• Fibroadenoma az emlőben

        Dr. Baki Márta
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

        Az emlő leggyakoribb jóindulatú elváltozása a fibroadenoma. Főként 35 éves kor előtt kerül felismerésre, de minden életkorban előfordulhat. Egyes felmérések alapján az európai női lakosság körében 10 százalékban diagnosztizálják.

        Tünetek

        Körülírt, a környezetétől jól elhatárolható kemény, esetleg rugalmas, fájdalmatlan csomó tapintható az emlőben. Előfordul, hogy több hasonló elváltozás található az egyik oldali emlőben, de más esetekben mindkét oldalon tapinthatók. Az esetek körülbelül 20%-ában több gócúak. Az emlőbimbó és a felette levő bőr alakját ritkán változtatják meg. Nagyságuk néhány centimétertől több centiméter lehet. A nagy, 5 cm-t meghaladó elváltozások az emlő állományát változtathatják meg, deformálják, az ép mirigyes állományt károsíthatják, elnyomják. Esetleg a havi vérzés előtt néhány nappal érzékennyé válhatnak.

        Hirdetés

        Okok, rizikófaktorok

        A fibroadenoma kialakulásának pontos okát nem tudjuk, de nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a női nemi hormonok egyike, az ösztrogén kulcsszerepet játszik kialkulásában. Életkori sajátosság alapján a nemi hormonok termelődésének kezdetén, a serdülőkorban diagnosztizálható leggyakrabban. Egyes feltételezések alapján a terhességek gyakoriságával és a szoptatás idejének hosszával a fibroadenomák száma emelkedik. A havi vérzés elmaradásának (posztmenopauza) idején beavatkozás nélkül csökken az addig meglévő fibroadenomák nagysága. Ugyanakkor, ha ezen időszakban hormonpótló kezelést kapnak a hölgyek, akkor az elváltozások száma és nagysága nőhet. Idősebb korban – 40 év felett – mindenképpen indokolt a rosszindulatú emlődaganatoktól történő elkülönítés. Igen ritkán, de férfiak emlőjében is kialakulhat fibroadenoma. Ellátásuk megegyezik a női emlőben felismert elváltozásokéval.

        A fibroadenomák az emlő mirigyes állományából és a környező kötőszöveti elemek felszaporodásából tevődnek össze. Mindegyik alkotóelem fontos az emlő egészséges működésében, de arányuk fibroadenoma esetén megváltozik.

        Nagyságuktól és életkortól függően két nagy csoportot lehet megkülönböztetni:

        • Az úgynevezett fiatalkori fibroadenomák 10-18 éves korban jelennek meg, melyek nagyra nőhetnek, de ugyanolyan gyorsan össze is zsugorodhatnak és néhányuk el is tűnhet (spontán visszafejlődhet). Amelyek spontán visszafejlődnek, azokkal nem kell semmit sem tenni.
        • Az óriás fibroadenomák inkább későbbi életkorban jelentkeznek, nagyságuk az 5 cm-t meghaladhatja, s ezzel az emlő ép szöveteit elnyomhatják. Ezen elváltozások eltávolítása mindenképpen javasolt, főleg olyan esetekben, amikor még a hölgy később szoptatni szeretne.

        Óriás fibroadenomák 18 éves kor alatt ritkák, ugyanakkor idősebb korban is előfordulhatnak kisebb átmérőjűek is.

        Diagnosztika

        Fizikális vizsgálaton kívül felismerésében alapvető az ultrahangvizsgálat. Ennek során egynemű, körülhatárolt kerek vagy ovális eltérést igazolnak. Fiatal-, serdülőkorban szükség esetén nukleáris magrezonancia (MR) vizsgálat történik, bár erre ritkán kerül sor. 35-40 éves kor felett mammográfia végzése indokolt, hogy a rosszindulatú elváltozásokat ki lehessen zárni.   

        Az esetek nagy részében az elváltozás szövettani vizsgálata erősíti meg a diagnózist. Javasolt vastag tű (core biopszia) mintavétel, de néhány esetben a vékony tűvel történt mintavétel is elegendő. A szövettani vizsgálat során kimutatható, hogy az emlő kötőszövetes területe növekszik meg, sejtosztódások ritkán észlelhetők. Szövettani vizsgálattal diagnosztizált egyszerű fibroadenomák nem növelik az emlőrák előfordulását. Azonban komplex fibroadenomák esetén mikroszkópos vizsgálattal nagy, sűrű bennékű és/vagy olyan ciszták találhatók, amelyek belsejében vagy falában kalciumlerakódás található. Ha a cisztában vagy annak falában kalciumlerakódás figyelhető meg, az esetleg malignizálódásra (rosszindulatúvá válás) utalhat, illetve „malignizálódási” folyamat kezdete lehet. Ilyen elváltozások esetén az emlődaganat előfordulásának rizikója kétszeres.

        Prognózis

        A fibroadenomák jóindulatú elváltozások, belőlük igen ritkán alakul ki rosszindulatú daganat. Az emlőrák ugyanolyan gyakorisággal diagnosztizálható a későbbiekben ebben a csoportban is, mint akiknél nem szerepel az előzetes kórtörténetben fibroadenoma. Egyes felmérések szerint 0,002-0,125%-ban fedeznek fel emlődaganatot azon nők körében, akiknek előzetesen fibroadenomájuk volt.

        Kezelés

        A fibroadenoma az esetek nagy részében nem igényel beavatkozást. Egyes felmérések szerint, főleg fiatalkorban 10-40% az esély arra, hogy spontán felszívódjon, „eltűnjön”. Ugyanakkor a további teendők elbírálása előtt figyelembe kell venni a megjelenési formát, a klinikai tüneteket, a családi anamnézist és az egyén személyes véleményét. Abban az esetben, ha rosszindulatúságra nem merül fel gyanú és szoros kontroll kivitelezhető, nem szükséges további beavatkozás. Abban az esetben, ha a fibroadenoma nagysága hirtelen növekszik vagy fájdalmat okoz, esetleg az emlőbimbó behúzottá válik és/vagy gyulladásos jelek észlelhetők, illetve ha a családban emlődaganat fordult elő vagy a szövettani vizsgálat nem egyértelmű, akkor javasolt a fibroadenoma eltávolítása.

        Az esetek nagy részében 5 cm-nél kisebb elváltozások nem igényelnek további terápiát, csak rendszeres vizsgálatok szükségesek. Abban az esetben, ha az emlő mirigyes állományát nyomja a daganat vagy a menstruáció idején panaszokat okoz, akkor eltávolítása javasolt. A sebészi beavatkozás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az emlő ép szövetei megmaradjanak, s a későbbi szoptatás esetére a beavatkozással ne okozzanak komplikációt. Ezért az emlőbimbót érintő műtétek kerülendők. Esetleg szükségessé válhat az emlő plasztikai helyrehozatala, rekonstrukciója.

        Korszerűbb és kevésbé roncsolja az ép szöveteket az ultrahangvezérelt beavatkozás. Mind a HIFU (nagy intenzitású fókuszált ultrahangos eljárás), mind a krioabláció elvégzése előtt ultrahang segítségével pontosan megállapítják az elváltozás kiterjedését és nagyságát. Ezután vagy magas hőmérsékletet vagy fagyasztást végeznek. HIFU eljárás során magas hőmérséklet, krioabláció esetén az alacsony hőmérséklet pusztítja el a kóros szöveteket, miközben az ép szövetek sértetlenek maradnak. További lehetőség a vákuumasszisztált biopszia (vacuum assisted biopsy=VACB). Ezen eljárás során az emlőben lévő elváltozást „kiszippantják”, ami ugyancsak szövetkímélő beavatkozás. Az ismertetett kíméletesebb, műtéti sebzéssel nem járó, nem invazív beavatkozások általában 2-3 cm átmérőnél kisebb elváltozások esetén alkalmazhatók, s ezen eljárások előtt minden esetben szövettani vizsgálatot kell végezni.

        Akár műtéti, akár kíméletesebb módon távolítják el a fibroadenomákat, esetleg azok kiújulására lehet számítani, ezért a beavatkozás után hónapokig, esetleg évekig kell az egyéneket követni.

        Megelőzés

        Az emlő fibroadenomák kialakulásának pontos oka nem tisztázott, így a megelőzésükre sem lehet egyértelmű javaslatot tenni. Az emlő önvizsgálata havonta a serdülőkortól javasolt, s eltérés esetén orvosi vizsgálat válhat szükségessé. Ezt követően emlőultrahang, esetleg mammográfia és/vagy MR segíthet a pontos diagnózis felállításához. Néhányan beszámoltak arról, hogy egyes élvezeti szerek – pl.: tea, csokoládé, kávé stb. – bevitelének csökkentése a tünetek javulásához vezet.

        Olvasson tovább!

        Dr. Baki Márta, onkológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus

        Módosítva: 2020.01.08 13:03, Megjelenés: 2020.01.08 13:03
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        koronavirus.gov.hu

        Hétfőtől életbe lépnek az új védelmi intézkedések. Lássuk a részleteket!

        Aanyajegyek

        Aanyajegyek

        Dr. Vincze Ildikó

        Minden változás gyanús! Az ellenőrzés panaszmentesen is szükséges.

        Intraductalis papilloma, egy jóindulatú emlődaganat

        Az intraductalis papilloma egy olyan jóindulatú emlődaganat, ami az emlők tejcsatornáiban helyezkedik el. A papillomák pici, szemölcsszerű kinövések, amelyek mirigysejtekből állnak, emellett erek futhatnak bennük, és kötőszövetes vázuk van. Általában egy-két centiméteres méretűek, csak ritkán szoktak ennél nagyobbak lenni.

        Emlő adenosis, adenosis sclerotisans, sugaras heg és komplex szklerotizáló lézió

        Hogyan ismerhető fel az emlő adenosisa, illetve ennek egyik speciális típusa, az adenosis sclerotisans? Mi az a sugaras heg és a komplex szklerotizáló lézió? Melyik esetén milyen tünetek jelentkezhetnek? Milyen vizsgálatok szükségesek és milyen kezelés javasolt?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások