• Megedzi-e az immunrendszerünket, ha átesünk bizonyos fertőzéseken?

        Dr. Pék Tamás
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Pék Tamás, infektológus szakorvos

        Ami nem öl meg, az megerősít - mondta Nietzsche, s bár van némi tudományos alapja, a betegségek legyőzését csak a természetre bízni végzetes hiba lehet, ezért fejlesztették ki a védőoltásokat.

        Végzetes is lehet

        A címben feltett kérdésre válaszolva: néhány esetben előfordulhat, hogy a fertőző betegségen való átesés annyira kimeríti az immunrendszert, hogy a következő banálisnak tűnő kórokozó is súlyos megbetegedést okozhat. Ezen kivételtől eltekintve, a fertőzéseken átesés általában nem gyengíti az immunrendszert, bizonyos oldalról megközelítve erősítheti is, hiszen utána létrejönnek olyan ellenanyagok, amelyek korábban nem voltak a szervezetben, de ugyanilyen erősítést lehet elérni mesterséges úton is, védőoltás által.

        A természetes úton való átesés azonban időnként végzetes (fatális) kimenetelű is lehet (pl. torokgyík, járványos agyhártyagyulladás, tetanusz), amely biztos nem erősíti az immunrendszert.

        Hirdetés

        Az immunitások típusai

        A védekező képesség alapvetően két részre bontható, az egyik a kórokozótól független nem specifikus immunválasz, a másik pedig egy konkrét kórokozóra irányuló adaptív vagy specifikus immunválasz.

        Forrás: myvmc.com

        Mi is a fertőzés?
        Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik, szaporodik és a szervezettel kölcsönhatásba lép. A kórokozók szaporodását az immunrendszer (a szervezet védelmi rendszere) korlátozza.

        A specifikus immunválasz során kialakult védettség (immunitás) lehet természetes, például amikor a fertőző betegségen való átesés során alakul ki, és lehet mesterséges, amikor immunizálással, azaz a védőoltások szervezetbe juttatásával jön létre. A szervezetben a nem specifikus és specifikus immunválasz szoros együttműködésben küzdenek.

        A nem specifikus immunitásban a falósejtek (phagocyták), az NK-sejtek (Natural Killer sejtek) és az úgynevezett komplementrendszer játszanak szerepet. A falósejtek bekebelezik az idegen anyagokat, majd azokat lebontják. Az NK sejtek a vírusokat, valamint a tumoros sejteket pusztítják. A komplementrendszer összetett módon hat, részt vesz az adaptív immunválaszban is. A nem specifikus immunválasz jellemzői, hogy az általuk adott reakció a kórokozótól független, minden idegen anyagra ugyanúgy hat, nem alakul ki immunmemória, továbbá kevéssé hatékony.

        Az antigén a kulcs

        Az anya immunitása kihat a gyermekére is!
        Az anyai immunitás során a csecsemő azokkal az ellenanyagokkal rendelkezik, melyeket az édesanyjától kap (az anya átesett a fertőzésen, vagy oltás után kialakult ellenanyaga van). Ez az immunitás csak pár hónapig tart, mert az anyai ellenanyagok idővel lebomlanak.

        A specifikus immunválasz alapja az antigén felismerése. Az antigén olyan, többnyire fehérjetermészetű anyagok (pl. baktériumok, vírusok, ill. azok részei), amelyeket az adaptív immunválasz sejtjei (T- és B-limfociták) felismernek és ezt követően különböző folyamatokat indítanak be.

        A T-limfociták (killer-, helper-, memória- és szupresszor-sejtek) egy része az antigének elpusztításáért felelős, másik részük a többi immunsejtet aktiválja, harmadik részük memóriasejtekké alakul, hogy ismételt találkozásnál az immunválasz azonnal létrejöjjön.

        A B-limfociták feladata leegyszerűsítve az antigénnel szemben kialakított ellenanyagok (antitestek) képzése. Az adaptív immunválasz további jellemzői, hogy kialakulásukhoz több nap szükséges, nagyon hatékonyak, valamint hogy más egyedbe átvihetők. A természetes, specifikus immunválasz két részre osztható: aktívnak hívják a fenti folyamatban leírt immunválaszt (azaz az antigén felismerést és az azt követő folyamatokat) vagyis a fertőző betegség lezajlása során szerzett védettséget és passzívnak az anyai ellenanyagok jelenlétét a magzatban és a megszülető csecsemőkben (anyai immunitás).

