A koronavírus-fertőzés és a vakcina által kiváltott immunitás összehasonlítása

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna

Sokakban felmerül a kérdés: mi vált ki erősebb, hatékonyabb immunválaszt, a koronavírus-fertőzés által kiváltott, vagy a védőoltás által előidézett immunválasz?

Az alábbiakban az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) által közzétett elemzések és a Lancet tudományos folyóiratban megjelentek alapján részletezzük a különbségeket és a hasonlóságokat.

A koronavírus-fertőzésre adott immunválasz

A SARS-CoV-2 - a sejtfelszínen lévő angiotenzin konvertáló enzim-2 (ACE-2) receptorokhoz kötődve - a vírustüske-fehérjén keresztüljut be a sejtekbe, ezért a tüskefehérje blokkolásának kiemelt szerepe van a vírus semlegesítésében, elsősorban erről hallani a vakcinák hatásáról szóló beszámolókban is.

Megfertőződés esetén azonban a szervezet a teljes vírus ellen antitesteket kezd termelni, nemcsak a tüskefehérje ellen. Ez egy széleskörű immunválaszt jelent: a koronavírus tüskefehérje (S), a tüskefehérje receptorkötő doménje (RBD) és a nukleokapszid (N), azaz a vírus örökítőanyagát borító fehérje ellen is termelődik antitest. A koronavírus-fertőzés robusztus humorális és celluláris immunválaszt idéz elő.

A SARS-CoV-2-specifikus IgA-t és IgG-t mind a nyálkahártyáról, mind a fertőzött egyének vérszérumából kimutatták. Az IgM, az IgA és az IgG antitestek a tünetek megjelenése vagy a pozitív RT-PCR (reverz transzkriptáz polimeráz láncreakció) teszt után 5-15 nappal kimutathatóak a vérben.

Az IgM, IgA és IgG szintek alakulása

  • Általában az IgM jelenik meg először, a tünetek megjelenését követő első hetekben tetőznek, majd a fertőzés után 2-3 hónappal a kimutatható határ alá esnek.
  • Az IgA antitestek szintén gyorsan csökkennek, néhány tanulmány szerint a fertőzést követő első 3 hónapban visszatértek a kimutathatatlan szintre.
  • Az IgG antitestek tartósabbak, bár csökkenés idővel itt is megfigyelhető.

A SARS-CoV-2-specifikus memória B- és T-sejtek - amelyek a hosszútávú immunválaszért felelősek - csak a fertőzést követő első hónapban kezdenek megjelenni.

Számos tényező befolyásolja a fertőzést követő immunválasz mértékét. Az antitest titer gyorsabban emelkedik és magasabb csúcsot ér el a súlyosabb COVID-19-ben szenvedőknél. A tünetekkel járó SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedőknél általában magasabb az antitestek szintje, mint a tünetmenteseknél, a kórházi kezelésben részesülő, súlyos COVID-19-betegeknél pedig magasabb, mint az „otthon gyógyuló” betegeknél. Ez praktikusan azt is jelenti, hogy a koronavíruson tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel átesett személy természetes megfertőződésből származó védelme önmagában alacsonyabb lehet, mint egy oltással immunitást szerzett egyéné, tehát akinél tünetmentesen, vagy enyhén zajlott le a fertőzés, az nagyobb eséllyel fertőződik újra.

A fertőzés okozta immunválasz összefügg az életkorral és az immunrendszer állapotával is: mindig csökkentebb idősebbeknél, és az immunszupprimált személyeknél.

Lásd még Természetes immunitás: a COVID-on átesettek többsége sokáig védett marad

A védőoltásra adott immunválasz

Mind az adenovírus hordozót tartalmazó, mind az mRNS-t tartalmazó vakcinatípust úgy tervezték, hogy immunválaszt váltson ki a SARS-CoV-2 kötéséhez, fúziójához és sejtbejutásához szükséges tüskefehérje ellen. Következésképpen az oltás anti-S (tüskefehérje ellenes) és anti-RBD (tüskefehérje receptorkötő domén ellenes) kötő és semlegesítő antitestek termelését indukálja a vérben, de a szervezet nem termel nukleokapszid ellenes antitesteket. Ez alól kivétel a teljes elölt vírust tartalmazó Sinopharm vakcina, mely prezentálja a teljes vírust a szervezetnek, és bár kiugróan magas antitestszinteket nem eredményez, de lehetőséget nyújt a szervezetnek arra, hogy az összes víruspartikulum ellen antitesteket termeljen, amely az újabb és újabb vírusvariánsokban bekövetkező tüskefehérje mutációk miatt előnyös is lehet.

