Négy emésztőrendszeri betegség előjelezheti a Parkinson-kórt

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

Egy új tanulmány szerint a nyelési nehézség (dysphagia), a gyomorürülési zavar (gastroparesis), a székrekedés és a hasmenés nélküli irritábilis bél szindróma kifejezetten előre jelezte a Parkinson-kór kialakulását. A kutatók szerint ezen állapotok korai felismerése segíthet azonosítani a Parkinson-kór kockázatának kitett betegeket, és potenciálisan megelőző stratégiákat indíthat el.

A kutatócsapat korábbi kísérleti tanulmányainak eredményei alátámasztották a Braak-hipotézist, amely szerint az idiopátiás Parkinson-kór a betegek egy részében béleredetű lehet. Azonban egyetlen korábbi tanulmány sem vizsgálta az emésztőrendszeri tünetek és szindrómák széles körét, amelyek a Parkinson-kór diagnózisát megelőzően fordulhatnak elő.

Tekintettel klinikai munkájukra, a szerzők nem lepődtek meg, amikor azt tapasztalták, hogy bizonyos emésztőrendszeri szindrómák kifejezetten összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kórral, azonban lenyűgözte őket az összefüggések szorossága, mondta a fő szerző, dr. Pankaj Jay Pasricha, a Mayo Klinika munkatársa.

„A szakértők nagyon régóta tudják, hogy a székrekedés a Parkinson-kór potenciális kockázati tényezője, ezért ez a tanulmány kiegészíti azon emésztőrendszeri betegségek listáját, amelyek potenciálisan kockázati tényezők lehetnek" – mondta.

Érdekesség: a Braak-hipotézis

A Parkinson-kórban a preklinikai és a betegséget megelőző, úgynevezett prodromális szakasz kialakulását támasztja alá Heiko Braak neuropatológus általánosan elfogadott elmélete. Ez alapján a neurodegeneratív folyamat egy lassú, felszálló és tovaterjedő jelleget mutat, mely a bél plexusaiból, a szaglórendszerből vagy az agyi nyúltvelőből indul, mely a híd, majd a mesencephalon felé terjed, végül évek múlva az agykérgi területek is érintetté válnak. A folyamatot hat stádiumra osztják. Kezdetben a szaglógumóban és a nyúltvelőben találhatóak Lewy-testek, később az agykérgi régiókban is megjelennek. A kóros alfa-szinuklein-lerakódás vélhetően a periférián kezdődik, a szaglóhámban, a bél vagy a gyomor plexusaiban, és innen terjednek tovább.

A tanulmányok egy felé mutatnak

Azért, hogy meghatározhassák, hogy a Parkinson-kórt megelőzően mely emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő, a kutatók kombinált esetkontroll- és kohorsz vizsgálatot végeztek egy amerikai egészségügyi nyilvántartási hálózat segítségével.

Először 24 624 újonnan fellépő idiopátiás, vagyis ismeretlen eredetű Parkinson-kórban szenvedő egyént hasonlítottak össze ugyanannyi panaszmentes kontrollal, valamint 19 046 Alzheimerben és 23 942 cerebrovaszkuláris megbetegedésben szenvedő személlyel, hogy megvizsgálják a már meglévő emésztőrendszeri betegségek jelenlétét, amelyekre a kutatók Parkinson-kórnak való kitettségként hivatkoztak. Összességében az átlagéletkor körülbelül 70 év volt, és a vizsgáltak körülbelül fele nő volt.

Tizennyolc, a teljes emésztőrendszeri traktusra kiterjedő állapotot vizsgáltak. Ezek közé tartozott a nyelőcsövet a gyomorral összekötő záróizom állandó görcsössége (achalasia), a nyelési nehezítettség (dysphagia), a gastrooesophagealis reflux betegség, a gyomorürülési zavar (gastroparesis), a funkcionális diszpepszia, a bélizmok bénulására visszavezethető bélelzáródás (paralitikus ileus), a hasmenés, az irritábilis bél szindróma (IBS) hasmenéssel és anélkül, a székrekedés, a bélelzáródás, a székletinkontinencia, a Crohn-betegség, a bélgyulladás (colitis), a colitis ulcerosa, valamint vakbéleltávolítás és a vagotómia.

Az összes emésztőszervrendszeri szindróma előfordulása szignifikánsan megemelkedett a parkinsonos csoportban az egészséges kontrollokkal összehasonlítva. Ezek közül a gasztroparézis, a diszfágia, a székrekedéssel járó IBS, a hasmenés nélküli IBS és a székrekedés volt specifikus a Parkinson-kórra, összehasonlítva az alzheimeres és cerebrovaszkuláris megbetegedésben szenvedők csoportjával.

Más, korábban fennálló emésztőrendszeri betegségek nemcsak szignifikánsan összefüggtek a Parkinson-kórral, hanem erős összefüggést mutattak az alzheimeres és a cerebrovaszkuláris megbetegedésben szenvedők csoportjával is.

Az esetkontroll elemzések validálására a csapat egy kiegészítő kohorsz vizsgálatot készített. Ez is igazolta, hogy a nyelési nehézség (dysphagia), a gyomorürülési zavar (gastroparesis), a székrekedés és a hasmenés nélküli irritábilis bél szindróma specifikus összefüggést mutatott a Parkinson-kórral és kifejezetten előre jelezte a Parkinson-kór kialakulását.

A funkcionális diszpepszia, a hasmenéssel járó IBS, a hasmenés és a székletinkontinencia nem volt Parkinson-specifikus, de a székrekedéssel és bélelzáródással járó IBS Parkinson-specifitást mutatott mind az esetkontroll, mind a kohorsz analízisben. A vakbélműtét csökkentette a Parkinson-kockázatát a kohorszanalízisben, de sem gyulladásos bélbetegség, sem vagotomia nem volt összefüggésben a Parkinsonnal.

„Ez a tanulmány az első, amely jelentős bizonyítékokat tár fel arra vonatkozóan, hogy nemcsak a székrekedés, hanem a nyelési nehezítettség, a gyomorürülési zavar és a hasmenés nélküli IBS klinikai diagnózisa is konkrétan előre jelezhetik a Parkinson-kór kialakulását, míg más emésztőrendszeri betegségek kevésbé specifikusak, és nem növelik a Parkinson-kórnak való kitettséget" – írják a kutatók.

Pasricha azonban azt mondta: „nincs szükség pánikra". „A klinikusoknak meg kell nyugtatniuk a betegeiket, hogy a Parkinson-kór kialakulásának általános kockázata alacsony. Az ilyen emésztőrendszeri betegségekben szenvedő betegek túlnyomó többségénél soha nem alakul ki Parkinson-kór. A kutatócsapat további vizsgálatokat fog végezni, hogy fényt derítsenek azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek magyarázatot adhatnak a jelenlegi tanulmány eredményeire.

Test vagy agy?

Az amerikai Parkinson-kór Alapítvány országos orvosi tanácsadója, Dr. Michael S. Okun „lenyűgözőnek" nevezte a tanulmányt.

Az eredmények „sok más tanulmányt megerősítenek, amelyek azt mutatják, hogy az emésztőrendszeri tünetek megelőzhetik a Parkinson-kór diagnózisát" – mondta a Medscape Medical Newsnak.

„Az alapítvány továbbra is figyelemmel kíséri a Parkinson-kór területén elért előrelépéseket" – mondta. Jelenleg azonban nem javasolják még a klinikai ellátás megközelítésének megváltoztatását ezen adatok alapján, mivel az adatok valójában nem tudják megerősíteni vagy cáfolni a Braak-patológiát, amely szerint az idiopátiás Parkinson-kór a betegek egy részében béleredetű lehet. Ez csak a posztmortem mintákkal való patológiai összehasonlítással valósítható meg" – tette hozzá.

„A viták a körül, hogy a test vagy az agy elváltozásai jelennek-e meg először a Parkinson-kórban, kissé mesterségesek lehetnek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Parkinson-kór nem egyetlen betegség. A rejtvény megoldásához további klinikai és patológiai adatokra, és sok kutató együttműködésére lesz szükség" – jegyezte meg Okun.

Tovább A Parkinson-kór tünetei

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló

Parkinson-kór
A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).