        A fertőzésen való áteséssel bizonyos kórokozókkal szemben tartós védettség alakulhat ki. Vannak kórokozók, melyekkel csak egyszer fertőződhet az ember (pl. kanyaró), de vannak olyan kórokozók is, melyekkel szemben nem alakul ki tartós védettség a betegségen való átesés során sem (adott betegség többször is elkapható).

        Mesterséges immunitástípusok

        A mesterséges immunitást szintén két csoportra oszthatjuk. Aktívnak hívjuk, amikor legyengített kórokozót, vagy a kórokozó egy tisztított antigénjét (amellyel szemben jelentős immunválasz alakul ki) juttatjuk a szervezetbe, így serkentve az immunrendszert, hogy a természetes fertőzéssel megegyező immunitást hozzon létre. Ez az immunitás tartós, de emlékeztető oltásokra szükség lehet. Kialakulásához kb. két hétre van szükség. Emlékeztető oltás esetén a védettség, a memória sejtek közreműködésével gyorsabban kialakul. Olyan kórokozók esetén hasznosak, amelyek a fogékony (naiv) szervezetben az első találkozás esetén jó eséllyel súlyos, életveszélyes betegséget válthatnak ki.

        A passzív mesterséges immunizálás során kész ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe. Erre általában bizonyos, súlyos betegség kockázatakor van szükség, amikor nincs idő aktív immunizációra. A védőoltás beadása után a védettség azonnal kialakul, de nem lesz tartós, mert az ellenanyagok rövid időn belül (általában 3 hónap) lebomlanak.

        A téma cikkei


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pék Tamás, infektológus szakorvos

        Módosítva: 2017.10.07 20:09, Megjelenés: 2017.10.07 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        A túlzott C-vitamin-fogyasztás okozhat-e vesekövet?

        A C-vitamin a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyag, ezért fontos odafigyelnünk a folyamatos és megfelelő mennyiségű bevitelére. Azonban nem mindegy, hogy milyen formában és mennyiségben fogyasztunk C-vitamint, mivel egyes vizsgálatok eredményei alapján a túlzott C-vitamin-bevitellel nemcsak, hogy jót nem teszünk szervezetünknek, de akár még árthatunk is.

        Hol alakulhatnak ki kövek a szervezetben?

        Mely szervekben alakulhatnak ki leggyakrabban kövek a szervezetben? Mi okozhatja ezeket, milyen tüneteik lehetnek, és hogyan kezelhetők?

        Védőoltással megelőzhető betegségek szövődményei

        Védőoltások beadásával súlyos - esetenként halálos - betegségek kialakulásától és szövődményétől óvhatjuk meg magunkat, gyermekeinket és - nem utolsósorban - környezetünket.

        Milyen oltásokra van szükség terhesség előtt?

        A gyermekvállalást tervező nőknek idejében gondolniuk kell a védőoltásokra! A terhesség alatt bizonyos oltóanyagok már nem adhatók be. Egyetlen kivétel az antitesteket tartalmazó passzív védőoltások és az influenza elleni védőoltás.

        A külföldön elkapható, védőoltással megelőzhető betegségek

        Magyarországon az oltási szabályozás - szerencsére - elég szigorú, ám Európa más országaiban és világszerte lazábbak az előírások, ezért ha utazunk, nem árt felkészülni és bizonyos előkészületeket megtenni, valamint ottlétünkkor elővigyázatosnak lenni.

        Oltásellenesség: veszélyes vizeken

        Világszerte egyre ijesztőbb méreteket ölt bizonyos - korábban már legyőzöttnek vélt - fertőző betegségek terjedése. Az oltásellenes mozgalmak lassan, de biztosan végzik aknamunkájukat.

        Tévhitek az oltóanyagok összetevőiről

        Abortált magzat, higany, formaldehid, alumínium. Az oltásellenesek szerint ezek mind (egyszerre vagy külön-külön) megtalálhatók a vakcinák összetevői között, melyek önmagukban is mérgezőek. Nézzük is akkor.

        Csodaszer a fájdalomcsillapításban

        Minden csecsemőnek túl kell esnie bizonyos injekciókon, amik természetesen fájnak. Egy új tanulmány szerint azonban létezik egy olyan fájdalomcsillapító, ami nemcsak hatásos, de biztonságos és bárki számára könnyen hozzáférhető. Ez nem más, mint a cukros víz.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.