Parkinson-kór

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelőzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.

A Helicobacter pylori (HP) a gyomor-bélrendszer gyakori fertőzése, amely általában a peptikus fekélyekhez, krónikus gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, illetve a nehezen vagy nem kezelhető refluxhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a közelmúltban végzett vizsgálatok a HP és számos egyéb betegség között is kapcsolatot mutattak ki. Noha a pontos mechanizmus ismeretlen, a HP megakadályozhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.

A Parkinson-kóros demencia és a Lewy-testes betegség okozta demencia tünetei meglepően hasonlóak, melynek oka, hogy mindkét betegség a primer degeneratív demenciákhoz sorolható.

A Parkinson-kór 3 kardinális tünete a nyugalmi tremor, a rigiditás és a bradykinesia. Ezekből a tünetekből 2 vagy 3 jelenléte szükséges a diagnózishoz. Az ún. posturális instabilitás (ez az egyensúlyzavarok közé tartozik) a negyedik vezető tünet, de ez általában a betegség késői szakaszában jelentkezik.

Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

A kutatókat élénken foglalkoztatja, hogyan használhatnák fel az őssejteket a Parkinson-betegség gyógyítására.

Új megoldással, ultrahangos kezeléssel csökkentik a remegést a Parkinson-kórban és az esszenciális remegésben szenvedőknél. Ez az eljárás kiküszöböli a műtéttel kapcsolatos kockázatokat, és rövidebb kórházi tartózkodást tesz szükségessé.

Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, nagyon fontos, hogy pontosan diagnosztizálják, amihez több vizsgálatot is el kell végezni. Melyek ezek?

200 évvel ezelőtt, a Parkinson-kór felfedezésekor még reszkető bénulásként emlegették a betegséget. Mára világszerte közel 6,5 millió Parkinson-betegről tudnak. Ön tudja, milyen tünetek jelezhetik a betegséget? Vajon hogyan kezelhető? Töltse ki tudástesztünket!

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Nem az elszívott cigaretták száma, hanem a dohányzással eltöltött évek száma hozható összefüggésbe a Parkinson-kórral. Egy tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, hogy a dohányzás csökkenti-e a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, úgy találták, hogy a kapcsolat inkább a dohányzás időtartamától, mint az elszívott cigaretták számától függ.

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek Dr. Csapó Edit, a LOréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért díjazott kutatásai eredményeinek felhasználásával. Dr. Kubinyi Enikő viselkedési, genetikai és idegtudományi módszerekkel dolgozik azon, hogy az emberi öregedés megbízható állatmodellje legyen a kutya.

A sclerosis multiplex és a Parkinson-kór diagnosztikájában, terápiájában alkalmazott legújabb eljárásokról tanácskoztak hazai és külföldi neurológusok Debrecenben. A konferencián szó volt a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján folyó világszínvonalú stroke-ellátásról is.

A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Korábban Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra, amely a Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredménye.