Megedzi-e az immunrendszerünket, ha átesünk bizonyos fertőzéseken?

Dr. Pék Tamás
szerző: Dr. Pék Tamás, infektológus - WEBBeteg
frissítve: 2022.01.29.

Ami nem öl meg, az megerősít - mondta Nietzsche, s bár van némi tudományos alapja, a betegségek legyőzését csak a természetre bízni végzetes hiba lehet, ezért fejlesztették ki a védőoltásokat.

Végzetes is lehet

A címben feltett kérdésre válaszolva: néhány esetben előfordulhat, hogy a fertőző betegségen való átesés annyira kimeríti az immunrendszert, hogy a következő banálisnak tűnő kórokozó is súlyos megbetegedést okozhat. Ezen kivételtől eltekintve, a fertőzéseken átesés általában nem gyengíti az immunrendszert, bizonyos oldalról megközelítve erősítheti is, hiszen utána létrejönnek olyan ellenanyagok, amelyek korábban nem voltak a szervezetben, de ugyanilyen erősítést lehet elérni mesterséges úton is, védőoltás által.

A természetes úton való átesés azonban időnként végzetes (fatális) kimenetelű is lehet (pl. torokgyík, járványos agyhártyagyulladás, tetanusz), amely biztos nem erősíti az immunrendszert.

Az immunitások típusai

A védekező képesség alapvetően két részre bontható, az egyik a kórokozótól független nem specifikus immunválasz, a másik pedig egy konkrét kórokozóra irányuló adaptív vagy specifikus immunválasz.

Forrás: myvmc.com

Mi is a fertőzés?
Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik, szaporodik és a szervezettel kölcsönhatásba lép. A kórokozók szaporodását az immunrendszer (a szervezet védelmi rendszere) korlátozza.

A specifikus immunválasz során kialakult védettség (immunitás) lehet természetes, például amikor a fertőző betegségen való átesés során alakul ki, és lehet mesterséges, amikor immunizálással, azaz a védőoltások szervezetbe juttatásával jön létre. A szervezetben a nem specifikus és specifikus immunválasz szoros együttműködésben küzdenek.

A nem specifikus immunitásban a falósejtek (phagocyták), az NK-sejtek (Natural Killer sejtek) és az úgynevezett komplementrendszer játszanak szerepet. A falósejtek bekebelezik az idegen anyagokat, majd azokat lebontják. Az NK sejtek a vírusokat, valamint a tumoros sejteket pusztítják. A komplementrendszer összetett módon hat, részt vesz az adaptív immunválaszban is. A nem specifikus immunválasz jellemzői, hogy az általuk adott reakció a kórokozótól független, minden idegen anyagra ugyanúgy hat, nem alakul ki immunmemória, továbbá kevéssé hatékony.

Az antigén a kulcs

Az anya immunitása kihat a gyermekére is!
Az anyai immunitás során a csecsemő azokkal az ellenanyagokkal rendelkezik, melyeket az édesanyjától kap (az anya átesett a fertőzésen, vagy oltás után kialakult ellenanyaga van). Ez az immunitás csak pár hónapig tart, mert az anyai ellenanyagok idővel lebomlanak.

A specifikus immunválasz alapja az antigén felismerése. Az antigén olyan, többnyire fehérjetermészetű anyagok (pl. baktériumok, vírusok, ill. azok részei), amelyeket az adaptív immunválasz sejtjei (T- és B-limfociták) felismernek és ezt követően különböző folyamatokat indítanak be.

A T-limfociták (killer-, helper-, memória- és szupresszor-sejtek) egy része az antigének elpusztításáért felelős, másik részük a többi immunsejtet aktiválja, harmadik részük memóriasejtekké alakul, hogy ismételt találkozásnál az immunválasz azonnal létrejöjjön.

