Ezek lehetnek a remegés okai

Oka ártalmatlan is lehet, de remegés (tremor) a legkülönbözőbb betegségek kísérő tüneteként is felléphet.

Remegés az agy azon területeinek működési zavara esetén jelentkezik, amelyek az izomműködést szabályozzák. Hátterében állhat például idegrendszeri betegség, alkohol- vagy drogfüggőség, de túlzott koffeinfogyasztás is. Ugyanakkor stressz, szorongás, hideg, az izmok túlterhelése, fáradtság szintén kiválthat tremort, valamint erős fájdalmat is kísérhet remegés. Vannak továbbá bizonyos gyógyszerek, amelyek előidézhetnek remegést vagy felerősíthetik azt.

Milyen betegségek okozhatnak remegést?

A tremor olyan neurológiai betegségek velejárója lehet, mint például a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a stroke vagy az agyvelőgyulladás, de pajzsmirigy-túlműködés vagy kórosan alacsony vércukorszint (hipoglikémia) is okozhatja.

Nézzük meg részletesen, hogy milyen betegségek válthatnak ki remegést:

• Esszenciális tremor: ebben a kórállapotban a remegés maga a betegség, tehát nem valamilyen alapbetegség tünetéről van szó. A pontos háttere nem ismert, genetikai okot feltételeznek mögötte. Kisagyi funkciózavar következménye lehet. Gyakran családi halmozódást mutat, más esetekben viszont családi hajlam nélkül jelentkezik.
• Ortosztatikus tremor: oka ismeretlen. Ritkán fordul elő a primer ortosztatikus tremor, ami az agytörzs hibás működésének következtében alakulhat ki. Úgynevezett másodlagos ortosztatikus tremor bizonyos körülmények között Parkinson-kórban vagy az agytörzs kisebb károsodásai után is felléphet.
• Parkinson-kór: a remegés ennek a betegségnek az egyik tipikus tünete. Az érintetteknél az agyi szinapszisok károsodása okozza a mozgászavarokat és a remegést. A tremor esetenként olyan erős, hogy a beteget súlyos mértékben korlátozza.
• Disztónia: az agy akaratlagos mozgásokat szabályozó motoros központjának zavara. Az izmok önkéntelen fájdalmas összehúzódásával jár, amely csavaró mozgásokat, izommerevséget, kóros testtartást eredményez. Például jellemző lehet természetellenes egyoldali fejtartás (ferdenyak=torticollis). A remegés a disztónia tünete lehet, sőt akár előre is jelezheti a betegséget még a többi tünet kialakulása előtt.
• Pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis): pajzsmirigy-túlműködés esetén a pajzsmirigy túl sok hormont termel, aminek következtében pszichomotoros nyugtalanság alakul ki: a beteg zaklatott, feszült, ideges és gyakorta előfordul az ujjak remegése.
• Basedow-kór (autoimmun hipertireózis): Basedow-kórban a pajzsmirigy autoimmun gyulladása áll fenn. Ennek következtében a szerv túlműködése alakul ki, ami adott esetben remegéssel jár.
• Sclerosis multiplex: az SM-betegek gyakran szenvednek remegéstől. A betegség kiváltója gyulladásos gócok kialakulása az agyban.
• Stroke, illetve előfutára a TIA (átmeneti ischaemiás roham): a stroke után hegek maradnak vissza az agyszövetben, attól függően, hogy ezek hol találhatók, izomremegés is kialakulhat.
  • A stroke néha úgynevezett Holmes-tremort okozhat, ami az agytörzs középagyi részének károsodása következtében alakul ki. Újabb kutatások a stroke-ot összefüggésbe hozzák a Parkinson-kór kialakulásával.
• Agyvelőgyulladás (encephalitis): kialakulhat kanyaró vagy rózsahimlő szövődményeként, de fertőzött kullancs csípése következtében is. Az idegsejtek károsodásával jár. Remegést is okozhat.
• Wilson-kór: a máj rézanyagcseréje szenved zavart, emiatt ez a nyomelem felhalmozódik a májban, a szemekben és az agyban, ami funkciózavarokat és remegést okoz.
• Alzheimer-kór: agyi idegsejtek pusztulásával jár. A memóriaromlás és a kognitív képességek hanyatlása mellett motoros zavarokkal és remegéssel is együtt jár.
• Veseelégtelenség urémiával: ha a vesék már nem működnek megfelelően, akkor olyan anyagcseretermékek – úgymint kreatinin és húgysav – halmozódnak fel a vérben, amelyeknek normál esetben ürülniük kellene. A salakanyagok felszaporodása esetenként neurológiai és motoros tüneteket von maga után, így akár izomremegést is.
• Májelégtelenség: a máj szervezetünk legfontosabb méregtelenítő szerve. Ha nem működik megfelelően, mérgező anyagcseretermékek szaporodnak fel a testünkben, ami neurológiai és motoros zavarokkal járhat. A remegés a májelégtelenség egyik tünete.
• Idegkárosodások (neuropátiák): méreganyagok, cukorbetegség és bizonyos fertőző betegségek okozhatják. Esetenként remegéssel jár, amit ebben az esetben neuropátiás tremornak neveznek.
• Lágyszájpadlás-remegés (palatális tremor, palatális myoclonus): felléphet a kisagy sérülése után, de ismeretlen eredetű is lehet. Gyakran együtt jár a fülben kattanásszerű hanggal.
• Alkoholfüggőség: az alkohol egy méreg, amely közvetlen hatással van az agyra. Régebb óta fennálló alkoholizmus esetén a remegés egy tipikus elvonási tünet.
• Mérgezések: a nehézfémek (pl. higany, arzén, ólom stb.) okozta mérgezések egyéb panaszok mellett gyakran járnak együtt remegéssel.
• Intenciós remegés: gyakran kisagyi érintettség miatt alakul ki, ezért cerebelláris tremornak is nevezik.
• Pszichés betegségek, mint például pánikroham is kiválthat remegést.
• Epilepszia is járhat remegéssel.

Egyéb lehetséges okok a remegés hátterében

• Hidegben a remegés természetes jelenség, a vele járó izommunka hőt termel.
• Fizikai megerőltetés, túlterhelés következtében is normális reakció az izomremegés.
• A túl sok koffein fogyasztása,
• a stressz,
• erős fájdalom
• a szorongás és
• a sokk szintén okozhat tremort.
• Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak remegést. Ha ilyen tüneteket észlel, fontos, hogy megemlítse orvosának a szedett gyógyszereit, és hogy önkényesen ne hagyja el azokat, hanem egyeztessen kezelőorvosával, indokolt esetben gyógyszerváltásra is lehet lehetőség.
• Az úgynevezett pszichogén tremor súlyos lelki megterhelés következtében lép fel. Például traumát átélt katonáknál jelentkezhet, a PTSD részeként.
• Feladatspecifikus tremor akkor fordul elő, ha valamilyen erősen specializált motoros igénybevétel a koordinációs képesség határát eléri.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; Onmeda.de, Tremor: Ursachen