Ólommérgezés – Veszélyforrások és tünetek

Ólommérgezésről akkor beszélünk, ha az ólom lerakódik a szervezetben. Ez hónapokat, éveket vehet igénybe. Az ólom már kis mennyiségben is komoly egészségi problémákat okozhat. A 6 év alatti gyermekek különösen érzékenyek az ólommérgezésre, súlyos szellemi és fejlődésbeli károsodást okozhat náluk a mérgezés, de minden élő szervezetre veszélyt jelent.

Az ólommérgezés forrásai

Az ólomtartalmú festékek, az ólommal szennyezett por, víz, játékok, kozmetikumok, talaj az ólommérgezés legfőbb forrásai.

• Talaj. A talajba jutó ólom, mely a gázolajból vagy festékekből származik, évekig jelen lehet. Sok nagyvárosban és forgalmas autóút melletti talaj esetén ez jelenleg is aktuális probléma. Hasonlóan az ólómmérgezés forrása lehet a bauxitgyártás során keletkező vörösiszap is.
• Víz. Ólomcsövekből juthat ólom az ivóvízbe.
• Ólomtartalmú festékek. Korábban elterjedtek voltak, ma már nem használják ezeket a festékeket, főleg régi házakban találkozhatunk még ma is ólomtartalmú festékekkel. A falról lepergő festékforgácsokat sajnos a gyerekek néha nyalogatják, lenyelik, ez komoly károsodást okozhat.
• Az akkumulátorok ólomtartalma is okozhat ólommérgezést. Az akkumulátorbontás jelentősége növekvő tendenciát mutat. A prolémát a használaton kívüli akkumulátorok gyűjtése és a bontóhelyre történő szállítása okozza. Az említett tevékenység jelentős környezeti veszéllyel jár, érdemes hangsúlyozni, hogy ez veszély és nem ártalom. Évente általában 4-5 ólommérgezés történik itthon, de volt rá példa, hogy 2010-ben egyszerre 28 embert vittek kórházba ólommérgezéssel egy akkumulátorgyártó üzem dolgozói közül.
• A házi por is tartalmazhat ólmot.
• Néhány importált konzervdoboz is tartalmazhat ólmot.
• Tradicionális gyógynövények, kozmetikumok. Főleg Dél-Ázsiából, Indiából származó termékek esetében számoltak be nagyobb mennyiségű ólomtartalomról.

Milyen tünetek utalhatnak ólommérgezésre?

Enyhe ólommérgezés esetén sokan tünetmentesek. A jelentkező tünetek általában hetek vagy még hosszabb idő alatt alakulnak ki, néha fel-fellángolva.

Már kis mennyiségű ólom jelenléte (10 mikrogramm/dl) komoly szervi károsodásokat okozhat. A legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, az ólom felhalmozódásának eredményeként visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Ettől magasabb ólomszint (25 mikrogramm/dl) esetében a vesék és az idegrendszer károsodása alakul ki. Ettől is magasabb ólomszintek görcsrohamokat, eszméletvesztést, halált okozhatnak.

A 2 éves kor alatti gyerekek fokozottabban érzékenyek az ólomra, ezért válik halálos áldozattá minden negyedik ólommérgezett kisgyermek. Míg a felnőttek bélrendszere a tápcsatornába került nehézfémnek csak 5-10%-át szívja fel, addig a gyermekeknél ez az arány megközelíti az 50%-ot!

• Az ólommérgezés tünetei gyermekeknél: Vérszegénység, lassult izom- és csontnövekedés, halláskárosodás, tanulási zavar, idegrendszeri és vesekárosodás, mozgáskoordinációs zavar, beszédzavar, magatartási zavar alakulhat ki.
• Az ólommérgezés tünetei felnőtteknél: Vérszegénység, szürke hályog, a férfi ivarszervek károsodása, emésztési zavarok, magas vérnyomás, memóriazavar, koncentrálási nehézség, idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki. Terhesség során szövődmények léphetnek fel, például vetéléssel, koraszüléssel lehet számolni.

Hogyan kezelhető az ólommérgezés?

Nagyon fontos a további mérgezésnek való kitettség megszüntetése. Az ólommal szennyezett tárgyak kiiktatása alapvető. Emellett alkalmazhatóak még kelátionok, melyek megkötik az ólmot és a vizeleten keresztül kiürítik. Alkalmazható még EDTA (etilénidiamin-tetraecetsav), mely szintén kelátképző, és megköti, illetve segít kiüríteni a mérgező ólmot.

A kórházi kezelés, kelátképzésen alapuló terápia mellett a tüneti ellátás, folyadékpótlás, és a megfelelő nyomelempótlás is szükséges mérgezés esetén.

Tovább Részletesen a különböző mérgezések esetén nyújtandó elsősegélyről a WEBBetegen

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító
Forrás: Mayo Clinic
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus