Mellrák, emlőbetegségek

Minden műtéti megoldás az emlő kisebb-nagyobb elvesztéséhez vezet, mely a betegeknek komoly pszichés problémát okoz. Nem könnyű feldolgozni a nőiesség egyik szimbólumának elvesztését még akkor sem, ha a beteg tisztában van vele, hogy a beavatkozás az életét menti meg.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ennek tükrében igen fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Milyen önvizsgálatok ajánlottak?

Hogyan ismerhető fel az emlő adenosisa, illetve ennek egyik speciális típusa, az adenosis sclerotisans? Mi az a sugaras heg és a komplex szklerotizáló lézió? Melyik esetén milyen tünetek jelentkezhetnek? Milyen vizsgálatok szükségesek, és milyen kezelés javasolt?

A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat. A további vizsgáló módszerek közé tartozik az emlőultrahang és a mammográfia is.

A szoptatás az édesanya és gyermeke között nagyon bensőséges és különleges kapcsolat. A gyermek táplálásának ez a legbiztonságosabb és legegyszerűbb formája. Többnyire problémamentesen zajlik, ám vannak olyan gondok, amik megnehezíthetik a kismama napjait, főként az első időkben.

Hazánkban a mellrákos esetek nagyjából 10 százaléka már késői stádiumban, áttétekkel kerül felfedezésre. Hogyan alakulnak ki az áttétek? Mi a különbség a korai stádiumú és az áttétes mellrák között? Ezeknek jártunk utána.

MR-emlővizsgálatokat 1986-tól végeznek, s a technika azóta tovább fejlődik. Emlődaganatok diagnosztizálására kontrasztanyagot, általában gadolinumot használnak. Segítségével felismerhető az adott terület érellátása és az érújdonképződés. A rosszindulatú elváltozásokat körülvevő szövetközti anyag, az úgynevezett stroma kevésbé veszi fel a kontrasztanyagot.

Az emlő állományát a tejmirigyek és a tejcsatornácskák képezik. A köztes területet zsír- és kötőszövet tölti ki. Az emlőben megjelenő ciszták nagy része a tejmirigyek tágulatából alakul ki, és a szélükön kissé vaskosabb hám, tömlő veszi azokat körül. Az emlőciszták kialakulásakor megbomlik az arány a mirigyek által termelt anyag és annak felszívódása között, és esetleg a tejcsatornák elzáródnak.

Az emlő állománya születéskor néhány csatornácskából áll, és nőknél a serdülőkorban a petefészkek által termelt ösztrogén hatására fejlődik tovább. Ugyanakkor a férfiak ezen szerve csökevényes marad, ha további hormonbehatás nem éri a szervezetet.