A B-limfociták feladata leegyszerűsítve az antigénnel szemben kialakított ellenanyagok (antitestek) képzése. Az adaptív immunválasz további jellemzői, hogy kialakulásukhoz több nap szükséges, nagyon hatékonyak, valamint hogy más egyedbe átvihetők. A természetes, specifikus immunválasz két részre osztható: aktívnak hívják a fenti folyamatban leírt immunválaszt (azaz az antigén felismerést és az azt követő folyamatokat) vagyis a fertőző betegség lezajlása során szerzett védettséget és passzívnak az anyai ellenanyagok jelenlétét a magzatban és a megszülető csecsemőkben (anyai immunitás).

A fertőzésen való áteséssel bizonyos kórokozókkal szemben tartós védettség alakulhat ki. Vannak kórokozók, melyekkel csak egyszer fertőződhet az ember (pl. kanyaró), de vannak olyan kórokozók is, melyekkel szemben nem alakul ki tartós védettség a betegségen való átesés során sem (adott betegség többször is elkapható).

Mesterséges immunitástípusok

A mesterséges immunitást szintén két csoportra oszthatjuk. Aktívnak hívjuk, amikor legyengített kórokozót, vagy a kórokozó egy tisztított antigénjét (amellyel szemben jelentős immunválasz alakul ki) juttatjuk a szervezetbe, így serkentve az immunrendszert, hogy a természetes fertőzéssel megegyező immunitást hozzon létre. Ez az immunitás tartós, de emlékeztető oltásokra szükség lehet. Kialakulásához kb. két hétre van szükség. Emlékeztető oltás esetén a védettség, a memória sejtek közreműködésével gyorsabban kialakul. Olyan kórokozók esetén hasznosak, amelyek a fogékony (naiv) szervezetben az első találkozás esetén jó eséllyel súlyos, életveszélyes betegséget válthatnak ki.

A passzív mesterséges immunizálás során kész ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe. Erre általában bizonyos, súlyos betegség kockázatakor van szükség, amikor nincs idő aktív immunizációra. A védőoltás beadása után a védettség azonnal kialakul, de nem lesz tartós, mert az ellenanyagok rövid időn belül (általában 3 hónap) lebomlanak.

A téma cikkei

WEBBeteg


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pék Tamás, infektológus szakorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Alvás napközben Alvás napközben

Milyen a hatása? Miért is egészséges a szieszta?

Izomgyulladás (myositis) Izomgyulladás (myositis)

A betegség típusai, tünetei és kezelése.

A játék nem csupán játék

A játszás folyamata fejleszti („huzalozza”) az agyat, azaz újabb és újabb kapcsolatot épít ki a különféle idegpályák között.

Érdemes mosókapszulával mosni?

A mosókapszulák, a folyékony mosószerek, esetleg a mosóporok mosnak jobban? A 33 különböző mosószer, köztük 20 mosókapszula tesztje megmutatja...

Melyik vakcina a „legjobb”? Ezt...

Ahogy egyre fogy a még nem oltottak száma Magyarországon, ugyanakkor egyre több vakcina érkezik az országba, sokak számára teszi fel a kérdést...

Védőoltás felkészítő - Gyakori...

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó...

Ezek a leggyakoribb tévhitek az...

Szakértők szerint az influenzával kapcsolatos tévhitek elleni harc legalább olyan nehéz, mint a vírus legyőzése. Mivel az influenza veszélyes, akár...

Védőoltással megelőzhető...

Védőoltások beadásával súlyos - esetenként halálos - betegségek kialakulásától és szövődményétől óvhatjuk meg magunkat, gyermekeinket és...

Hogyan csökkenthető az injekciós tű...

Tű! Egyes emberek számára ez a szó, akárcsak a tű látványa elég ahhoz, hogy pánikba essenek, szorongjanak, sírva fakadjanak vagy elájuljanak.

A nyájimmunitást nem az...

Miért nem lett belsőépítész? Mit szokott mondani az oltásellenes szülőknek? Mi vonzotta a gyermekgyógyászatban? Dr. Mészner Zsófiával...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.