Parkinson-kór cikkek

A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel. Mi minden válthatja ki a panaszt?

Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

A Helicobacter pylori (HP) a gyomor-bélrendszer gyakori fertőzése, amely általában a peptikus fekélyekhez, krónikus gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, illetve a nehezen, vagy nem kezelhető refluxhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a közelmúltban végzett vizsgálatok a HP és számos egyéb betegség között is kapcsolatot mutattak ki. Noha a pontos mechanizmus ismeretlen, a HP megakadályozhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.

A Parkinson-kóros demencia és a Lewy-testes betegség okozta demencia tünetei meglepően hasonlóak, melynek oka, hogy mindkét betegség a primer degeneratív demenciákhoz sorolható.

A kutatókat élénken foglalkoztatja, hogyan használhatnák fel az őssejteket a Parkinson-betegség gyógyítására.

200 évvel ezelőtt, a Parkinson-kór felfedezésekor még reszkető bénulásként emlegették a betegséget. Mára világszerte közel 6,5 millió Parkinson-betegről tudnak. Ön tudja, milyen tünetek jelezhetik a betegséget? Vajon hogyan kezelhető? Töltse ki tudástesztünket!

A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.