Tévhitek és mítoszok a rákról

Rákgyógyítás
frissítve:

A daganatos betegségekről számtalan tévhit kering a köztudatban. Igyekszünk a leggyakrabban előforduló állításokat górcső alá venni, hogy a betegség megelőzésével és gyógyításával kapcsolatban mind az érintettekben, mind az érdeklődőkben reálisabb kép alakulhasson ki.

Nem igaz, hogy tumormarker-vizsgálattal előre lehet jelezni a rákot

A vérből kimutatható tumormarkerek vizsgálata önmagában nem alkalmas szűrésre, mivel értékük nemcsak daganatok miatt változhat: a magasabb értékek nemcsak rákos folyamatot jelezhetnek, hanem gyulladás miatt is megemelkedhetnek.

Ennek az ellenkezője is előfordulhat, azaz olykor egy előrehaladott rák esetén is megtörténhet, hogy a vér tumormarker értékei normális szinten maradnak.

Mire jók akkor a tumormarkerek? Az értékek folyamatos követése a már diagnosztizált betegek esetén jelzőül szolgálhat a daganatellenes terápia hatásosságának mérésében, illetve – ugyancsak az adott beteg korábbi eredményeit ismerve – figyelmeztethet az esetleges kiújulásra.

A magasabb tumormarker érték miatt általában kontrollvizsgálat történik, és ha ez ismét magasabb, illetve növekvő értéket mutat, akkor rendszerint képalkotó vizsgálatokat (röntgen, ultrahang, csontizotóp, MRI...) kezdeményeznek annak kiderítésére, mi állhat a változás hátterében.

Nem igaz, hogy sugárterápia után a beteg is sugárzik

Ahogyan egy tüdőszűrés után nem, a sugárkezelést követően sem válik a beteg "sugárzóvá". A nagy energiájú sugárnyaláb helyileg roncsolja a daganatos sejteket, ám ettől a szervezet nem lesz radioaktív, azaz a beteg a kezelés után ugyanúgy érintkezhet felnőttekkel vagy gyerekekkel mint előtte.

Más a helyzet az igen ritkán alkalmazott izotópos beavatkozás vagy a szervezetbe hosszabb időre behelyezett kis sugárforrások alkalmazása esetén, amikor átmenetileg valóban fokozott óvatosság indokolt. Ha a pácienssel érintkező emberekre akár minimális kockázatot is jelentő terápiát alkalmaznak, arra külön biztonsági előírások vonatkoznak, s erre minden esetben felhívják a beteg figyelmét.

Nem igaz, hogy a kemoterápia mindig meggyötri a betegeket

A kemoterápia az egyik leginkább rettegett kezelési mód: mivel a daganatellenes gyógyszerek nemcsak a tumor(ok)ra, hanem az egészséges sejtekre is hatnak, számos mellékhatás megjelenhet a hányástól a hasmenésig, az étvágytalanságtól, fáradtságtól a bőrpanaszokig, allergiás jellegű reakciókig.

Miként azonban a különféle gyógyszereknek más a mellékhatásuk, úgy a betegek sem egyformán viselik a kezeléseket. Sokan szinte észre sem veszik a mellékhatásként jelentkező kellemetlenségeket, a kezelés után némi pihenést követően folytatják a mindennapjaikat, ellátják feladataikat, munkába járnak. A betegség és a terápia típusától, a szervezet általános állapotától is függ tehát, ki hogyan reagál a gyógyszerekre.

Minden esetben fontos ugyanakkor tudni, hogy a mellékhatások jelentős részben csillapíthatók, ezért azokról mindig be kell számolni a kezelőorvosnak.

Nem igaz, hogy a kemoterápia másokra is hatással van

Egyetlen rákbetegség sem fertőző: egy daganatos beteggel való együttlét, érintkezés, közös evőeszközök használata, de a szexuális élet sem rejt kockázatot.

Ugyanez igaz a daganatellenes kezelés során alkalmazott gyógyszerekre is. A kemoterápia – akár infúzió, akár injekció vagy tablettás formában alkalmazzák – sincs hatással másokra, a lebomló vegyületek éppúgy ürülnek ki a szervezetből mint más anyagok, s ebben a formában nem hordoznak közvetlen veszélyt.

Nem igaz, hogy a light cigi nem okoz rákot

A könnyűnek (light) nevezett cigaretták elnevezése azt sugallja, hogy azok egészségesebbek mint normál változataik. Ugyan kátrány- és nikotintartalmuk valóban kisebb, mint a normál dohánytermékeké, viszont a kátrány és a nikotin csak kettő abból a több mint ezerféle rákkeltő anyagból, amely kimutatható a cigarettafüstben. A veszély éppen ebben rejlik: a könnyűnek tartott cigarettákból ugyanis sokan nyugodt lélekkel szívnak több szálat.

A teljes cikksorozatot további gyakori tévhitekkel a Rákgyógyítás weboldalán itt olvashatja.

Cikkajánló

Endometriózis
Endometriózis

A mozgás- és manuálterápia szerepe.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Sándor Judit, újságíró
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.