• Tévhitek a gyermekbetegségekkel kapcsolatban

        Szerző: WEBBeteg - Czibere Anikó, újságíró

        Kétségtelen, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének, és hajlamos minden olyan orvosi javaslatot figyelmen kívül hagyni, amely ugyan pillanatnyilag fájdalmas is lehet - mint például a fájós fül felszúrása -, ám hosszabb távon a gyermek egészségét szolgálja.

        Mi az, ami valóság, mi az, ami mítosz, esetleg féligazság? Dr. Opre Judit házi gyermekorvos segítségével segítünk jól dönteni.

        Hirdetés

        fontosNem szabad a gyerek fájós fülét felszúrni, mert utána majd újra minden egyes fülfájásnál fel kell, vége-hossza nem lesz a fülfelszúrásnak – él a köztudatban.

        A középfülgyulladás

        A középfülgyulladás általában felső légúti fertőzések, megfázások után alakul ki. A betegség gyanúja esetén mindenképpen keressék fel gyermekorvosukat, illetve kérjék fül-orr-gégész szakorvos segítségét!
        A középfülgyulladás

        Ez tévhit. Ha a fül-orr- gégész azt mondja, hogy fel kell szúrni, azt jobb megengedni, mert genny került a dobüregbe. Ez nyomja kifelé a dobhártyát. Ha megengedjük, hogy felszúrják, akkor perforálnak rá egy apró lyukat ott, ahol nincsenek hallóidegek.

        Így nem sértenek semmit. Ha viszont nem engedjük meg, hogy felszúrják, a genny úgyis utat tör magának. Ha kifelé tör utat, akkor egy olyan helyen is kiszabadulhat a dobhártyán, ahol hallóideg van, s ez halláscsökkenéssel jár. Ez még mindig a jobbik eset, mert az agy felé, befelé is utat törhet, akkor jön az agyhártyagyulladás.

        Ha lázas a gyerek, antibiotikum kell neki.

        Nem biztos. Vírusfertőzésre nem kell antibiotikum. Ha megfelelő lázcsillapítás mellett is visszatér a láz, 2 és fél-3 nap után is, akkor vissza kell vinni az orvoshoz, mert fennáll a felülfertőződés lehetősége. Akkor már lehet, hogy antibiotikum kell neki.

        Az viszont fontos, hogy az antibiotikum szedését akkor sem szabad abbahagyni, ha jobban van a gyerek. Csak az orvos által előírt gyógyszert és az általa előírt adagban és ideig kell szedni.

        Ha a gyerek manduláját ki kell venni, egy füst alatt mind a kettőt el kell távolítani.

        Egyáltalán nem biztos. Gyakori középfül-gyulladás, sűrűn előforduló felső légúti betegségek, horkolás, halláscsökkenés jelezheti, hogy ki kell venni az orrmandulát.

        A garatmandula viszont nagy szűrő. Ha gócként szerepel valamilyen, az egész szervezetet érintő betegségben, vagy gyakori tüszős mandulagyulladás lép fel, akkor ki kell venni. Ez már nem gyakorlat.

        Mi a láz?

        A láz a szervezet védekező működése során alakul ki. Általában valamely kórokozó (vírus, baktérium, gomba stb.) jelenlétére utal, de gyulladásos, daganatos folyamatot is jelezhet számunkra.
        A lázcsillapítás

        Ha lázas, jól be kell takarni, fel kell öltöztetni, nehogy még jobban megfázzon.

        Nem így van. Ki kell takarni, könnyű pizsamába kell öltöztetni a lázas beteget. Így tudja leadni a teste a hőt és könnyebben lemegy a láza.

        A beteg gyereket ágyban kell tartani.

        Ez sem feltétlenül igaz. A bágyadt, erőtlen gyerek úgyis ágyban marad. A pihenés gyógyulást jelent. Ha van egy kis ereje, úgyis járkál, mozog. Nem kell kötelezni az ágyban fekvésre. Lázasan viszont nem mehet levegőre.

        Ha hány, gyorsan meg kell itatni, ki ne száradjon.

        Téves. Hányáscsillapítót kell neki adni szájon át vagy kúp formában. Ha benne marad a szájon át adott szer, akkor egy félóra múlva óvatosan, kortyonként igyon. Ha még nem kapott gyógyszert, 10-15 perc után kaphat apró kortyokban folyadékot.

        Elektrolit oldatok

        Miért jótékony hatásúak az elektrolit oldatok? A hasmenéssel elvesztett különböző ionokat, mint például a nátriumot, káliumot, klórt és más fontos anyagokat pótol a szervezet számára. Ezek az oldatok cukrot is tartalmaznak, ami azért fontos, mert a só önmagában nem szívódik fel a hasmenéses beteg szervezetéből, viszont a cukorral együtt igen. Ha gyermekünk semmilyen elektrolit oldatot nem iszik meg, éppen ezért cukros-sós teát is lehet vele itatni.
        A hasmenésről bővebben

        A hasmenésben szenvedő gyerek bármit ehet, ha már jobban van.

