Tények és tévhitek az ételintoleranciákról és ételallergiákról

Egyre több embert érintenek azok a táplálkozással összefüggő betegségek, amelyeket a gyógyszerek mellett speciális diétával lehet befolyásolni. Fontos, hogy az étrend összeállítása ne tévhiteken, hanem a hiteles tényeken alapuljon.

Sok tévhit kering a köztudatban mind a táplálékintoleranciáról, mind a táplálékallergiáról, ráadásul gyakran összekeverik a két betegséget. Ezen tévhitek tisztázására nézzünk meg néhány példát.

Nincs jelentősége, hogy ételintolerancia vagy -allergia – Tévhit

A tünetek hasonlóak lehetnek, amelyek ismételt ételbevitelnél mindig jelentkeznek. A különbség a szervezet immunreakciójában mérhető. Ételallergia esetén az étel egy vagy több összetevője antigénként viselkedik, és a szervezetünk az immunrendszer segítségével védekezni kezd ellene. Ételintolerancia esetén nincs immunreakció, többnyire emésztési és/vagy felszívódási zavar, irritáló hatás, egyéb vegyületek jelenléte áll a háttérben.

A különböző betegségek szervezetre gyakorolt hatása is eltérő. Egyes táplálékok fogyasztása már minimális mennyiség esetén is súlyos következményekkel járhat, míg más esetben a panaszok az elfogyasztott étel mennyiségével arányosak, így kis mennyiség bevitele nem okoz súlyos tüneteket. A laktózérzékenyek többsége például panaszmentesen vagy enyhe panaszokkal el tud fogyasztani kis mennyiségű tejterméket, míg a tejfehérje-allergiásoknál már kis mennyiségben is súlyos reakciók léphetnek fel. Hasonló a helyzet a cöliákia (lisztérzékenység) és a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetében is.

Az ételallergia a jól ismert emésztőszervi (hasfájás, hasmenés, puffadás), légúti (köhögés, tüsszögés) és bőrtüneteken (csalánkiütés, ekcéma) kívül egy igen súlyos, az egész szervezetet érintő úgynevezett anafilaxiás reakciót is okozhat. Az anafilaxia egyidejűleg több szerv működésének súlyos mértékű zavarával jár, életet veszélyeztető állapot, gyors beavatkozás nélkül halálhoz vezethet. Anafilaxiás reakciót leggyakrabban földimogyoró, tojás, földieper és tengeri halak válthatnak ki.

Egy egyszerű teszttel is megállapítható, mi okozza a panaszokat - Tévhit

Minden esetben orvosi diagnózis felállítása szükséges. Ez többféle módon történhet: táplálkozási anamnézis felvételével, egyhónapos táplálkozási napló vezetésével és kiértékelésével, bőrtesztek, vérvételek végzésével, kilégzési tesztekkel, eliminációs diéta alkalmazásával, bizonyos kórképek diagnosztizálásához genetikai teszt és szövettani mintavétel is szükséges.

Önmagában a bőr- és vértesztekkel nem állapítható meg megbízhatóan, hogy az adott étel vált-e ki allergiás reakciót, és az allergiás reakció súlyosságára sem lehet következtetni. Sok embernek pozitív a bőr-, és vagy vértesztje, de mégsem allergiás. Példaként említhető, hogy a gyerekek mintegy 8 százalékának pozitív a bőrtesztje földimogyoróra, viszont valójában csak 1 százalékuk allergiás.

Ha egy bizonyos étel vagy élelmiszer elfogyasztása után rövid időn belül, vagy akár egy nap múlva is hasmenés, puffadás, hányás, bőrkiütések, nehézlégzés jelentkezik, akkor már gyanakodhatunk a betegségek egyikére, és forduljunk orvoshoz, aki továbbküld bennünket a megfelelő szakrendelésre.

Lásd még Ételallergia vagy ételintolerancia?

„Nyomokban tartalmazhat…” jelölésű termékekből is fogyaszthatok mértékkel – Tévhit

Amennyiben allergiásak vagyunk egy vagy több összetevőre, amely a listán szerepel, akkor teljes mértékben kerüljük a termék fogyasztását. Az allergizáló ételből már nyomnyi mennyiség elfogyasztása − például az élelmiszeripari, vagy konyhai eszközökkel való átvitel − is okozhat súlyos allergiás reakciót. A jelölés azt jelzi, hogy olyan üzemben állítják elő a terméket, ahol az érintkezhet a feltüntetett anyagokkal. Ezt kötelező jelölni, úgy, mint az összetevők felsorolásánál kiemeléssel az allergén összetevőket.

Ételintolerancia esetén egyes típusoknál szintén szigorúan kerülni kell az adott vegyületet, például lisztérzékenységnél (cöliákia) a glutént. Van ugyanakkor olyan, amikor csak bizonyos mennyiség elfogyasztása okoz panaszt a betegnek (ilyen például laktózérzékenység vagy a nem-cöliákiás gluténérzékenység), ebben az esetben a laktózt illetve glutént nyomokban tartalmazó ételek nem okoznak panaszokat vagy szervi károsodást.

Lásd még Mirefigyeljünk vásárláskor?

Ételallergiás gyermekem soha többé nem eheti az allergiát okozó ételt − Tévhit

A gyermekkori ételallergiák döntő többsége (80-90 százalék) a gyermekek 3-4 éves korára megszűnik, a gyermekek kinövik a betegséget. A betegek nagy részénél az életkor előrehaladtával a táplálékallergének helyett inkább a légúti allergének kerülnek előtérbe. Iskolás korban már sokkal több a háziporatka- és pollenallergiás beteg, mint az ételallergiás. Gyakori a tünetváltás is: például a kezdetben csak bőrjelenségeket mutató ételallergiás betegeknek későbbi életkorban légúti tüneteik alakulnak ki.

A tehéntej-allergia például kifejezetten korhoz kötött, gyermekkori betegség. A betegek 90 százaléka allergiáját hároméves korra kinövi, csupán 10 százalékban húzódik át felnőttkorra is. Hasonlóan legtöbbször kinőhető az allergia tojás, gabona, paradicsom esetén is. A panaszok megszűnése után nem érdemes fenntartani a szigorú diétát, mert a fejlődése szempontjából értékes tápanyagoktól eshet el gyermekünk.

Nem jellemző ugyanakkor az allergia megszűnése földimogyoró, dió vagy hal fogyasztása esetén jelentkező allergiákra, ezek rendszerint élethosszig fennmaradnak.

Az ételintoleranciák esetében kevésbé mutatható ki életkori minta. Vannak veleszületett formák, más esetekben későbbi életkorban fokozatosan alakul ki az érzékenység, pl. az emésztőenzimek mennyiségének csökkenése miatt. A legtöbb érzékenység nem nőhető ki.

Lásd még Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

A kora gyermekkorban szedett antibiotikum növelheti az ételallergia kockázatát − Tény

Antibiotikummal gyakran kezelt kisgyermekeknél (különösen az egyéves kor alatt alkalmazott terápia esetén) nagyobb a valószínűsége a tehéntej-allergia, illetve az allergiás asztma és az atópiás ekcéma kialakulásának. Ennek oka nem önmagában az antibiotikum, hanem a gyógyszer bélflórakárosító hatása. A várandósság alatt, az anya által szedett antibiotikum is hatással lehet a születendő gyermek allergia hajlamának növekedésére.

Forrás: WEBBeteg
Szerzők: Irinyi-Barta Tünde okleveles táplálkozástudományi szakember; Dr. Dobi Gyöngyi belgyógyász