Természetes immunitás: a betegségen átesettek többsége sokáig védett marad

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A SARS-CoV-2 fertőzéstől származó, a megbetegedés folyamán kialakuló immunitás hasonló védettséget biztosít, mint a vakcináció útján nyert, igaz, idővel ez is gyengül – ez a szakértői vélemény körvonalazódik a pandémia alatt született sokféle kutatás elemzése alapján.

Több tanulmány alapján elmondható, hogy azoknál, akik felgyógyultak a COVID-19-ből, és a SARS-CoV-2 ellenében kialakult antitestek meglétét ellenőrző tesztjük szeropozitív lett, alacsonyabb annak valószínűsége, hogy ismét megfertőződjenek a koronavírussal, vagy súlyos megbetegedésük legyen – derül ki a Lancet c. szaklapban közölt eredményekből. Még mindig fennállnak ugyanakkor nyugtalanító kérdések is – mint például az, hogy az ilyen védettség mennyire tartós, és eltér-e a beoltottság révén szerzett immunitás időtartamától.

Mit mondanak az eddigi kutatások?

A pandémia kezdetétől 2021. szeptember 28-ig megjelent tanulmányokat átnézve elemzők világosan kiderül: a vírussal való megfertőződés után egyértelműen jelentkezik az immunitás. Arra is felfigyeltek a kiterjedt epidemiológiai és klinikai tanulmányokban, hogy a Covidon átesetteknél a koronavírussal való ismételt megfertőződés kockázata 80,5-100%-kal csökkent. Ez a legutóbbi periódusra is igaz, amikor főként a delta (B.1.617.2) variáns terjedt világszerte. (Az említett vizsgálat a világ különböző pontjain megfigyelt esetekre vonatkozott.)

Több más kutatás eredménye is összhangban van a fentiekkel.

  • Egy - laboratóriumi adatokra alapozott - másik elemzés a COVID-19-ből (2019 decembere és 2020. november 13. között) felépült 9119 személy tesztadatait nézte át. Ennek eredménye azt mutatta, hogy csupán 0,7%-uk fertőződött meg újra.
  • A Cleveland Clinic következtetései szerint, akiknél korábban nem történt COVID-19 fertőzés, a megfertőződés előfordulási gyakorisága 100 emberenként 4,3 volt, miközben, akik már átestek a koronavírus fertőzésen, az az arányszám 0 volt.
  • Hasonló eredményekre jutott egy osztrák tanulmányt. Abból az derült ki, hogy az ismételt megfertőződésnek tulajdonítható kórházba kerülés 14.840 ember közül 5 főt érintett (0,03%), míg a halálozás egyetlen embert (0,01%).

Meddig tarthat a védettség?

Habár az említett tanulmányok azt mutatják, hogy az újrafertőződéstől való védettség az érintettek többségénél - a nyomon követett esetek szerint - több mint 10 hónapig kitart, ám azt nem lehet biztosan tudni, hogy ténylegesen mennyi ideig marad meg a védelmező immunitás. Sok szisztémás vírusfertőzés, mint például a kanyaró, ha nem is élethosszon át tartó, de hosszú távú immunitást ad, miközben mások (például az influenza) pedig nem. Nem tudhatjuk kellő bizonyossággal, hogy egy előző fertőzés várhatóan meddig ad védelmet a koronavírussal szemben, mégpedig azért, mert az utánkövetés ideje még nem elég hosszú, a hozzáférhető tanulmányokban az erre vonatkozó adatok nem kellő mennyiségűek.

A tanulmány szerzői vizsgálatot végeztek olyan felgyógyult egyének körében, akiknél enyhe lefolyású volt SARS-CoV-2 fertőzés. A jelentések azt mutatják, hogy még a gyenge fertőzés is erőteljes antigénspecifikus, hosszan megmaradó humorális immunmemóriát képes létrehozni.

A T-sejtes és B-sejtes immunválasz

Fontos megjegyezni, hogy az immunitásnak sokféle mechanizmusa létezik az emberi szervezetben, nemcsak az ellenanyagok, de a sejtszintű (celluláris) immunitás terén is, és nem csak az antitestek védettség-előrejelző szerepére kellene alapozni.

Köztudott, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés specifikus és tartós T-sejtes immunitást hoz létre a vírus tüskefehérjéje ellenében, valamint egyéb SARS-CoV-2-fehérjecélpontokkal szemben. A T-sejtek változatos, sokféle vírust felismerő képessége azt szolgálja, hogy variánsoktól függetlenül növeli a megbetegedéssel szembeni védelmet.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy mindazok, akik a 2002-2003-as járvány során a koronavírus (SARS-CoV) fertőzésből felépültek, még ma is rendelkeznek emlékező T-sejtekkel, amelyek ismét aktívan reagálnak a SARS-CoV-fehérjére, 17 évvel az akkori járvány után. Emellett, a SARS-CoV-2-re adott emlékező B-sejtes válasz 1,3-6,2 hónappal a fertőzést követően fejlődik ki, ami megmagyarázza a hosszabb távú védelem lehetőségét.

Lásd még CoVac-1: tartósabb, T-sejtes védelmet nyújthat az új német vakcinajelölt

Az erősebb oltási reakció utalhat a korábbi fertőzésre
A hosszabb távú immunmemória miatt lehetséges az, hogy a COVID-19-ből felgyógyultak közül egyeseknél a vakcina nem hoz járulékos hasznot immunizáltságukat illetően, illetve – amint az egyik tanulmányból kiderül – a korábban lezajlott COVID-19 fertőzés kifejezetten ok-okozati összefüggésben állhatott azzal, hogy a Pfizer-BioNTech mRNS vakcinájával való immunizálás után, egyeseknél, megnövekedett a vakcináláshoz kötődő nem várt mellékhatások kockázata, azaz a korábban fertőzöttek részben erősebb oltási reakciókkal szembesültek.
Bővebben A COVID-19 elleni első oltás utáni erős reakció a korábbi fertőzöttségre utalhat

A természetes immunitás is hozzájárulhat a társadalmi szintű védettség kialakulásához

Bár szükséges a hosszabb időn át való nyomon követés, jelen ismereteik alapján a klinikusok továbbra is számolhatnak azzal, hogy egy előző fertőzésből való felépülés védőhatást jelent az emberek többsége számára. A szakemberek persze leszögezik, hogy egyértelműen biztonságosabb és kívánatosabb a beoltás révén szerzett immunitás (a teljes oltási sornak ma már általában a három fölvett adag tekinthető), továbbá az ajánlások szerint a fertőzésen átesettek oltása is kívánatos, mivel nem lehet biztosan tudni, meddig tart a védettség. A korábbi SARS-CoV-2-fertőzés hatására kialakult védettség azonban bizonyítottan létezik.

Korábban a témában Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus
Forrás: Protective immunity after recovery from SARS-CoV-2 infection (The Lancet)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Deltakron - újabb...

A SARS-CoV-2-koronavírus legújabb variánsának azonosításakor tudósok azt állapították meg, hogy ez a delta és az omikron kombinációja. A deltakron...

Stagnál a koronavírus...

Stagnál a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

A COVID-19 elleni vakcinák védenek a...

Egy-egy védőoltás nem csak arra képes, hogy antitesteket hozzon létre a koronavírus ellen. Ennél többről van szó: nagy jelentőségük van a vakcina...

Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a...

Természetes immunitás és...

Egyes fertőző betegségeket egy ember élete során egyszer kap el, míg másokat rendszeresen, vagy a védőoltást is minden évben meg kell ismételni....

Miért nem járható út a...

Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg"...

Koronavírus: tényleg védettek a...

A COVID-19 vírusfertőzésen átesettek szervezetében termelődött antitesteknek (ellenanyagok) nemcsak a betegség legyőzésében van szerepük, hanem az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.