Hidegben elfehéredő ujjak: Raynaud-kór és Raynaud-szindróma

Szerző: WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság mintegy 5-8 százalékát érinti, a betegek háromnegyede nő. Azért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.

A Raynaud-kórra az a jellemző, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás - ekkor az ujjak lilás színűek lesznek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.

Ezek a tünetek, a fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, "idegen, furcsa érzése" is.

Fontos tudni!

Azért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Míg a Raynaud-betegség egy viszonylag jobbindulatú állapot, addig a Raynaud-szindróma - aminek a hátterében tehát valamilyen alapbetegség áll - fokozatosan súlyosbodik, és idővel az ujjbegyek sorvadása, majd egyes bőrterületek elhalása is létrejön.

Raynaud-kór és Raynaud-szindróma

Raynaud-szindrómában ugyanezek a tünetek figyelhetőek meg, de nem szimmetrikusan, mind a két kéz összes ujján, hanem aszimmetrikusan, általában csak ez egyik kéz 1-2 ujján lépnek fel.

A Raynaud-szindróma a Raynaud-kórtól eltérően nem önálló betegség, hanem a háttérben valamilyen autoimmun betegség (SLE, szisztémás sclerosis), vagy más kórkép van jelen, mint például a carpalis alagút szindróma, polycythaemia vera, myeloma multiplex. A Raynaud-szindrómát bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, kemoterapeutikumok, orális fogamzásgátlók) is provokálhatják, súlyosbodásához vezethetnek.

Fontos, hogy a Raynaud-betegség diagnózisát csak két-három éves fennállás után lehet egyértelműen kimondani, ha addig nem alakul ki más, társuló betegségre utaló tünet, panasz. A betegeket alaposan meg kell vizsgálni, ki kell zárni a korábban említett alapbetegségeket. A laborvizsgálatok elvégzése (süllyedés, CRP, véralvadási mutatók, antitest-kimutatási próbák) is szükségszerűek a diagnózis felállítása céljából.

Ha a beteg panaszai nem egyértelműek, akkor az ujjakat hideg vízbe mártva provokálni lehet a fájdalmas érösszehúzódást. További vizsgálatok, melyek szóba jönnek a diagnózis felállításának elősegítése érdekében: arteriográfia, valamint az ujjbegyből történő mintavétel után a minta úgynevezett kapillármikroszkópos vizsgálata.

Mit tehetünk?

Ha a tünetek hátterében valamely betegség megállapítható, úgy az adott kórképet kell kezelni, és ennek hatására a Raynaud-szindróma tünetei is enyhülni fognak.

Akkor, ha a Raynaud-betegség önmagában fordul elő, úgy a kezelés legalapvetőbb lépése a kezek hidegtől, nedvességtől való óvása, melegen tartása, az érösszehúzódást kiváltó gyógyszereknek, valamint a dohányzásnak az elhagyása, kézmelegítő, kesztyű alkalmazása.

Mivel a Raynaud-betegségben és -szindrómában a kéz és az ujjak sebei, vágásai a szokásosnál nehezebben gyógyulnak és könnyen befertőződnek, ezért az olyan tevékenységek végzése során is ajánlott védőkesztyű viselése, amelyeknél könnyen megsérülhet a kéz (kertészkedés, mosogatás, szeletelés). A kéz száraz bőrét a lehető leggyakrabban krémezzük be zsíros, bőrtápláló krémekkel!

Ha a tünetek nem enyhülnek megfelelően, úgy nitroglicerin-tartalmú krémekkel, kis dózisú nifedipin vagy diltiazem hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek alkalmazásával megkísérelhető a panaszok enyhítése. Abban az esetben, ha a Raynaud-szindróma súlyos érelzáródással járó formája van jelen, vagy ha a fájdalom a fent említett terápiára nem csökken, akkor a műtéti megoldás is szóba jön.

A Raynaud-betegség kezelésében az értágító hatású szájon át szedhető és kúraszerűen infúzió formájában adható kezelés mellett hatásos a szén-dioxid terápia, vagyis a mofetta kezelés. Ennek értágító hatása kifejezetten előnyös Raynaud-betegségben. A kúra előtt feltétlen szükséges belgyógyászati vizsgálat (vérvétel, EKG, mellkasröntgen, fizikális vizsgálat), akar kardiológiai véleményezés, mivel a beteg társbetegségei limitálják a mofetta kúra alkalmazását. Kezeletlen vagy nem beállított magas vérnyomás, illetve szívelégtelenség, de bizonyos ritmuszavarok esetén nem alkalmazható.

Dr. Soltész Annamária, általános orvosDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológuForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (7)

Cikkajánló

Fogínygyulladás Fogínygyulladás

Nem szabad elbagatellizálni, mert kezeletlenül súlyos panaszokat is okozhat.

Influenza Influenza

Erősebb lehet az idei szezon. Érkeznek a térítésmentes vakcinák.

Mikor gyanakodjunk autoimmun...

Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar...

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

A lányomnak folyton hideg a keze...

A lányom 24 éves, mindig, születése óta hideg a keze. Lehet ennek valamilyen betegség az oka? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának...

Főként nőket érint: a...

Viszonylag gyakori, a lakosság 5-8 százalékánál fordul elő az ujjak zsibbadásával, elfehéredésével járó betegség, mely jelentkezhet önállóan...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.