A vérplazma-terápia nem hoz eredményt a COVID-19-ellátásban, néhány kivételtől eltekintve

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Nem csökkenti a kórházi betegek körében az elhalálozást a vérplazma-traszfúzió, így nem válik be a COVID-19-betegek kezelésében - állítják kutatók a legújabb vizsgálatok adatai alapján. Ezt a felismerést, a sokak által várt eredmény elmaradását, egyértelmű csapásként élik meg mind a kutatók, mind a brit egészségügyi szolgálat, hiszen a National Health Service (NHS) ösztönzésére indult be a nagyszabású vérplazma-adományozás és -gyűjtés.

A számos, ígéretesnek tartott COVID-19-terápia eredményességi vizsgálatának ezt a karját ezért már le is zárták. A felépülési/felgyógyulási (Recovery trial elnevezéssel futó) próbában dolgozó oxfordi kutatók csalódottságuk mellett azt is kifejezésre juttatták, hogy „hihetetlenül hálásak”, amiért a felgyógyultnak tartott lakosság tagjai országszerte készségesen ajánlották fel a rekonvaleszcens vérplazmájukat. Gyűjtését azonban mára felfüggesztette az NHS-nek a véradással (és szervadományozással) foglalkozó szolgálata.

Nagy nemzetközi érdeklődés kísérte a vérplazma lehetséges terápiás szerepét a COVID-19-betegek kórházi kezelésében. A terápia egyik elemének tekintették a koronavírus-fertőzés nyomán megbetegedett, de már felépült egyénektől vett – a vírus ellen antitesteket tartalmazó – vérplazma alkalmazását. Az eljárás során transzfúzióval ezt juttatták be a súlyos állapotú betegekbe. Azt remélték, hogy a plazmadonáció megerősítő lökést ad a vírussal küzdő recipiens immunrendszerének, a COVID-19 hatásos leküzdésére. Az NHS adományozásra kérte az embereket, különösen a férfiakat, akik vérében, megfigyelések szerint, magasabb az ellenanyagszint.

A vizsgálatok értéke, értelme

Csaknem tíz és fél ezer (10.400) brit páciens vizsgálatának korai elemzése alapján az látszik, hogy a közülük meghalt 1.873 betegnél a kezelés nem eredményezett „szignifikáns különbséget”. A vérplazmával kezeltek csoportjában lévő betegek 18%-a 28 napon belül meghalt. Ugyanezt az arányt találták jellemzőnek a standard kezelést kapott csoportnál is. A vizsgálatba vont pácienseket egyelőre még követik, tovább gyűjtik az adatokat – a végső eredmények közlése a közeli jövőben várható.

Egy ettől független tanulmány (Nuffield Department of Population Health, University of Oxford) szintén nem talált evidenciát arra, hogy ugyanez a terápia az intenzíven kezeltek kilátásait javította-e. A vizsgálat még mindig figyelemmel kíséri és tanulmányozza más kezelések – például a tocilizumab, az aszpirin és egy antitestkoktél alkalmazásának – hatásosságát.

A tanulmányban részt vevő dr. Peter Horby szerint az eddigi legnagyobb esetszámú vérplazma vizsgálat „a már felgyógyult betegek nagylelkű plazmadonációjának, valamint annak köszönhetően, hogy a még mindig ápolt betegek hajlandóak voltak részt venni benne, hozzájárult az orvosi ellátás fejlődéséhez, javulásához. Összességében a végeredmény maga negatív, de meg kell várni az összefoglaló lezárást, és csak akkor érthetjük meg, hogy vajon a rekonvaleszcens vérplazma alkalmazása bizonyos betegcsoportoknál bármiféle szerepet játszhat-e.”

Cikkünk január 19-i megjelenése után a forrásként felhasznált eredeti angol nyelvű hírt kiegészítették az alábbiakkal:

A brit nemzeti egészségügyi szolgálat (National Health Service (NHS)) vérgyűjtéssel és transzplantációval foglalkozó részlege 2021. január 20-án újraindította a vérplazma gyűjtését. Az adományozott vérplazmától azt várják, hogy a betegek egyes csoportjaiban – például azoknál, akiknek az antitestszintjük alacsony – mégis előnyös lehet ez a terápia. Nemzetközi vizsgálatok is folynak annak megállapítására, hogy a betegség egészen korai szakaszában, még a kórházi kezelés szükségessé válása előtt alkalmazva, milyen segítséget jelent a vérplazma adása.

Tovább

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Covid: 'Convalescent plasma no benefit to hospital patients' (bbc.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Országos tisztifőorvos: nő a napi...

Nő a napi új koronavírus-fertőzöttek száma, a növekedést feltehetően a vírus brit mutációjának magyarországi terjedése okozza - mondta az...

Koronavírus - Uniós biztos:...

Gyorsított eljárással engedélyeztetik majd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fokozottan fertőzőképes mutációi ellen kifejlesztett oltásokat...

Az AstraZeneca-Oxford-vakcina...

Szakemberek első alkalommal fogalmaztak felsőfokon egy vakcina eredményességéről, az Oxford-AstraZeneca-oltás értékeléséről szóló tanulmányban....

Egyesek hosszas, mások csak rövid...

Bizonyítékok alapján jó okkal vélhetjük úgy, hogy a koronavírussal szembeni immunitás a fertőződés után akár 6-8 hónapig, sőt, talán évekig...

Hogyan lehet megkülönböztetni az...

A tavasz és a jó idő kezdetével javában tart az allergiaszezon. A COVID-19 világjárvány idején a koronavírus okozta tünetek összetéveszthetők az...

Panaszok, amelyekkel a járvány...

A koronavírus világjárvány kitörésével nagyon nehéz helyzetbe került mindenki. A betegek és az egészségügyi ellátó rendszer is. Az előttünk...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.