• Az otthoni szobabiciklizés pozitív hatása a Parkinson-kóros betegekre

        Szerző: WEBBeteg - Szegő Miklós, fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

        A ZonMW (Holland Egészségügyi Kutatási és Fejlesztési Szervezet) által finanszírozott Park-in-Shape tanulmány innovatív megoldást tesztelt erre a kihívásra. A Radboud Egyetem orvosi központján folytatott nagyszabású kutatásban a Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek vettek részt. A résztvevőket két csoportra osztották. Mindkét csoport rendelkezésére állt egy motivációs alkalmazás, amely jutalmat kínált a résztvevőknek a testmozgásért. A kontrollcsoport csak nyújtó gyakorlatokat vígzett, míg az aktív csoport legalább heti háromszor 30-45 percnyi szobabiciklizést.

        Hirdetés

        A motivációs alkalmazás ez utóbbiaknál azt jelentette, hogy a résztvevők versenyezhettek saját korábbi eredményeikkel a „szellemlovas” ellen vagy más kerékpárosok ellen. A rendszer a játék nehézségét a beteg szívveréséhez igazította, így az aktív csoport tagjai nem terhelhették túl magukat. A motiváló elemeknek köszönhetően a résztvevők hűségesen betartották a kerékpáros testmozgás rendjét 6 hónapon keresztül!

        A tesztidőszak végére a kerékpáros csoportba tartozó betegek szignifikánsan jobb kardiovaszkuláris eredményt mutattak, amely számos nyilvánvaló előnnyel jár. A kerékpáros csoportban a motoros képességek romlásának mértéke szintén sokkal kisebb volt. Az “aranyszabvány” (MDS-UPDRS pontszám) szerint a kerékpáros csoport átlagosan 4,2 ponttal alacsonyabb pontszámot kapott, mint a kontroll csoport. Ez egy meglehetősen nagy eredmény, különösképpen összehasonlítva számos hagyományos, Parkinson-kór terápiájában alkalmazott gyógyszer hatásával.

        Szobabiciklizés motivációs alkalmazással, Kép szerzője: Nicolien van der Kolk

        Ph.D. Nicolien van der Kolk így fogalmazott: "Kellemesen meglepődtünk, hogy a Parkinson-kórban szenvedők ilyen jól be tudták tartani a szobabicikli-gyakorlatok rendszeres végzését. A motoros képességeikre gyakorolt ​​jótékony hatás szintén elég nagy volt, hogy klinikai szempontból releváns legyen. Mint ilyen, a testmozgás nagyon hasznos kiegészítés a gyógyszeres kezeléshez." A kutatás vezetője Bas Bloem professzor pedig így értékelte az eredményeket: "Ez a tanulmány nagyon fontos. Most megkezdhetjük annak kutatását, hogy vajon a sokkal hosszabb távú kerékpározás is lassíthatja-e a betegség előrehaladását. Ez az új “exergaming” megközelítés, amelyet kifejlesztettünk, nagyon alkalmas a hosszú távú eredmények elérésére is, és reméljük, hogy egyéb rendellenességekben szenvedő betegek esetében is hatékony lehet.

        Olvasson tovább! A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        Forrás: WEBBeteg
        Szegő Miklós, fordító;
         medicalxpress.com
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2019.10.08 14:35, Megjelenés: 2019.10.08 14:35
      • Cikkajánló

        Alváshiány

        Alváshiány

        Cs. K., fordító

        Összeadódik, de egyszerre nem pótolható. Mit tegyünk, ha alváshiányunk van?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Vajon miért ilyen népszerű a lézeres szemműtét? Utánajártunk. (x)

        Az otthoni szobabiciklizés pozitív hatása a Parkinson-kóros betegekre

        Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        A Parkinson-kór és a Helicobacter pylori közötti kapcsolat

        A Helicobacter pylori (HP) a gyomor-bélrendszer gyakori fertőzése, amely általában a peptikus fekélyekhez, krónikus gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, illetve a nehezen, vagy nem kezelhető refluxhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a közelmúltban végzett vizsgálatok a HP és számos egyéb betegség között is kapcsolatot mutattak ki. Noha a pontos mechanizmus ismeretlen, a HP megakadályozhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.