A tuberkulózis (tbc) és tünetei, előfordulása

A tbc-fertőzésnek nincsenek specifikus tünetei, sőt, az esetek nagy részében sokáig tünetmentes. Bár előfordulása Magyarországon egyre ritkább, világszinten továbbra is a legtöbb halálesetért felelős bakteriális fertőzés.

A tuberkulózis (más néven gümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet elsődlegesen a Mycobacterium tuberculosis, másodlagosan a vele rokon Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. Utóbbi törzs veszélytelenebb, amely inkább a gyermekkori béleredetű tbc-fertőzésekért felelős. A Mycobacterium tuberculosis lassan terjedő, megbetegedést azonnal nem okozó, de a környezeti hatásoknak és a gyógyszereknek is nagymértékben ellenálló baktérium. A baktériumtörzsön belül az utóbbi évtizedekben megjelent egy multirezisztens (MDR-TB) típusa is, ami ellenáll a standard kezelésben használt izoniazid és rifampicin hatóanyagoknak.

A tbc előfordulása, jelentősége

Magyarországon a XX. század elején még a halálesetek negyedéért volt felelős a tüdőgümőkór, amit népbetegségnek tartottak (Morbus hungaricus néven vált ismertté) akkoriban. Ez az igen magas megbetegedési arány napjainkra jelentősen lecsökkent. A második világháború után kiteljesedett az országot behálózó tüdőgondozó hálózat, felfedezték a tbc elleni hatásos gyógyszereket, 1954 óta kötelező a kór elleni védőoltás (BCG), így a tbc elleni küzdelem jelentősen felgyorsult.

Hazánkban még az 1990-es években is évi 4000-4500 új tbs-s esetet diagnosztizáltak, a 2010-es években ez a szám 1000 alá csökkent, a KSH legutóbbi adata szerint pedig 2024-ben 424 új beteget azonosítottak, 100 000 lakosra vetítve 4,4 új megbetegedés jutott.

A tuberkulózis ennek ellenére továbbra is figyelmet érdemel, részben a megbetegedés veszélyessége, részben a kórokozó világszintű elterjedtsége miatt. A tbc nehezen kezelhető (a standard kezelés 6 hónapig tart, a multirezisztens formáké akár két évig is), gyakran halálos kimenetelű fertőzés.

A világon mintegy 8-10 millió új tbc-fertőződés történik évente, 1 milliónál több halálesetet okozva, ezzel a tuberculosis napjainkban is a legveszélyesebb bakteriális fertőzésnek számít. Gyakori a betegség a szubszaharai Afrikában (elsősorban Dél-Afrikában), Dél-Ázsiában (India), Kelet-Európában és Közép-Ázsiában (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán). Mivel a gyermekkori védőoltás nem biztosít teljes védelmet a fertőzéssel szemben, hazánkban is csökkenő súlyú, de potenciálisan valós veszély továbbra is.

A tuberkulózis terjedése

A tuberkulózis kórokozója elsősorban cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével, tüsszentésével, beszédével vagy nyálával. Ezen kívül a fertőzött tárgyak is veszélyesek lehetnek, a szoptató anya is átadhatja gyermekének, illetve szervátültetéssel, fertőzött ételekkel (pl. fertőzött állat pasztörizálatlan teje) és szexuális úton is terjedhet.

A baktérium átadása szoros kontaktus útján történik, a betegek általában azokat betegítik meg, akikkel szinte naponta találkoznak, a fertőzés kialakulásához többszöri találkozás szükséges a kórokozóval.

A tbc elleni kötelező csecsemőkori BCG oltás hatékonyan véd a kisgyermekkori megbetegedés és annak veszélyes szövődményei (tbc-s meningitis) ellen, valamint felnőttkorban is magas szintű védelmet biztosít az ellen, hogy a szervezetbe jutó baktérium megbetegedést okozzon és fertőzőképes legyen. Amennyiben a szervezet immunológiai állapota jó, a tüdőbe és a nyirokcsomókba jutó baktériumok betokolódnak, a fertőzés látens marad.

Nem biztosít azonban tökéletes védettséget az oltás, és ha valamilyen ok miatt súlyosan csökken a szervezet ellenállóképessége, akkor a látens fertőzés aktiválódhat, kialakulhat a betegség és fertőzőképessé válhat a kórokozó. Ilyen ok lehet valamilyen, az immunrendszer nagyfokú gyengülésével járó betegség (pl.: diabétesz, AIDS), vagy a rossz szociális helyzet miatti alultápláltság.

A tuberkulózis tünetei

A tuberkulózis tünetei nem specifikusak, azaz nem említhetünk olyan jeleket, melyek fennállása esetén a diagnózis biztosan kimondható, így annak megállapításához további vizsgálatok szükségesek.

A betegség általános tünetei:

• fogyás,
• hőemelkedés,
• izzadás (főleg éjszaka),
• étvágytalanság,
• fáradékonyság,
• gyakran jelentkező meghűlések.

A fertőzés leggyakrabban a tüdőt érinti (tüdőtuberkulózis, pulmonális tuberkulózis), ennek tünetei lehetnek:

• köhögés - jellemzően a 3 hétnél tovább tartó, visszatérő köhögési rohamok jelzik a betegséget
• hátfájás
• véres köpetürítés - a betegségre jellegzetesnek régebben a véres köpetet tartották, ám ez nem mindig jelentkezik, napjainkban pedig inkább a tüdő rosszindulatú daganata okozza
• ritkábban észlelhető mellkasi fájdalom és nehézlégzés

Mivel a kórokozó lassan osztódik, a fertőzést vagy az aktiválódást követően is sokáig tünetmentes, a panaszok pedig legtöbbször lassan rosszabbodnak.

Gyorsan rosszabbodó kórformában, vagy a tüdő nagy területének érintettségekor magas láz, gyors ütemű testsúlyvesztés jelentkezik. A gyors lefolyású tbc nagyon súlyos esetben halált is okozhat.

A fertőzés nemcsak a tüdőt érintheti, hanem megbetegíthet egyéb szerveket is:

• gyomor-bélrendszer - ha nem a tüdőn keresztül, hanem pl. fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe a kórokozó
• központi idegrendszer - a tbc-s gyhártyagyulladás (meningitis tuberculosa) az egyik legveszélyesebb szövődmény
• vese, húgy- és ivarszervek
• ízületek (krónikus ízületi gyulladás, arthritis)
• csontvelő-fertőzés

Hosszú távú hatásai gyógyult betegeknél is jelentkezhetnek, tüdőtuberkulózis után magasabb a tüdőrák előfordulása, az ízületi érintettség pedig tartós mozgáskorlátozottsághoz is vezethet.

A tuberkulózis rizikófaktorai

A tbc előfordulása nagyban függ a szociális és környezeti feltételektől. Rossz szociális körülmények, és a környezetben nagyobb számú tbc-s beteg előfordulása hajlamosít a megfertőződésre, így gyakoribb a betegség

• alkoholisták,
• hajléktalanok,
• bevándorlók,
• egészségügyi dolgozók,
• zárt közösségben élők között,
• valamint az orvosi ellátást nélkülöző területeken,
• háborús térségekben.

Ezen túl, mint minden fertőzés, a tbc is gyakoribb legyengült, egyéb alapbetegséggel rendelkező betegek körében, elsősorban

• a cukorbetegek,
• a szteroiddal kezeltek
• és a HIV-pozitívak közt.

Gyakran betegít meg fiatal felnőtteket is.

A tüdőszűrés a betegség alacsony előfordulása miatt napjainkban már nem általánosan kötelező, de elrendelhető a veszélyeztetett csoportok (szociális helyzet, lakóhely alapján) kötelező szűrése.

Folytatás A tuberkulózis (tbc) diagnosztizálása, kezelése és megelőzése

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Reinhardt István