Demencia Parkinson-kórban

A Parkinson-kórhoz társuló demencia a parkinsonos betegek körülbelül egyharmadát érinti. Ez az Alzheimer-kórtól – mely a demencia leggyakoribb formája – több ponton is különbözik.

Mi a Parkinson-demencia?

A Parkinson-kórhoz társuló demencia a Parkinson-kóros betegeket érintő értelmi hanyatlás, mely lassan kezdődik és lassan, fokozatosan romlik. A Parkinson-kórban előforduló demenciában ezenkívül legalább két, úgynevezett kognitív funkció is csökken, mint például a figyelem, a beszéd vagy a memória.

A Parkinson-kórhoz társuló demencia gyakorisága

Nem minden Parkinson-betegnél fejlődik ki a demencia, ugyanakkor a betegség kialakulásának kockázata a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél körülbelül hatszor magasabb, mint az átlag populációban.

A Parkinson-kórhoz társuló demencia kockázata különösen idősebb korban magas: a 75 év feletti Parkinson-betegek közül minden második páciens lesz demens, ugyanakkor azoknál, akik már 40 éves koruk előtt Parkinson-betegek, szinte sosem jelentkezik a demencia.

Miben különbözik ez a demencia az Alzheimer-kórtól?

A demencia leggyakoribb formája az úgynevezett Alzheimer-kór, mely elsősorban memóriazavarral jár: először a rövid távú memória, majd a betegség későbbi szakaszában a hosszú távú memória is nagy fokban romlik.

A Parkinson-kórhoz társuló demenciában más tünetek kerülnek előtérbe: az érintettek figyelme romlik, a gondolkodásuk pedig lassul. Emellett gyakran alakul ki depresszió és hallucináció is. A Parkinson-kórban szenvedő betegek azonban a betegség késői stádiumáig jellemzően nem küzdenek memóriaproblémákkal.

Jelentős különbség van az Alzheimer-kór és a Parkinson-kórhoz társuló demencia között a tanulási képességre vonatkozóan is. Az Alzheimer-kórban szenvedők már nem képesek új dolgok elsajátítására, míg a Parkinson-demenciában a tanulási képesség sértetlen marad, még akkor is, ha a beteg az újonnan elsajátított tartalmakat esetleg csak késve tudja felidézni.

Diagnózis

A Parkinson-kórhoz társuló demencia diagnózisa különböző vizsgálatokkal történik. Az orvos először a beteggel és a rokonokkal folytatott beszélgetés során felállítja az anamézist (betegségtörténet), melyben részletesen leírja a beteg tüneteit, például a koncentrációs problémákat. Ezenkívül az orvos arra is kíváncsi, milyen régóta állnak fenn a tünetek, van-e más betegsége is a páciensnek, és milyen gyógyszereket szed.

Az anamézisfelvétel után fizikai vizsgálat következik, továbbá vérvételre is sor kerülhet. Az úgynevezett kognitív rövid tesztek során az orvos ellenőrzi, hogy a betegnek tényleg Parkinson-kórhoz társuló demenciája van-e, vagy más típusú demenciáról van szó. Ezek a tesztek azonban enyhe demenciában nem elég informatívak. Ilyenkor komolyabb neuropszichológiai vizsgálatra lehet szükség.

Demenciában az agyat gyakran CT-vel vagy MRI-vel is vizsgálják, így a demens betegeknél az agyszövet zsugorodása látható.

Azokban az esetekben, ha a demencia nem egyértelmű, további vizsgálatokra kerül sor.

Kezelés

Mindenekelőtt szükség lehet a Parkinson-kór elleni készítményhez való adaptációra. Egyes készítmények ugyanis súlyosbíthatják a demenciát, ezért ezeket olyanokkal kell helyettesíteni, melyek nem okoznak ilyen mellékhatást.

A demencia gyógyszeres kezelése

Léteznek olyan gyógyszerek, melyek kifejezetten a Parkinson-kórhoz társuló demencia tüneteit enyhítik. Ezek közé tartoznak a rivastigmin hatóanyagot tartalmazó készítmények. Ez egy úgynevezett acetil-kolinészteráz-inhibitor: Az acetil-kolinészteráz olyan enzim, amely az agyban lévő acetil-kolin neurotranszmittert lebontja. Az Alzheimer-demenciához hasonlóan a Parkinson-kórhoz társuló demenciában is hiányzik az acetil-kolin. A rivastigmin orvosolhatja ezt a hiányosságot az acetil-kolint lebontó enzim gátlásával. Így az olyan agyi funkciók, mint a gondolkodás, tanulás vagy emlékezés hosszabb ideig maradhatnak meg, s a betegek életminősége is jobb lesz. A rivastigmin a Parkinson-kórhoz társuló demencia korai és középső szakaszában ajánlott.

Egy másik acetil-kolinészteráz-inhibitor (donepezil), úgy tűnik, hogy szintén fokozza az agy működését és az általános jóllétet a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.

Óvatosan az antipszichotikumokkal!

Az antipszichotikumok olyan pszichotikus tünetek elleni készítmények, mint például a hallucináció. A demencia bizonyos formáiban ezeket a kezelés során alkalmazzák. Parkinson-kóros demenciában azonban a legtöbb antipszichotikum használata nem ajánlott, mivel a betegeknél fokozott a mellékhatások jelentkezésének kockázata. Az ilyen szerek jelentősen ronthatják a Parkinson-betegek mobilitását és éberségét, súlyosbíthatják a Parkinson-kór tüneteit és álmossági rohamokat okozhatnak. Parkinson-demenciában ezen készítmények közül csak a klozapin és (esetleg) a kvetiapin alkalmazható.

Egyéb kezelési módszerek és életmódtanácsok

A Parkinson-kórhoz társuló demenciában a gyógyszerek mellett az olyan nem farmakológiai kezelési módszerek is nagyon fontosak, mint például a fizioterápia, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Emellett az agy edzése, a memóriatorna is hasznos a demencia enyhe formáiban mindaddig, míg a beteg örömmel és frusztráció nélkül vesz részt benne.

Az olyan terápiás művészi kifejező foglalkozások, mint a festészet, zene és tánc szintén pozitív hatással lehetnek a betegek egészségére és általános jó közérzetére.

A Parkinson-kórhoz társuló demenciában is fontos a beteg életterének az igényekhez való igazítása. Ez magába foglalja a lehetséges veszélyforrások megszüntetését, sérülések megelőzését. Távolítsa el például a csúszásveszélyes kisebb szőnyegeket, valamint érdemes a különböző helyiségeket színes, az ajtóra helyezett szimbólumokkal megjelölni. Ez segíthet a betegnek abban, hogy jobban tudjon tájékozódni a saját mikrokörnyezetében.

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító
Forrás: Demenz bei Parkinson (NetDoktor)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos