Az immunválasz mérőszámainak összefüggése a koronavírus elleni védelemmel

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna

Több kérdés is érkezett szerkesztőségünkbe, hogy érdemes-e COVID-19 elleni védőoltást felvenni, ha a leleteik szerint szervezetükben kimutatott, mérhető koronavírus elleni antitestszám van. Egyáltalán számít-e a mennyiség, megállapítható-e belőle a védettség mértéke? Az alábbiakban erről olvashat.

Több tanulmány kimutatta, hogy a magasabb antitesttiterek a későbbi, tüneteket okozó SARS-CoV-2 fertőzés (de nem a tünetmentes fertőzés) kockázatának csökkenésével járnak. Számos tanulmány kimutatta továbbá, hogy az antitestszint általánosságban összefügg a védettséggel, azonban nem határozható meg egy olyan antitest-titer küszöbérték, amely felett kijelenthető lenne, hogy egy adott személy biztosan védett a fertőzéstől. Jelenleg nincs olyan engedélyezett vagy jóváhagyott teszt, amellyel megbízhatóan meg lehetne állapíthatná, hogy valaki védett-e a koronavírus fertőzéssel szemben. És bár a fertőzést vagy vakcinázást követő antitestválasz nagysága korrelál a védettséggel, és az ellenanyag hiánya összefügg a megfertőződés kockázatával, az antitest-teszt eredményei csak részleges képet adnak az egyén immunválaszáról.

Jelenleg tehát nincs olyan specifikus antitestteszt vagy antitest-küszöb, amellyel meghatározható lenne az egyén későbbi megfertőződésének kockázata.

Egy tanulmány szerint a neutralizáló antitest-titerek - vagyis a legfontosabb, a koronavírust valójában semlegesítő antitestek - egy átlagos koronavírus fertőzésből lábadozó személy vérplazmájában a neutralizáló antitest-titerének mindössze 20%-át teszik csak ki (54 nemzetközi egység/ml a WHO-szabvány szerint). Ez a fertőzés kockázatának 50%-os csökkenésével jár. Fontos kiemelni azonban, hogy az eddigi eredmények alapján a súlyos betegség elleni védelemhez már egy alacsonyabb antitest szint is elegendő lehet, míg a fertőzés elleni védelem biztosításához magasabb szint szükséges.

A jelenlegi információk alapján tehát arra lehet következtetni, hogy a fertőzésen történő átesést követően közvetlenül egy átlagos beteg nagy valószínűség szerint védett a súlyos lefolyású ismételt megbetegedéssel szemben, azonban akár rövid időn belül is lehet ismét fertőzött (koronavírus-pozitív). Tudjuk azonban, hogy az átlag jelentős egyéni különbségeket takar, azaz akinek kevésbé volt erőteljes immunválasza, annál az újrafertőződés és megbetegedés esélye is magasabb!

Lásd még Pozitív COVID-teszt? Nagy különbség van a beoltottak és oltatlanok között

Hogy alakulnak az antitest-szintek fertőzés után?

Az antitesttiterek a fertőzést követő 3-5 héten belül tetőznek, majd csökkenni kezdenek. Úgy tűnik, hogy az anti-N (N = nukleokapszid, a vírus örökítőanyagát borító fehérje) antitestek csökkennek a leggyorsabban, ezt követik az anti-RBD (RBD = tüskefehérje receptorkötő doménje), majd az anti-S (S = tüskefehérje) antitestek. Bár az emberek legalább 30 százaléka elveszítheti kimutatható anti-N antitestjeit a fertőzést követő 10 hónapon belül, az anti-S és az SARS-CoV-2-specifikus IgG a személyek körülbelül 90 százalékánál 10-12 hónapig is kimutatható marad fertőzés után. A semlegesítő antitestek csökkenése kétfázisú: előbb 2-3 hónapos felezési idővel esik az antitestszám, amelyet később lassabb csökkenés követ.

A közepesen súlyos vagy súlyos COVID-19 betegségben szenvedőknek a fertőzést követően legalább 2-3 hónapig magasabb a kötő és semlegesítő antitestek titere, mint az enyhe betegségben szenvedőknek. Ezek a különbségek a fertőzést követően 5-8 hónapig fennmaradhatnak.

A védettségben szintén jelentős B-sejtek az első hónapban megszaporodnak, majd a fertőzés után legalább 8 hónapig magasabb koncentrációban maradnak. A SARS-CoV-2-specifikus T-sejtek közül a CD4+ jelűek szaporodnak, majd körülbelül 3-7 hónapos felezési idővel csökkennek, míg a CD8+ jelűek egy vizsgálat szerint a fertőzést követő első 4 hónapban változatlan számban megmaradtak (bár a mérések eltérőek voltak, ezért az eredmény kevésbé megbízható).

Fertőzést követően tehát az immunrendszer számos eleme aktiválódik, amelyek eltérő ütemben indulnak csökkenésnek. Az antitestek (ezek közül is különösen az anti-N és anti-RBD) gyorsabban, míg a B- és T-sejtek valamivel lassabban. Számuk csökkenésével az aktuális védettség egyre kisebb mértékű. Az ismételt fertőzés vagy akár megbetegedés nem jelenti feltétlenül azt, hogy a védő hatás teljesen eltűnt volna, mivel egy csökkent mértékben megmaradt válasz (a memória B- és T-sejtek szerepe) is hozzájárulhat a betegség enyhébb lefolyásához.

Hogy alakul a védettség a védőoltások után?

Továbbra is gyűlnek a bizonyítékok a vakcinázást követő védettség időtartamára vonatkozóan. Mind a Pfizer-BioNTech, mind a Moderna közzétette a 3. fázisú vizsgálataiból származó adatokat, amelyek szerint az mRNS-oltások általánosságban magas hatékonyságáról számoltak be a laboratóriumilag igazolt SARS-CoV-2 fertőzés ellen 5-6 hónappal az oltást követően.

A közelmúltban végzett tanulmányok kimutatták, hogy mind az antitest-titerek, mind a vakcina fertőzésekkel szembeni hatékonysága idővel csökken, különösen az idősebbek körében. A vakcina csökkent hatékonysága összefügg a csökkenő antitest-titerekkel és a csökkent semlegesítő antitestkapacitás kombinációjával. A csökkenő hatékonysághoz jelentősen hozzájárul az is, hogy az egyes vírusvariánsok egyre nagyobb mértékben különböznek az eredeti vírustörzstől, amely alapján a jelenleg forgalomban lévő vakcinákat fejlesztették. Több tanulmány is azt találta, hogy a kórházi kezelés és/vagy a súlyos betegség elleni vakcina hatékonysága továbbra is magas, 84-96 százalékos, az oltást követő 6 hónapig, majd ez csökken.

Az anti-S, anti-RBD és neutralizáló antitestek legalább 6-8 hónappal a vakcinázást követően kimutathatók maradnak. A semlegesítő titerek az mRNS-1273 vakcinával történő vakcinázást követően a becslések szerint 68-202 nap felezési idővel csökkennek, míg a kötődő anti-RBD antitestek felezési ideje 52-109 nap. Az antitestek lebomlásának üteme átfedésben van a fertőzésből lábadozó egyéneknél észleltekkel, bár egy vizsgálat kevésbé gyors bomlásról számolt be a fertőzésből felépülők körében. A fertőzéshez hasonlóan a vakcina által kiváltott immunitás védő hatását az immunválasz hosszabb távú összetevői is alátámasztják, beleértve a memória B-sejteket. A vakcina által kiváltott CD4+ és CD8+ T-sejtek továbbra is viszonylag stabilan jelen vannak az oltást követően 6-8 hónapig.

Bővebben A koronavírus fertőzés és a vakcináció által kiváltott immunitás összehasonlítása

Idősebbeknél kiemelten fontos az ismétlő vakcináció

Egy idősek otthonában végzett tanulmány arról számolt be, hogy az idős (medián életkor 76 év) lakóknál a kimutatható neutralizáció 84%-ról 30%-ra esett vissza a vakcinázást követő 2 hét és 6 hónap között; amely szignifikánsan gyorsabb volt, mint a fiatalabb személyzet körében. Az ápolók (medián életkor 48 év) 81 százalékánál ugyanis az oltás után 6 hónappal továbbra is kimutatható volt a semlegesítés.

Összefoglalóan: az antitesttiterek általánosságban erősen összefüggnek a védelemmel, az antitest szintek alapján azonban nem jelenthető ki, hogy egy adott egyén biztosan védett-e a fertőzéstől. Tanácsos megfogadni kezelőorvosunk tanácsát, hogy (a betegség jelentette kockázat, a kórelőzmény, életkorunk, stb. alapján) javasolja-e már számunkra a védőoltást. A jelenlegi magyar ajánlások szerint a koronavírus fertőzés lezajlása után 3 hónappal lehet oltatni, ám nemzetközi ajánlások közt szerepel az is, hogy gyógyulás után akár azonnal.

Kapcsolódó

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Források: SARS-CoV-2 Infection-induced and Vaccine-induced Immunity (CDC); Protective immunity after recovery from SARS-CoV-2 infection (The Lancet)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menstruációs görcsök Menstruációs görcsök

Egészséges táplálkozással enyhíthetők. Mit együnk és hogyan?

Premenstruációs tünetegyüttes Premenstruációs tünetegyüttes

Lelki és testi tünetek a menstruáció előtti napokban.

COVID-fertőzöttség esetén kevés az...

Nem megfelelő hosszúságú az 5 napos izoláció, amit - jó esetben - akkor indít a megfertőzött személy, amikor megkapja első pozitív koronavírus...

Koronavírus - 21 840 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 413 971 fő, közülük 6 200 631 fő a második, 3 889 453 fő a harmadik, 320 083...

A koronavírus-fertőzés és a vakcina...

Sokakban felmerül a kérdés: mi vált ki erősebb, hatékonyabb immunválaszt, a koronavírus-fertőzés által kiváltott, vagy a védőoltás által...

COVID-19 elleni védőoltások és...

Hollandiai hatásvizsgálatokban a Pfizer-BioNTech, a Moderna, a Johnson & Johnson és az AstraZeneca gyógyszercégek által a koronavírus ellen gyártott...

Meglepően sokaknál van jelen a...

Hány embernél, a lakosság mekkora hányadánál lehet jelen a koronavírus elleni antitest? - ez a kérdés merül fel igen gyakran a járványügyi...

A COVID-19 elleni vakcinák védenek a...

Egy-egy védőoltás nem csak arra képes, hogy antitesteket hozzon létre a koronavírus ellen. Ennél többről van szó: nagy jelentőségük van a vakcina...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.