A COVID-19 kezelési lehetőségei

Az érvényes protokoll szerint az enyhébb eseteket lehetőség szerint otthonukban kell izolálni. A kórházban ápoltak között magas azoknak a száma, akik intenzív osztályos kezelést, lélegeztetést igényelnek. Nézzük meg részletesen is, hogy milyen lehetőségek adottak jelenleg a COVID-19-betegek kezelésére.

Enyhébb lefolyású betegség és otthon gyógyulók kezelése

Ezekben az esetekben fontos az influenzaszerű megbetegedéseknél is ismert és alkalmazott tüneti terápia, melynek része az:

• ágynyugalom, pihenés, a fizikai aktivitás csökkentése,
• megfelelő folyadékpótlás, főleg a lázzal járó esetekben, ami főleg időskorban könnyen kiszáradást is okozhat,
• lázcsillapítás, gyulladáscsökkentés, elsősorban nemszteroid gyulladássökkentők alkalmazása,
• megfelelő kalóriatartalmú étkezések.

Otthon javasolt a beteg elkülönítése. Manapság a COVID-fertőzés hasonló lefolyású más felső légúti megbetegedésekhez, tesztelésre ritkán kerül sor, az általános ellátás szabályai érvényesek, lehetőleg a beteg külön hálószobában aludjon, külön törölközőt, poharat, evőeszközt használjon. Kisgyermek, vagy beteg, gyenge, idős mellett javasolt változatlanul a maszk viselése, gyakori kézmosás.

A súlyosabb panaszok esetén pedig mielőbbi háziorvosi kontroll szükséges.

A COVID-19-betegek kórházi kezelése

Súlyos állapotú betegek ellátása az intenzív osztályon

Az „általános” kezelés része a beteg vitális funkcióinak, életjelenségeinek (vérnyomás, szívverés, légzésszám, vér oxigénszaturációja, vizeletürítés, közép artériás nyomás stb.) monitorozása. A beteget folyamatosan megfigyelik neminvazív és invazívan is alkalmazott (pl. hólyagkatéter, nagyvénakanül) eszközök használatával.

Folyadékpótlás, táplálás, a fekvés okozta felfekvések megelőzése, a vérrögképződés megakadályozása, a sav-bázis háztartás korrigálása, a keringés és légzés fenntartása, a beteg tisztán tartása, pszichés vezetése, egyéb gyógyszerezés, a felülfertőzések megelőzése és kezelése önmagában jelentette eddig az intenzíves ellátást.

Emellé jött a koronavírus okozta károsodások ellátása, a megbetegedés ugyanis képes teljes tüdőkárosodát, veseelégtelenséget, többszervi elégtelenséget okozni.

Hogyan történik a beteg lélegeztetése?

Fontos a beteg lélegeztetése, a vér megfelelő oxigénszaturációjának biztosítása. Az ARDS-t, ami súlyos légzési elégtelenséggel jár, sokszor nagyon nehéz kezelni, áttörni. A beteg állapotától és a légzési paramétereitől függően kezdeti stádiumban megkísérelhető non-invazív lélegeztetés (amikor nem intubálják a beteget) speciális maszk segítségével, akár túlnyomásos oxigénnel támogatva a meglévő légvételeket. Romló állapot azonban mihamarabbi intubációt igényel. A beteget elsősorban hason vagy oldalt fekve lélegeztetik, a bazális tüdőmezők kímélete érdekében. Megfelelő szedálás (bódítás) és izomlazítás mellett magas nyomású oxigén adásával, speciális lélegeztetési paraméterekkel kell a beteg spontán légzését kiváltani. A cél természetesen az lenne, hogy a beteg mihamarabb „levehetővé” váljon a lélegeztetőgépről.

A gyógyszeres terápia monoklonális antitesteket, vírus elleni szereket, támogató antibiotikus kezelést, gyulladáscsökkentő-, esetleg szteroidadást jelent. Nem egyértelmű, hogy az alkalmazott készítmények közül melyik lehet a legideálisabb, ezért szinte kivétel nélkül együttesen több gyógyszer is alkalmazásra kerül. Az eredmények értékelése további vizsgálatokat igényel, nehéz lenne megítélni, melyik esetben sikeres a kezelés, melyik esetben nem.

Az alkalmazott gyógyszeres terápiák közé tartozik:

• Tocilizumab (vagy baricitinib): a koronavírus IL-6 gyulladásos citokin receptor gátló monoklonális antitest, az ismert citokinvihar kialakulását akadályozza meg. Intravénásan adagolják a betegnek. Javítja a klinikai állapotot, az intenzív osztályon töltendő napok számát csökkenti. Lásd még: tocilizumab, illetve baricitinib.
• Remdesivir: vírusellenes gyógyszer, csökkenti a vírus okozta pusztítást, gyorsíthatja a felépülést, mivel a vírus replikálódását, vagyis átíródását és így szaporodását gátolja. Infúzióban adják a betegnek. A remdesivirt tüdőérintettség, ARDS esetén a beteg állapotának javítása érdekében alkalmazzák, mellékhatásaként azonban májkárosodás, emésztőszervi tünetek, túlérzékenység is jelentkezhet.
• Immunoglobulinok: antitestekként, azaz ellenanyagokként funkcionálnak, segíthetnek leküzdeni a fertőzést, nemcsak koronavírus-fertőzésben, de szeptikus állapotokban is alkalmazhatók. Önmagában nem javasolják csak a vírusfertőzés miatt, de kísérő fertőzések leküzdésében hatásos lehet. Intravénásan adják be a betegnek.
• Vérhígító alkalmazása a vérrögképződés megakadályozására indokolt, bőr alá adható kis molekulasúlyú heparin vagy heparininfúzió, vagy akár vérrög oldására trombolitikus kezelés formájában.
• Szteroid gyulladásgátlók: az immunválasz, citokinvihar, gyulladás mérséklésére alkalmazzák, általában kombinációban antivirális szerrel és monoklonális antitesttel. Számos tanulmány szerint csökkenti a lélegeztetéssel töltött napok számát és a halálozást. Óvatosan alkalmazandó, mert rejtett fertőzések aktiválását okozhatja, az egyébként is labilis vérnyomást, cukorháztartást felboríthatja. Lásd még: A szteroidok csökkentik a halálozási rátát a kritikus állapotú COVID-19-betegek esetében

A klorokvin, hidroxi-klorokvin (maláriában alkalmazzák) antibiotikum adása nem egyértelműen javította az eredményeket, de kardiális mellékhatásokat eredményezett, így nem kerülnek alkalmazásra. Az ivermectin (parazitaellenes gyógyszer, mely állatkísérletekben blokkolta a vírus sejtbe jutását, mellékhatása emésztőrendszeri és központi idegrendszeri) alkalmazásával nem javultak egyértelműen a tünetek, ezért ezek rutinszerű alkalmazása sem javasolt. A molnupiravir és a nirmatrelvir-ritonavir kombináció ugyancsak vírusellenes hatóanyagok, azonban kórházban ápolt betegeknél nem igazolt a hatásosságuk. A kezdeti eredmények ellenére a járvány korai szakaszában alkalmazott favipiravir és bamlanivimab sem része ma a COVID-19 terápiájának.

A fertőzésen átesettek vérplazmáját sem alkalmazzák már, illetve visszavonták a tixagevimab és a cilgavimab antitest készítmények ajánlását is mind megelőzésben, mint a megbetegedés kezelésében.

Ez is érdekelheti COVID-19: milyen vény nélkül kapható szereket szedhetünk immunerősítésre?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus