Karácsony előtti munkahelyi stressz: Hogyan kezeljük a decemberi túlterheltséget?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

Az év vége sokak számára nemcsak az ünnepi készülődést, hanem a munkahelyi hajtást is jelenti. Decemberben gyakran összesűrűsödnek a határidők, zárulnak a projektek, közelednek az éves beszámolók, miközben a magánéletben is egyre több feladat hárul ránk. Ez a kettős nyomás könnyen vezethet fokozott stresszhez, kimerültséghez, sőt, a kiégés veszélyét is növelheti.

Miért stresszesebb az év vége?

Sok cégnél az év végi pénzügyi zárás, teljesítményértékelés vagy projektlezárás, beszámolók szorító határidőkként mind decemberre esnek. A legtöbb vezető arra törekszik, hogy „tiszta lappal” kezdhesse a cég az új évet. Ez gyakran azt jelenti, hogy szorosabb határidőket szabnak, és nagyobb teljesítményt várnak el a munkatársaktól.

Év végén fokozódnak az elvárások, nemcsak a vezetők és ügyfelek, de a családtagok részéről is nagyobb a nyomás. Nehéz a munka és magánélet összehangolása: az ünnepi készülődés (ajándékvásárlás, családi programok) tovább csökkenti a szabadidőt.

Az ünnepi készülődéshez sok szervezés társul: bevásárlás, takarítás, közös programok szervezése, utazás, amelyekről gyakran a családtagok feltételezik, hogy „természetesen” megoldjuk őket. Emiatt úgy tűnhet, mintha egyszerre két helyről is maximális teljesítményt várnának el tőlünk.

Ez a kettős nyomás – a munkahely és a család felől – fokozza a stresszt és a kimerülés kockázatát.

A folyamatos feszültség testi tünetekben (fejfájás, alvászavar, izomfeszülés, emésztési panaszok) és pszichés jelekben (ingerlékenység, szorongás, motivációcsökkenés, alvászavar) is megmutatkozhat.

Hogyan csökkenthetjük a karácsony előtti munkahelyi stresszt?

1. Állítsunk fel prioritásokat

Nem minden feladat egyformán sürgős. Érdemes listát készíteni a teendőkről, majd külön megjelölni:

  • Mit kell mindenképp elvégezni év végéig,
  • Mi az, ami januárra is áttehető,
  • És mit lehetne másoknak delegálni.

2. Gazdálkodjunk tudatosan az idővel

  • Osszuk be a napot rövidebb, fókuszált szakaszokra (pl. 90 perc munka + 10 perc szünet).
  • A legfontosabb feladatokkal kezdjük a napot, amikor még frissebbek vagyunk.
  • Kerüljük a folyamatos multitaskingot, mert az hosszabb távon kimerítő és kevésbé hatékony.

3. Iktassunk be stresszkezelő technikákat

  • Rendszeres testmozgás: már napi 20 perc séta vagy könnyű torna is segíthet a feszültség oldásában.
  • Légzőgyakorlatok akár SOS is: néhány perc mély légzés, mindfulness vagy relaxáció gyorsan csökkentheti a szorongást.
  • Rövid szünetek: ha feszültnek érezzük magunkat, álljunk fel, igyunk egy pohár vizet, nézzünk ki az ablakon, mozgassuk át a testünket, nyújtózzunk.
Konkrét stresszkezelő technikák a hétköznapokban
  • 2 perces légzés”: csukjuk be a szemünket, és 2 percig lassan, mélyen lélegezzünk – belégzés 4 másodpercig, kilégzés 6 másodpercig. Ez gyorsan nyugtatja az idegrendszert.
  • Mini-séta”: ha feszültek vagyunk, álljunk fel az asztaltól, és ha megtehetjük, tegyünk egy 5–10 perces sétát a friss levegőn. Segít kitisztítani a gondolatokat. Sokan erre a dohányzást használják kifogásul, de rossz szokásoktól mentesen is jár a szünet!
  • Progresszív izomrelaxáció: feszítsünk meg erősen egy-egy izomcsoportot (például szorítsuk ökölbe a kezünket), majd lazítsuk el. Menjünk végig így a testünkön, és tudatosítsuk az izomfeszülés utáni ellazultság érzését. A technika rövid távon alkalmazva oldja a stressz okozta kellemetlen izomfeszülést, hosszú távon csökkenti a szorongást és a stresszt.
  • Alkalmazzuk a „Pomodoro-technikát”. Ez egy ciklikus időgazdálkodási módszer, mely segít áthidalni a nehezebb, unalmasabb feladatokat, növelve a koncentrációt. 25 perc koncentrált munka után 5 perc szünet következik, majd 4 ilyen ciklus után tartsunk egy hosszabb, 20–30 perces pihenőt. Kifejezetten javítja a produktivitást.
  • Digitális szünet: napi 1-2 órára kapcsoljuk ki a munkahelyi e-mailek és értesítések figyelmeztetéseit (vagy esetleg azokét a családtagokét is, akik nem tartják tiszteletben a határainkat), hogy elkerüljük a folyamatos „készenléti” állapotot.

4. Határok kijelölése

A munkaidő után próbáljuk meg leválasztani magunkat a munkahelyi e-mailekről és telefonhívásokról. Ha lehetséges, ne vállaljunk el minden extra feladatot csak azért, mert „év vége van”.

5. Reális elvárások az ünnepekre

Az ünnepi készülődés is lehet stresszforrás. Nem szükséges tökéletes karácsonyt teremteni, sokkal fontosabb az együtt töltött minőségi közös idő, mint a kifogástalan dekoráció vagy a drága ajándék.

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Ha a stressz tartósan fennáll, és olyan tüneteket okoz, amelyek súlyosan rontják az életminőséget: ilyenek például az alvászavar, állandó szorongás, a pánikrohamok, tartós kimerültség vagy depresszív hangulat, érdemes háziorvoshoz, pszichológushoz vagy a tünetek súlyosságától függően pszichiáterhez fordulni. Ha időben merünk segítséget kérni, az segít megelőzni a kiégést és a komolyabb pszichés problémákat.

Összefoglalva

A decemberi időszak sokak számára a túlterheltségről szól, de tudatos szervezéssel, a határaink kijelölésével és stresszkezelő módszerekkel elérhető, hogy nyugodtabban zárjuk az évet. Az ünnepek előtti időszak nem kell, hogy kizárólag a rohanásról szóljon, bátran adjunk magunknak engedélyt a pihenésre is, hogy valóban feltöltődve kezdjük az új évet.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeutaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Pszichoszomatikus tanácsadás

Pszichoszomatikus tanácsadás

Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest

Cikkajánló