Étvágytalanság - Számos betegség jele lehet

aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
Mi állhat az étvágytalanság hátterében? Mikor utalhat súlyos betegségre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Fontos, hogy az étvágy és az éhség két különböző fogalom. Az éhség fiziológiai állapot, és a vércukorszint alacsony szintje, hormonális változások, neuropeptidek, vagyi kémiai ingerületátvivő anyagok, illetve a tápcsatorna telítettségi állapotának csökkenése váltja ki. Az étvágy ezzel szemben a feltételes reflexek kialakulása után más ingerekkel is felkelthető jóllakott állapotban is, például egy kívánatos étel fényképének nézegetésével.
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a „rosszabb étvágyú” személyek (akár gyermekek, akár felnőttek) esetében megfelelő mértékű fizikai és szellemi fejlődés mellett nincs szükség az evés erőltetésére. Hiszen a szervezet jelez, ha a tápanyagmennyiség nem elegendő, ezért az egészséges állapot nem igényli az étkezések mennyiségének növelését.
Az étvágytalanság, vagyis az étkezések ellen, az evés-ivás ellen mutatott elutasítás számos testi kórkép tünete lehet, szerencsére azonban banális okok is húzódhatnak a háttérben. jelen cikkünkben az elsősorban felnőtteket érintő okokat vesszük sorra, a gyermekkorban jellemző okokat korábbi cikkünk tárgyalja: Az étvágytalanság okai gyermekeknél
Nem kell mindig rosszra gondolni
Természetes az étvágy csökkenése például a nyári meleg időjárás hatására. Az általános étkezési szokások nagyban befolyásolják az étvágy milyenségét. A reggeli étkezés kihagyása például az anyagcsere ébredés utáni felpörgetésének elmaradása miatt rontja az étvágyat.
Sokan nem veszik figyelembe a napközben elcsipegetett nassolnivalók étkezésben betöltött szerepét, illetve a tejtermékek, cukros üdítőitalok fogyasztását. Ezek mind telítenek, emelik a vércukorszintet, amely hatások az étvágy romlásának irányába mutatnak. De gyakran csak átmenetileg, a megemelkedett inzulinszint miatt ismételten táplálékbevitelre sarkallják a szervezetet (és többnyire a gyors felszívódású szénhidrátok fogyasztására, melyek után komplexebb ételeket már nem is kíván a szervezet).
Az étvágytalanság hátterében számos esetben pszichés okok húzódnak meg. A megfeszített munkatempó, a hosszan tartó stresszállapot, a kedélyállapot romlása, a depresszió, súlyos érzelmi traumák mind az étvágy csökkenéséhez vezethetnek, bár a depresszió esetében az étvágy jelentősen nőhet is.
A depresszió ellentettjeként is emlegetett mániás állapotban gyakran előfordul étvágycsökkenés egészen egyszerűen azért, mert a beteg figyelmének nagy részét egészen más tevékenységek kötik le.
Betegség tünete is lehet
Bármilyen banális vagy súlyos betegség okozhatja az étvágy csökkenését.
Egy egyszerű torokgyulladás a torokban érezhető fájdalom miatt korlátozza az étkezéseket. Hevenyen vagy idülten zajló bakteriális, vírusos fertőzések jelentősen csökkenthetik az étvágyat még akkor is, ha csupán egy három napig tartó nátháról van szó. A betegségek utáni lábadozás időszakában az étvágy általában magától is visszatér. Ha a csökkent táplálékfelvétel huzamosabb időn át tartott, az étvágy akár megnövekedett is lehet, hiszen a betegség idején kialakult testsúlycsökkenést a szervezet igyekszik kompenzálni.
Az emésztőrendszer megbetegedései természetszerűleg okozhatják az étvágy csökkenését.
Az irritábilis bél szindrómára például kis mennyiségű táplálékfelvételt követően igen hamar kialakuló teltségérzet jellemző, amely miatt a beteg csak kis mennyiségű táplálékot képes elfogyasztani egyszerre.
A tápcsatorna bármely szakaszának akut vagy krónikus betegsége általában étvágytalansághoz vezet.
Súlyos májbetegségek esetén előfordul, hogy kezdetben egyéb tünet nem észlelhető.
Bármilyen krónikus vagy senyvesztő betegség esetén romolhat az étvágy, ugyanígy krónikus idegrendszeri eltérésekben, a hormonháztartást érintő eltérésekben, autoimmun folyamatokban.
A rosszindulatú daganatos megbetegedések szinte esszenciális jele az étvágytalanság, amely már a betegség korai stádiumában is megjelenik. Jellemző, hogy az étvágytalanság mellett a táplálékfelvétel csökkenéséhez mérten sokkal nagyobb arányú testsúlyvesztés is tapasztalható, akár egyéb tünetek hiányában is.
Az étvágytalanság kezelése
Amint korábban már említettük, a rosszabb étvágyú, de fizikailag és szellemileg egsészéges személyek esetében nem kell erőltetni a több evést.
Más esetben az étvágytalanság kezelése az esetlegesen fennálló alapbetegség terápiáját jelenti. A kiváltó ok gyógyulásával az étvágy is visszatér.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus