Szétterjedő zsibbadás - A Guillain-Barre-szindróma és tünetei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Siró Péter, neurológus szakorvos

A betegség egyike a számos, igen ritka, autoimmun, a perifériás - elsősorban a motoros - idegeket érintő gyulladásoknak. Klasszikus formájában jellegzetes tünet a kéz, illetve a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés.

A Guillain-Barre-szindróma oka pontosan nem tisztázott, az esetek egy részében a betegség kezdete előtt néhány héttel gyomorrontásszerű tünetekkel járó fertőzés, illetve a légutakat érintő fertőzés zajlik.

Ezekben az esetekben feltételezhető, hogy a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtek egyes molekuláival, ezáltal immunválaszt provokálnak, ami a sejtek károsodásához vezet.

Ritkábban olyan antitestek képződhetnek, amelyek elsősorban az axonokat károsítják. Ennek azért van jelentősége, mert ezekben az esetekben a klasszikus formával szemben a javulás kevésbé teljes, maradandó tünetekre lehet számítani.

Ismert a betegségnek csak az érző, csak a motoros rostokat érintő akut, illetve krónikus formája is.

Axonok és a myelinhüvely

A perifériás idegeink a különböző működésekért (érző, mozgató, vegetatív) felelős idegsejtek úgynevezett hosszú nyúlványaiból (axon) állnak. Ezek az idegnyúlványok azonban nem szabadon vannak, különböző vastagságban borítja be őket a védelmi, támasztó, és tápláló funkciók mellett az idegszálak ingerületvezetési sebességének kialakításában is szerepet játszó úgynevezett myelinhüvely.

Az idegszálak károsodása esetén károsodhat elsődlegesen az axon, illetve károsodhat elsődlegesen a myelinhüvely is. (Ha a károsodások generalizálttá válnak, a fontosabb tünet alapján beszélünk axonalis illetve demyelinisatiós túlsúlyról.)

Fontos tudni

Bizonyos gyógyszerek szedése (például vaskészítmények) is székrekedést eredményezhet, így orvosunktól mindig érdemes tájékozódni a kapott gyógyszer mellékhatásáról.

A Guillain-Barre-szindróma tünetei

A betegség klasszikus formájában jellegzetes a kéz, illetve láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés, bizonytalan fájdalmak jelentkezése, ezt követően az érintett területen izomgyengeség, bénulás jelentkezik, amit néhány hét múlva az érintett izmok fogyása követ. A bénulás a hasizmok gyengesége miatt székrekedéshez, a bordaközi izmok és a rekesz gyengesége miatt légzészavarhoz vezethet.

A betegség nem kíméli a zsigeri működések szabályozásáért felelős vegetatív idegeket sem, ez nemritkán szívritmuszavarokhoz, a vérnyomás hirtelen változásaihoz vezet.

Ismert az arc-, illetve a garatizmokat érintő forma is. Ebben az esetben arcidegbénulással, nyelészavarral, nyakizom gyengeséggel kezdődik a betegség.

Mit tehet a beteg vagy a hozzátartozó?

A tünetek jelentkezése esetén neurológiai vizsgálat szükséges, az enyhébb formákban a tünetek tudomásulvétele súlyos szövődményektől mentheti meg a beteget (pl.: önállóan elindul, elesik, ezért fejsérülést szenved). Mivel elhúzódó betegségről van szó, az ápolásban való segítség és lelki támogatás a család részéről segít a betegnek átélni a testi, lelki kiszolgáltatottságot.

A betegség lefolyása, kilátások

A klasszikus lefolyás esetén a tünetek néhány hétig romlanak, majd a romlás megáll, egy stabil szakasz alakul ki, ami szintén hetekig tarthat, azt követően a tünetek fokozatosan enyhülnek. A tünetek enyhülése a kialakulásukhoz képest fordított sorrendben következik be.

Az esetek jelentős részében a gyógyulás teljes vagy csak minimális tünetek maradnak vissza. A kórlefolyás hasonló. Az axonalis formákban valószínűbb, hogy súlyosabb tünetek maradnak vissza, a javulás is lassúbb.

Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

A károsodások jellegének elkülönítése elektroneurografiás vizsgálattal, illetve az idegszálból vett minta pathológiai vizsgálatával lehetséges.

Ezek mellett a gerincvelői folyadék vizsgálata van segítségünkre. Jellemző az igen magas fehérje tartalom a sejtszám emelkedése nélkül, ez a tünet azonban csak néhány hét alatt alakul ki. Fontos az egyéb okok (fertőzés, mérgezés, öröklött) eredet kizárása is.

Hogyan kezelhető a Guillain-Barre-szindróma?

Bár a betegség az esetek jelentős részében jóindulatú, az oki terápia (az immunfehérjék termelésének gátlása, illetve eltávolítása a keringésből) mellett kiemelt jelentőségű – a szövődmények elhárítása szempontjából – a tüneti terápia: a bénult izmok fizioterápiája, megfelelő táplálás, lélegeztetés, a fertőzések elkerülése, kezelése, széklet- és vizeletürítés biztosítása, szívszövődmények észlelése és kezelése, pszichológiai vezetés. A súlyosabb esetekben intenzív osztályos elhelyezés is szükséges lehet.

Az oki kezelés egyrészt az úgynevezett plasmapheresisből áll. Ennek során a beteg vérplazmáját a benne levő antitestekkel együtt eltávolítják, majd megfelelő mesterséges oldatokkal pótolják.

A másik lehetőség az emberi vérből kivont nem specifikus immunoglobulinok (immunfehérjék) adása. Ezek hatása pontosan nem ismert, összességében az immunválaszt mérséklik, a saját antitesttermelést gátolják.

Dr. Siró Péter, neurológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Siró Péter, neurológus

Hozzászólások (45)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

Milyen testi és lelki tünetek jelentkezhetnek?

Onkológia Onkológia

Mennyiben lehet ma az ellátás személyre szabott?

Mikor gyanakodjunk autoimmun...

Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar...

Hogyan reagál immunrendszerünk a...

Hogyan működik az immunrendszerünk? Honnan tudhatjuk, hogy erős immunválaszunk van-e a kórokozókra? Van-e olyan, hogy az immunrendszer túl erős?...

Az immunszuppresszánsok...

Az immunrendszer megfelelő működése létfontosságú az egészséges élethez. Azonban vannak olyan állapotok, amikor előfordulhat, hogy az immunrendszer...

Prof. Szekanecz: a koronavírus, és...

Az autoimmun betegségekben a COVID-19 súlyosabb lefolyású, a vírus pedig autoimmunitást is provokálhat, ezért minden autoimmun beteget be kellene...

Polymyositis és dermatomyositis

A polymyositis és dermatomyositis egyaránt a vázizmok gyulladásával, gyengeségével járó autoimmun betegség, de míg polymyositisben (PM) csak az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.