Mennyire veszélyes napjainkban a koronavírus?
megjelent:
A COVID–19 néhány év alatt a világ egyik legnagyobb egészségügyi veszélyéből olyan fertőző betegséggé vált, amelyről a mindennapokban már jóval kevesebbet beszélünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a SARS-CoV-2 teljesen eltűnt volna, vagy hogy a fertőzés kockázata a közönséges nátháéhoz hasonlóvá vált volna.
A koronavírus-fertőzés kockázata valóban kisebb lett napjainkra, ami több tényező együttes eredménye: a lakosság immunitása jelentősen megnőtt, sokat javultak a kezelési lehetőségek, miközben maga a vírus is folyamatosan változott. A kérdés ezért ma már nem az, hogy ugyanolyan veszélyes-e a koronavírus, mint 2020-ban. Inkább az, hogy mekkora kockázatot jelent ma, kik számára jelent komoly veszélyt, és hogyan viszonyul más légúti vírusokhoz, például az influenzához.
A világjárványhoz képest nagyságrendekkel kisebb lett a veszély
A COVID–19 világjárvány első éveiben a SARS-CoV-2 olyan népességgel találkozott, amelynek gyakorlatilag nem volt előzetes immunitása. Továbbá nem voltak széles körben elérhető vakcinák, a vírus elleni gyógyszeres kezelési lehetőségek is korlátozottabbak voltak, és az egészségügyi rendszereknek egy teljesen új betegséggel kellett megbirkózniuk. Ezeknek a következménye lett a magas kórházi és halálozási teher.
A WHO adatai szerint 2026 közepéig világszerte több mint 779 millió igazolt COVID–19-esetet és több mint 7 millió, hivatalosan jelentett halálesetet regisztráltak. Ezek a számok azonban már nem alkalmasak a tényleges fertőzésszám megítélésére: a tesztelés és a bejelentés az elmúlt években jelentősen visszaesett, miközben a szerológiai adatok alapján a fertőzések és újrafertőződések száma a hivatalosan jelentettnél nagyságrendekkel nagyobb.
Magyarországon a halálozási statisztikák jól mutatják a változás nagyságrendjét. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a koronavírus-járvány 2020-ban az összes halálozás 6,4, 2021-ben 16, 2022-ben 5,6, 2023-ban 1,4, 2024-ben pedig 0,6 százalékáért felelt. Ez jól mutatja, hogy a COVID-19-hez kötött halálozás súlya a teljes magyarországi halálozáson belül 2020 óta nagymértékben visszaesett.
| Nem hasonlítható össze egyszerűen a régi és a mai halálozási arány |
| A világjárvány első éveiben elsősorban a laboratóriummal igazolt eseteket ismertük, később viszont egyre kevesebben végeztek tesztet, miközben a fertőzések jelentős része tünetmentes vagy enyhe maradt. Emiatt a bejelentett esetekhez viszonyított halálozási arány könnyen félrevezető lehet. A WHO ezért is hangsúlyozza, hogy az adatok értelmezését jelentősen befolyásolja a tesztelés, a jelentési gyakorlat és a betegség definíciójának változása. |
Mi változott a vírusban?
A SARS-CoV-2 nem vált egyik napról a másikra ártalmatlan vírussá. A jelenleg keringő változatok többsége az Omikron leszármazottja, és a vírus folyamatosan új genetikai változatokat hoz létre.
Az eddigi adatok alapján azonban az újabb variánsok között nem alakult ki olyan, amely a korábbi Omikron-vonalaknál egyértelműen súlyosabb betegséget okozna. A WHO 2026-os kockázatértékelése szerint a jelenleg domináló JN.1-leszármazottak immunelkerülő képessége változott, de nem mutatnak fokozott betegségsúlyosságot a korábbi Omikron-alváltozatokhoz képest.
Az immunológiai tapasztalat és a kezelés
A vírus „megszelídülését” nem lehet kizárólag a mutációkkal magyarázni. Legalább ilyen fontos, hogy az elmúlt években a népesség nagy része oltás vagy korábbi fertőzés révén immunológiai tapasztalatot szerzett a SARS-CoV-2-vel kapcsolatban. Az immunrendszer így egy újabb fertőzés során általában gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni, különösen a súlyos betegség kialakulását akadályozva meg.
Ehhez járulnak a jobb kezelési lehetőségek és a klinikai tapasztalat is. Összességében tehát a mai kisebb halálozási kockázat a vírus változása, a megszerzett immunitás, a vakcináció és a javuló orvosi ellátás együttes eredménye.
Már csak egy szezonális nátha?
A SARS-CoV-2 ma valóban sokkal gyakrabban okoz enyhe vagy közepesen súlyos betegséget, mint a világjárvány első éveiben. A „náthavírussá szelídült” megfogalmazás azonban tudományosan nem pontos.
