Ujjzsibbadás - Mi okozhatja?

A zsibbadás az érzészavarokhoz tartozó gyakori panasz, bizonyos mértékben normál élettani reakció. Ha azonban fájdalmas, tartós, visszatérő jellegű, az neurológiai kivizsgálást tehet indokolttá.

Normálisan az ember érzi a tapintást, a hőt, a nyomást, és a fizikai behatás által kiváltott fájdalmakat. De nemcsak akkor érzünk valamit, ha külső fizikai behatás ér minket, hanem belső szerveink működése vagy betegsége kapcsán is jelentkezhetnek különböző érzészavarok, elsősorban a fájdalom és zsibbadás.

A normális zsibbadás egy bizsergő érzés, amit akkor tapasztalunk, ha tartósan ülünk valamelyik lábunkon. Jellemzően áramütésszerű zsibbadást tapasztalunk, ha megütjük a könyökünket azon a helyen, ahol az egyik idegköteg felületesen fut. A zsibbadás enyhe vagy nem túl erős, és a kiváltó ok megszűnése után néhány percen belül enyhül és megszűnik. Ilyen esetben nem alakul ki tartós idegi károsodás.

A zsibbadás lehet fájdalmas, égető jellegű, már-már elviselhetetlenül erős. Ez már kóros folyamat tünete, ami valamilyen belső szervi problémára utalhat. Ilyenkor a zsibbadás huzamosabb ideig fennmarad, mozgatásra nem enyhül, visszatérő jellegű, és sokszor más neurológiai panasz (pl. izomgyengeség) is társul hozzá.

A zsibbadás kiterjedése

Az ujjak érző- és mozgató pályái a nyaki gerincvelőből kilépve a nyaki karfonatban egyesülnek, majd a karban lefelé haladva egy-egy izomcsoport ellátása céljából különböző idegek lépnek ki fokozatosan a karfonatból. A kezet végül 3 ideg látja el: a radiális, az ulnáris és a mediánus.

A kézujjakat mozgató, illetve az ujjak által tapasztalt érzéseket az agy felé közvetítő idegpályák több helyen is sérülhetnek, zsibbadást okozva. Származhat az agyból, a nyaki gerincből kilépő gyökökből, a kézidegek elnyomásából, illetve neuropátiás károsodásból is. Ha a zsibbadás jól körülhatárolt (izolált), az ujjakra, ujjvégekre terjed ki, általában egy kisebb perifériás ideg károsodása okozza. Az ujjak mellett az egész kart vagy a test fél oldalát érintő zsibbadás ezzel szemben már komolyabb problémára, akár a központi idegrendszer károsodására utal.

Testfél zsibbadása

Az agyból származó zsibbadás gyakorlatilag soha sem izolált, a kar és a kezek zsibbadásához mindig társul az arc, a szájszél és a láb zsibbadása is. Ez gyakran rövid ideig, 5-15 percig tart, a beteg pedig úgy érzi, mintha a zsibbadás kettévágná a testét. A rövid ideig tartó féloldlali testfél zsibbadás mindig veszélyes tünet, stroke jele is lehet, sürgősségi ellátást igényel!

Kar zsibbadása

Az egyik kar zsibbadása, ami az ujjakba is kisugárzik, gyakran gerinc eredetű. Sokszor ijednek meg a betegek, mikor a bal karjukba kisugárzó zsibbadást tapasztalnak. A panasz ilyenkor bizonyos pozícióhoz vagy mozdulatokhoz kötődik, nem kíséri egyéb panasz, rossz közérzet. A mozgás, masszázs rendszerint segít.

A porckorongsérv kezdeti stádiumában a kicsúszott nyaki porckorong eléri a kézbe lefutó gyököket. Ilyenkor az ujjzsibbadás körülírt, jól lokalizáló, a beteg pontosan meg tudja mutatni, hol zsibbad. A beteget vizsgáló neurológus a zsibbadás helye alapján CT és MR vizsgálat nélkül is meg tudja mondani, hogy melyik porckorong beteg. A nyakunkban 7 porckorong van, és ha valamelyik kicsúszik, akkor az alatta kifutó ideggyököt elnyomja.

• Az I-II nyaki porckorongok által kiváltott gyöki kompresszió féloldali arc- és fejzsibbadást okoz.
• A III-IV nyaki porckorong váll- és felkarfájdalmat, illetve zsibbadást vált ki.
• A VI-VII nyaki porckorongsérv a leggyakoribb, ennek tünetei az alkar-, a kéz- és ujjzsibbadás, vagy -fájdalom.

A nyaki porckorongsérv igen gyakori, de nem veszélyes betegség, a karban és ujjakban megjelenő állandó zsibbadás ezért nem igényel sürgősségi ellátást. A panasz pihenéstől enyhülhet, de izomlazító gyógyszerek és B-vitaminok is segíthetnek.

Ha a porckorong tovább csúszik, a betegség súlyosabb fokozatában fájdalom is jelentkezhet a zsibbadás helyén. Állandósult panasz esetén, ha a háziorvos által felírt fájdalomcsillapítók és izomlazítók nem csökkentik a panaszt, neurológiai szakrendelésre irányítják a beteget. Általában a neurológiai vizsgálat is elégséges a panaszok oki tisztázására, de sor kerülhet gerinc-MR vizsgálatra is.

Szívinfarktus esetében is előfordul, hogy a bal kar zsibbad, de ilyenkor a beteg igen rosszul érzi magát, tipikusan szegycsont mögötti erős, görcsös, rohamszerű fájdalom kíséri, gyakran fullad. Minden minimális mozgás tovább rontja a beteg állapotát, ezért mozdulatlan, nem beszél.

Az ujjak zsibbadásának lehetséges okai

Az ujjakra lokalizált zsibbadás (amikor a kar vagy más testrész nem érintett az ujjakon kívül) leggyakrabban perifériás idegbántalom vagy keringési okok miatt szokott előfordulni.

Perifériás neuropátia

A kéz és sokszor a láb nagyon kellemetlen, főleg éjszakai, helyzetváltoztatástól és fizikai terheléstől független zsibbadása neuropátiás eredetű, és gyakran égető, elviselhetetlen fájdalom is jelentkezik, amit jelentősen fokoz az érintést, ezért a beteg a takarót, ruhát is nehezen tűri. A perifériás idegek károsodása kezdetben kisebb területen okozhat panaszokat, majd a folyamat előrehaladásával nagyobb területeket érint.

Ezt a perifériás neuropátiával összefüggő zsibbadást cukor-, vese-, és daganatos betegség, alkoholfüggőség, ritkán autoimmun gyulladás okozza. Leggyakoribb formája a cukorbetegeket érintő diabéteszes neuropátia. A neuropátiás fájdalom és zsibbadás esetükben együtt jár a felületes érzések kiesésével, a végtag keringésének elégtelenségével, az érszűkülettel.

A neuropathiás eredetű zsibbadás és fájdalom kezelésére speciális gyógyszerek léteznek, ezért neurológiai kivizsgálás javasolt. A diagnózist általában a tipikus zsibbadás, az ismert alapbetegség, a kiesett vibrációs érzés alapján állítják fel, de előfordulhat, hogy ENG (idegvezetési sebesség mérése) vizsgálatra is szükség van az ok tisztázására.

Alagút szindrómák

Nagyon kellemetlen a zsibbadás az úgynevezett alagút szindrómákban. Az idegek szervezetünkben csonttal, ínnal, izommal körülvett csatornákban futnak. Ezeket nevezzük alagútnak. Ha az alagútban a kézbe, ritkábban a lábba futó idegek tartós nyomás alá kerülnek, alagút szindróma alakul ki. Ez a betegség leggyakrabban a nőknél jelentkezik a változókorban, néha a terhesség alatt, mivel ilyenkor a hormonális változások miatt megváltozik a kötőszövet rugalmassága.

A leggyakoribb alagút szindróma a carpalis alagút szindróma (kéztőalagút szindróma), amit a kéztőcsontok és a kéztőcsontokat áthidaló inas szalag által előidézett, úgynevezett medianus ideg károsodása jellemez. Ilyenkor nagyon kellemetlen éjszakai érzészavar (paresthesia: zsibabdás, bizsergés, égő, tűszúrás-szerű érzés) ébreszti fel a beteget és nem hagyja aludni. A carpalis alagút szindróma egy része konzervatívan kezelhető (gyulladáscsökkentők, tehermentesítés, gyógytorna, csuklósín), de gyakran csak műtéti megoldás után tudja a beteg zavartalanul átaludni az éjszakát. Elég gyakori a zsibbadás az ulnáris ideg alagút szindrómájánál is.

Részletesen Zsibbadó, érzéketlen kar? Az alagút szindróma kezelhető

Keringési problémák

Ha különböző okok miatt az ujjak nem jutnak elegendő oxigénben dús vérhez, ugyancsak felléphet zsibbadás. Oka lehet a Raynaud-kór, amikor hideg, stressz hatására a kis erek hirtelen összehúzódása miatt romlik a vérellátás, de oka lehet a perifériás keringés érszűkülete is.

Vitaminhiány

A B-vitaminok közül több szükséges az idegek normál működéséhez, vitaminhiányos állapotban - elsősorban a B₁- és B₁₂-vitamin hiánya esetén - idegproblémák, köztük zsibbadások jelentkezhetnek.

Egyéb lehetséges okok

Időnként előfordulhat, hogy az ujjzsibbadás mögött egyéb betegségek állnak:

• Guillain-Barre-szindróma: autoimmun eredetű, ideggyulladással járó kórkép, ami tipikus esetben a kéz és a láb ujjainak zsibbadásával kezdődik, majd az érintett terület fokozatosan terjed.
• Sclerosis multiplex: a zsibbadás általában több testrészre is kiterjed, illetve más neurológiai panaszokkal (koordinációs zavar, izomgyengeség, egyensúlyzavar) is jár.
• Sérülések: vágás, zúzódás törés esetén sérülhetnek az idegek is, amik ujjzsibbadásként is jelentkezhetnek.
• Fertőzések: lehetnek igedrendszert érintő fertőzések, vagy az idegeket nyomó helyi gyulladások, tályogok.

Az ujjzsibadás okai és kezelésének módjai tehát különbözőek, érdemes neurológiai kivizsgálást kezdeményezni a mielőbbi javulás érdekében.

További testrészek Lábzsibbadás | Lábfej | Arczsibbadás | Nyelvzsibbadás | Zsibbadás általában

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva neurológus, gyermekneurológus