• Az otthoni szobabiciklizés pozitív hatása a Parkinson-kóros betegekre

        Szerző: WEBBeteg - Szegő Miklós, fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

        A ZonMW (Holland Egészségügyi Kutatási és Fejlesztési Szervezet) által finanszírozott Park-in-Shape tanulmány innovatív megoldást tesztelt erre a kihívásra. A Radboud Egyetem orvosi központján folytatott nagyszabású kutatásban a Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek vettek részt. A résztvevőket két csoportra osztották. Mindkét csoport rendelkezésére állt egy motivációs alkalmazás, amely jutalmat kínált a résztvevőknek a testmozgásért. A kontrollcsoport csak nyújtó gyakorlatokat vígzett, míg az aktív csoport legalább heti háromszor 30-45 percnyi szobabiciklizést.

        Hirdetés

        A motivációs alkalmazás ez utóbbiaknál azt jelentette, hogy a résztvevők versenyezhettek saját korábbi eredményeikkel a „szellemlovas” ellen vagy más kerékpárosok ellen. A rendszer a játék nehézségét a beteg szívveréséhez igazította, így az aktív csoport tagjai nem terhelhették túl magukat. A motiváló elemeknek köszönhetően a résztvevők hűségesen betartották a kerékpáros testmozgás rendjét 6 hónapon keresztül!

        A tesztidőszak végére a kerékpáros csoportba tartozó betegek szignifikánsan jobb kardiovaszkuláris eredményt mutattak, amely számos nyilvánvaló előnnyel jár. A kerékpáros csoportban a motoros képességek romlásának mértéke szintén sokkal kisebb volt. Az “aranyszabvány” (MDS-UPDRS pontszám) szerint a kerékpáros csoport átlagosan 4,2 ponttal alacsonyabb pontszámot kapott, mint a kontroll csoport. Ez egy meglehetősen nagy eredmény, különösképpen összehasonlítva számos hagyományos, Parkinson-kór terápiájában alkalmazott gyógyszer hatásával.

        Szobabiciklizés motivációs alkalmazással, Kép szerzője: Nicolien van der Kolk

        Ph.D. Nicolien van der Kolk így fogalmazott: "Kellemesen meglepődtünk, hogy a Parkinson-kórban szenvedők ilyen jól be tudták tartani a szobabicikli-gyakorlatok rendszeres végzését. A motoros képességeikre gyakorolt ​​jótékony hatás szintén elég nagy volt, hogy klinikai szempontból releváns legyen. Mint ilyen, a testmozgás nagyon hasznos kiegészítés a gyógyszeres kezeléshez." A kutatás vezetője Bas Bloem professzor pedig így értékelte az eredményeket: "Ez a tanulmány nagyon fontos. Most megkezdhetjük annak kutatását, hogy vajon a sokkal hosszabb távú kerékpározás is lassíthatja-e a betegség előrehaladását. Ez az új “exergaming” megközelítés, amelyet kifejlesztettünk, nagyon alkalmas a hosszú távú eredmények elérésére is, és reméljük, hogy egyéb rendellenességekben szenvedő betegek esetében is hatékony lehet.

        Olvasson tovább! A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        Forrás: WEBBeteg
        Szegő Miklós, fordító;
         medicalxpress.com
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2019.10.08 14:35, Megjelenés: 2019.10.08 14:35
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A prosztata egészsége

        A prosztata egészsége

        Cs. K., fordító

        Egészséges táplálkozással és életmóddal bizonyítottan sokat tehet prosztatája védelméért.

        Alvási apnoe

        Alvási apnoe

        Dr. Vincze Dóra

        Miért alakul ki magas vérnyomás az alvási apnoe során?

        Az otthoni szobabiciklizés pozitív hatása a Parkinson-kóros betegekre

        Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        A Parkinson-kór és a Helicobacter pylori közötti kapcsolat

        A Helicobacter pylori (HP) a gyomor-bélrendszer gyakori fertőzése, amely általában a peptikus fekélyekhez, krónikus gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, illetve a nehezen, vagy nem kezelhető refluxhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a közelmúltban végzett vizsgálatok a HP és számos egyéb betegség között is kapcsolatot mutattak ki. Noha a pontos mechanizmus ismeretlen, a HP megakadályozhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.