A fertőzésekhez hasonlóan a vakcinák szérum-IgA, IgM és IgG antitestek termelését eredményezik, és hosszan tartó memória B- és T-sejt válaszokat is indukálnak.

A vakcinakísérletek során elvégzett analízisek során a résztvevők 100%-ánál alakultak ki kötő és semlegesítő antitestek a Pfizer-BioNTech és Moderna (kétdózisos) vakcinákkal, a résztvevők 90%-ánál pedig kötő és semlegesítő antitestek a Janssen (egydózisú) vakcinával történő vakcinázást követően.

Míg a SARS-CoV-2 fertőzésre adott válaszként az antitesttiterek szélesebb skálája látható, a védőoltás (különösen az mRNS-vakcinák) jellemzően magasabb titerű kezdeti antitestválaszhoz vezet.

A fertőzéshez hasonlóan azonban a vakcinák által kiváltott immunválasz is csökkent lehet mind az idősebb, mind az immunszupprimált személyeknél (különböző immunszuppresszív állapotokban szenvedőknél, ideértve azokat is, akik bizonyos immunszuppresszív gyógyszereket szednek). A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a 65-80 éves és idősebb személyeknél szignifikánsan alacsonyabb az antitestek csúcsértéke az oltást követően, mint a 65 évnél fiatalabbaknál. Ez aggodalomra adhat okot, főleg, hogy fokozottabb a kockázata a súlyos lefolyásnak az idősebb és immunszupprimált személyek esetén.

Lásd még Az oltás nagyobb védettséget ad, mint a fertőzésen való átesés

A fertőzés és a vakcina által kiváltott védettség a tapasztalatok alapján

A rendelkezésre álló adatok szisztematikus áttekintése (amely három oltóanyag-hatékonysági vizsgálat és négy megfigyeléses vizsgálat adatait tartalmazza az Egyesült Államokból, Izraelből és az Egyesült Királyságból) nem talált szignifikáns különbséget a fertőzés által nyújtott védelem általános szintjében a vakcinázás által nyújtott védelemhez képest. Ebben az áttekintésben úgy tűnt, hogy az ellenőrzött vizsgálatok nagyobb védelmet mutattak az mRNS-vakcinák alkalmazása után, míg a megfigyeléses vizsgálatok azt mutatták, hogy a fertőzést követően magasabb a védettség.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala a COVID-19-ről végzett nagyszabású felmérés adatait használta fel, hogy összehasonlítsa a fertőzés kockázatát a teljesen oltott, részben beoltott, nem oltott/korábban fertőzött és nem oltott/nem fertőzött személyek körében két különböző időszakban. Először amikor az alfa volt az uralkodó variáns (2020. december – 2021. május) és másodszor, amikor a delta volt az uralkodó változat (2021. május–augusztus).

A több mint 26 000 RT-PCR pozitív tesztet tartalmazó eredmények alapján azt találták, hogy a teljes védőoltás biztosította a legnagyobb védelmet az alfa-domináns időszakban (79%-os vs. 65%-os kockázatcsökkenés), míg a delta-domináns időszakban a teljes oltás egyenértékű védelmet nyújtott a fertőzésen átesettek természetes immunvédelméhez képest (67% vs. 71% kockázatcsökkenés). Vagyis, ahogy egyre több koronavírus mutáció jelenik meg, a kezdeti törzs alapján kifejlesztett vakcinák fokozatosan elveszítik korábbi előnyüket, de még mindig hatékonyak a súlyos megbetegedés és halál elkerülésében. És bár a koronavírus-fertőzésből származó természetes immunitást sem szabad lebecsülni, nem tudni, hogy ki „COVID-álló”, kinél alakul ki egy enyhe fertőzés után is hónapokig tartó poszt-COVID tünetegyüttes, és ki az, akinél egy elsődleges koronavírus-fertőzés akár életveszélyes súlyossággal fog lezajlani.

Ez is érdekelheti

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Források: SARS-CoV-2 Infection-induced and Vaccine-induced Immunity (CDC); Protective immunity after recovery from SARS-CoV-2 infection (The Lancet)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Anafilaxiás sokk Anafilaxiás sokk

Milyen tünetekről ismerhetjük fel? Mit tegyünk anafilaxiás sokk esetén?

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Emelkedik a szennyvízben a...

Ismét enyhén emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

A COVID-19 elleni vakcina...

Azok közül, akik nemrégiben megkapták a COVID-19 elleni, Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást a brit állami egészségügyi szolgálattól...

Védőoltás, antitest kezelés...

Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.