        A diéta betartásának fontos eleme a tejmentes étrend (vajat sem szabad fogyasztania).

        A hasmenés alatt ugyanis a bélbolyhok száma csökkenhet, így nehezebb megemészteni a tejet és a tejtermékeket. Ez akár egy újabb hasmenést eredményezhet, ezért kell óvatosnak lenni.

        A kötőhártya-gyulladást pár nap alatt meggyógyítja a rendszeres kamillateás lemosás.

        Sokszor ez nem elég. Kiegészítésként alkalmazható, de a szemcseppre szinte mindig szükség van.

        Ha van az ismeretségi, rokoni körben fertőző, például himlős gyerek, el kell vinni hozzá az egészségest, hadd essen át ő is a fertőzésen.

        Nem javasoljuk. Régen divat volt, ma már inkább oltva vannak a gyerekek, úgyhogy ez a trend múlóban van. Nem túl jó ötlet odavinni, csak azért, hogy beteg legyen. A skarlátból pedig akár komoly probléma is lehet.

        Ha már himlős lett, a rázókeverék enyhíti a viszketést, gyógyítja a kis hólyagokat.

        A bárányhimlő kezelése módosult. Ma már nem adunk rázókeveréket, mert alatta elindulhat egy felülfertőződés. Inkább belülről csillapítjuk a viszketést antihisztaminnal. Kívülről lehetőleg semmi ne érje a hólyagokat, se rázókeverék, se hintőpor.

        Már egy hőemelkedésnél is adjunk lázcsillapító szirupot, megelőzésképpen, nehogy magasra szökjön a gyerek láza.

        38-nál adjunk, esetleg 37,8-nál; azért hogy ne menjen feljebb a test hőmérséklete. Lázat nem kell csillapítani, csak lehet és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz.

        Ha beteg a gyerek, adjunk emelt dózisú multivitamint, mert attól gyorsabban gyógyul.

        Kaphatja, de nem mindegyiket. Egy dologra azonban nagyon kell figyelni: ha vasat is tartalmaz a készítmény, meg kell vonni, mert a vas a baktériumokat és a vírusokat is táplálja. Így hátráltathatja a gyógyulást.

        homloküreg-, arcüreggyulladástól szenvedő gyerek arcát melegíteni kell.

        Igen, de csak láztalan állapotban lehet így segíteni. Az mindegy, hogy ehhez infralámpát, meleg sót vagy melegítőpárnát használunk.

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Czibere Anikó, újságíró

        Módosítva: 2016.12.13 20:30, Megjelenés: 2016.12.13 20:30
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Mi okozhatja, ha a csecsemőm súlya nem a várt ütemben fejlődik?

        Az elégtelen súlygyarapodás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a szülők a csecsemőgyógyászatban gyermekorvoshoz fordulnak. Előző cikkünkben a kivizsgálás lépéseire tértünk ki, jelenleg a legfontosabb szóba jövő okokat vesszük sorba életkor szerint összefoglalva, majd a leggyakoribb lehetséges kórképekre részletesebben is kitérünk.

        Csecsemő- és gyermekkori sérvek gyermeksebészeti vonatkozásai

        Ebben a cikkben a leggyakoribb gyermekkori sérvekkel kapcsolatos tudnivalókat szeretném összefoglalni, megmagyarázni kialakulásuk hátterét és felvázolni kezelési lehetőségeiket. Nem minden sérvet kell operálni, van, ami sürgős, és van, ami bizony ráér.

        Kisgyermekkel az orvosnál - Praktikus tanácsok szülőknek

        Nem egy felnőtt rémálma az orvosnál tett látogatás. A kiszolgáltatottság érzése és a bizonytalanság a közeljövő beavatkozásaival szemben, az idegen környezet jelenléte még az idősebb korosztály képviselőiben is szorongást szül.

        Tévhitek a gyermekgyógyászatban

        Munkája során több orvos tapasztalja, hogy a gyermekek kezelésével kapcsolatban számos tévhit létezik. Az egyik legnagyobb ilyen az antibiotikumok körül van. Megtörtént esetekről számolunk be, melyek segítségével talán elkerülhetőek lesznek a tévedések.

        A leggyakoribb gyermekbetegségek

        Sok esetben nem a fertőzés maga veszélyes, hanem a lehetséges szövődmények kialakulása. Szerencsére ezen betegségek jó része védőoltással megelőzhető.

        Mi betegíti meg gyermekeinket?

        Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?

        Új remény a ritka betegséggel élőknek

        Ma Magyarországon minden 10. családban olyan gyermek születik, aki a 6000 ritka betegség valamelyikével küzd és él együtt. Sajnos ezeknek a gyerekeknek nem mindegyike kezelhető, de sokszor azok is későn kapják meg a megfelelő ellátást, akik problémájára lenne megoldás.

        A szülői gondoskodás orvossal nem pótolható

        Dr. Drávai István gyermekgyógyász, háziorvos 35 éve van a pályán. A Sopronba az egyetemi évek után visszatérő doktor gyermekgyógyász háziorvosként dolgozik. Interjú.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.