Ennek egyik oka, hogy a SARS-CoV-2 továbbra is képes súlyos alsó légúti betegséget, tüdőgyulladást és halált okozni. Különösen az idősebb, immunhiányos és krónikus betegséggel élő emberek vannak veszélyben. A WHO 2026 augusztusi értékelése szerint a COVID-19 globális közegészségügyi kockázata továbbra is mérsékelt, és a vírus változatlanul képes súlyos megbetegedést okozni a magas kockázatú csoportokban.
A vírus ráadásul nem viselkedik teljesen úgy, mint a klasszikus szezonális influenzavírusok. Az influenza jellemzően jól körülhatárolható, évente ismétlődő szezonális járványokat okoz. A SARS-CoV-2 ezzel szemben továbbra is egész évben cirkulálhat, és az aktivitása nem mutat olyan kiszámítható szezonális mintázatot, mint az influenzáé. Az Európai Unióban is folyamatos háttéraktivitást figyeltek meg, miközben az influenza és az RSV inkább jól elkülöníthető szezonális hullámokban jelent meg.
Ez Magyarországon is látható a légúti figyelőszolgálat adataiban. Az NNGYK jelenlegi rendszerében a SARS-CoV-2-t az influenzával és az RSV-vel együtt követik. A 2025/2026-os szezonban a SARS-CoV-2 jelenléte a súlyos légúti megbetegedések között általában jóval kisebb volt, mint az influenzáé, de a vírus nem tűnt el: 2026 első hetében például 16 kórházi ellátásra szoruló, súlyos akut légúti megbetegedéses eset hátterében igazoltak SARS-CoV-2-fertőzést, miközben ugyanebben az időszakban 93 esetben influenzavírust mutattak ki.
COVID vagy influenza: melyik veszélyesebb?
Erre nincs minden életkorra és minden időszakra érvényes egyszerű válasz. A két fertőzés halálozási kockázata függ az életkortól, az alapbetegségektől, az immunitástól, az adott vírustörzstől és attól is, hogy milyen népességet vizsgálunk.
A jelenlegi adatok alapján azonban az influenza és a COVID-19 közötti különbség már jóval kisebb, mint a világjárvány első éveiben volt. A WHO 2026-os összefoglalója szerint a rendelkezésre álló, korlátozott betegségteher-adatok alapján az idősebb felnőttek körében a COVID-19 halálozási terhe hasonló nagyságrendű lehet az influenzáéhoz. Ez fontos összehasonlítás, mert azt mutatja, hogy a COVID-19 ma már nem a 2020–2021-es rendkívüli kockázatot jelenti, de az idősek számára továbbra sem tekinthető jelentéktelen légúti fertőzésnek.
Az összehasonlítást ugyanakkor óvatosan kell kezelni. A COVID-19 és az influenza megfigyelési rendszere, a tesztelés és a halálokok rögzítése eltérhet egymástól. Ezért egy-egy év vagy ország adataiból nem érdemes pontos „melyik a veszélyesebb?” sorrendet felállítani.
Mi várható a következő években?
A jelenlegi kép alapján a SARS-CoV-2 valószínűleg tartósan velünk marad. Nem úgy tűnik, hogy néhány éven belül eltűnne, ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy a korai járványhoz hasonló globális helyzet visszatérésére kellene számítani. A WHO szerint 2026-ban a globális vírusaktivitás alacsony, miközben a SARS-CoV-2 továbbra is folyamatosan változik és kering a népességben. A hosszú távú mintázat azonban továbbra sem teljesen kiszámítható.
Ezért a legpontosabb megfogalmazás talán az, hogy a COVID-19 ma már nem az a betegség, amely 2020-ban volt, de nem is vált egyszerű náthavírussá. A legtöbb egészséges ember számára egy újabb fertőzés várható kockázata lényegesen kisebb, mint a világjárvány első éveiben. A magas kockázatú csoportokban (idős életkor, immunhiányos betegek, elhízottak) azonban továbbra is okozhat kórházi kezelést és halált.
A változás elsősorban nem abban mérhető, hogy a vírus „ártalmatlanná vált” volna, hanem abban, hogy a vírus és a gazdaszervezet közötti viszony alapvetően megváltozott. A megszerzett immunitás, a vakcinák, a kezelések és a vírus evolúciója együttesen jelentősen csökkentették a COVID-19 egyéni és társadalmi veszélyességét. Ugyanakkor a vírus folyamatos jelenléte és evolúciója miatt a súlyos megbetegedésre hajlamos emberek számára továbbra is releváns egészségügyi kockázat marad.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus
Hivatkozások:
- Xia Q, Yang Y, Wang F, Huang Z, Qiu W, Mao A. Case fatality rates of COVID-19 during epidemic periods of variants of concern. Int J Infect Dis. 2024 Apr;141:106950. doi: 10.1016/j.ijid.2024.01.017.
- Du J, Lang HM, Ma Y, Chen AW, Qin YY, Zhang XP, Huang CQ. Global trends in COVID-19 incidence and case fatality rates (2019-2023). Front Public Health. 2024 Jul 29;12:1355097. doi: 10.3389/fpubh.2024.1355097.
