanem a nemzetközi onkológiai protokollok által előírt, szükséges ellátási fázis, melynek célja, hogy semmilyen daganatos sejt ne maradjon hátra, így minimalizálható az esély a helyi kiújulás szempontjából. A széles kimetszés az onkológiai biztonság egyik alappillére.

Hagy majd heget a kimetszés?

Igen, minden sebészeti beavatkozás hagy valamilyen heget. A heg mérete és láthatósága függ az elváltozás méretétől, helyétől, a kimetszés technikájától és a sebgyógyulás egyéni jellemzőitől. A korán eltávolított kisebb elváltozások után rendszerint jól gyógyuló hegek maradnak.

Szakmai forrás: ESMO nemzetközi szakmai ajánlás

Dr. Bojtor Adrienn Erzsébet bőrgyógyászSzerző: Dr. Bojtor Adrienn Erzsébet, bőrgyógyász
Myderm logó

Cikkajánló

Melanoma
A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganat a daganatos elváltozások 2 százalékát teszi ki, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. A melanoma rendkívül rosszindulatú daganattípus.

Segítség