COVID-19 elleni védőoltások - Vakcinamérleg

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos

Hollandiai hatásvizsgálatokban a Pfizer-BioNTech, a Moderna, a Johnson & Johnson és az AstraZeneca gyógyszercégek által a koronavírus ellen gyártott védőoltások hatására a delta- és az egyéb variánsokkal szemben a szervezetben kialakuló antitestes immunválaszt, azaz vírust semlegesítő képességet (az úgynevezett neutralizációs titert) hasonlították össze a szakemberek.

Kiindulásként azt a költői kérdést tették fel maguknak, hogy vajon jobb volna-e bármelyik COVID-19 elleni vakcina a másiknál?

A jelenleg használatban lévő négy (Moderna, Pfizer, Johnson & Johnson, AstraZeneca) vakcina jelentős mértékben hatásos a koronavírus által okozott súlyos légzőszervi tünetegyüttes (severe acute respiratory syndrome) ellen.

Ám egy új tanulmány (medRxiv) azt mutatja, hogy a kiváltott védelem szintje elég változó. Holland kutatók eredményei szerint az mRNS-vakcinák több ellenanyag termelésére tudnak serkenteni, mint az adenovírus-alapúak. „Az a következtetésünk, hogy bármely adenovírusvektor-alapú vakcinával beoltott egyének jóval sérülékenyebbek az aggodalomra okot adó (VoC) béta- és delta-variáns fertőzésével szemben. Az említett vakcinák tehát alacsony hatékonyságúak a VoC okozta szimptomatikus tünetekkel járó fertőzések ellen – az mRNS-vakcinákkal összehasonlítva. Ugyanakkor az is igazolható, hogy az összes vakcina magas fokban hatékony a VoC okozta súlyos betegség megelőzésében” – magyarázzák a kutatók. A SARS-CoV-2 variánsai (főként a béta) esetében csökken a legnagyobb mértékben az adenovírusvektor-alapú vakcinák kiváltotta immunitás.

A vizsgálatok áttekintése

A kutatók összegyűjtötték az olyan felgyógyulóban lévő (lábadozó) egyének vérplazmájának mintáit (n = 50, azaz 50 vizsgálati személyről van szó), akik vagy a Pfizer-BioNTech, vagy a Moderna (n = 40), vagy az AstraZeneca (n = 41), vagy az egydózisú Johnson & Johnson vakcinájával lettek beoltva (n = 16, tehát ezt az oltást 16-an kapták). A résztvevők között voltak olyan helyzetben lévő egészségügyi dolgozók is, akik sosem voltak kitéve annak, hogy esetleg megfertőződhetnek a SARS-CoV-2-vel. A négy csoport meglehetősen egységes, könnyen összehasonlítható volt. Mindegyikben 62-87% volt a nők aránya, a többség életkora 35-60 év közé esett. Kivételt jelentett az Astra 2-dózisával oltottak csoportja, ott a résztvevők többsége 60 feletti volt – ugyanis a holland kormányzat leginkább az ilyen korúaknál alkalmazta ezt a vakcinát.

A vírussemlegesítő ellenanyagot 4 aggodalomra okot adó (VoC) SARS-CoV-2 variáns (az alfa, béta, gamma és a delta) ellen mérték, tesztelték a vérszérumban. A mintákat legalább 3 héttel az 1. dózis és 4 héttel a 2. dózis beadása után gyűjtötték. Az egydózisú Johnson & Johnson esetében viszont 5-8 héttel a vakcinációt követően.

A két mRNS-vakcina kivételesen jó humorális immunválaszt mutat

Mind a 4-féle védőoltás felvétele után megjelent az ellenanyagválasz, az eredeti koronavírustörzs tüskefejérjéje ellen. 4 héttel a teljes beoltottság után az mRNS-vakcinák esetén szignifikánsan magasabb semlegesítő (neutralizáló) titerszint mutatkozott, összehasonlítva az adenovírus-alapú vakcinákkal. Az antitestválaszok viszont csökkentek az AstraZeneca-, illetve Johnson & Johnson-oltást kapott egyénekben.

Az AstraZeneca (AZ) és a Johnson & Johnson (J & J) esetében az ellenanyagválasz csökkenése 17-29-szeres volt. Lentivírus-alapú pszeudovírus alkalmazásával a kutatók a vakcinák által a SARS-CoV-2-variánsokkal szemben kiváltott ellenanyag-képződést tanulmányozták.

Általánosságban a lentivírusokról

A lentivírusok a retrovírusoknak abba a hosszú lappangási idővel (inkubációs periódussal) jellemezhető nemzetségébe (rendszertani egységébe) tartoznak, amelyek az embernél és más emlősöknél sok krónikus és halálos betegségért felelnek. Ebbe a rendszertani egységbe tartozik az AIDS-et okozó HIV (human immunodeficiency virus) is. A világon mindenütt elterjedtek a lentivírusok, gazdaállatuk sok emlős, így a majom, tehén, kecske, ló, macska, birka is. A lentivírusok jelentős mennyiségben képesek kiegészítő DNS-t integrálni a gazdaszervezet sejtjébe, hatékonyan képesek megfertőzni a nem osztódó sejteket, így élnek a génátadás, a géntranszponálás (gene delivery) egyik leghatékonyabb módszerével. Endogénné válva (a szervezetben keletkezett, ott belül megjelenő vírusként) saját genomjukat integrálják a gazdaszervezet (host) genomjának származéksorába (germline) úgy, hogy ettől kezdve a gazdaszervezet leszármazottai is öröklik ezt a vírust.

Ami a B.1 variánst illeti, az ezzel szembeni neutralizáló antitestes válaszok a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-vakcinák esetében voltak a legmagasabbak. Eközben a Johnson & Johnson- és az AstraZeneca-oltás váltotta ki a legalacsonyabb semlegesítő aktivitást a variáns ellen.

Ellenanyagválasz részleges vakcináltság esetén

A következőkben a kutatók azt nézték meg, hogy milyen a kétdózisúakból csak egyetlen oltás után az ellenanyagválasz, összehasonlítva azzal, amikor az egydózisú J & J-vakcinát alkalmazták. Az mRNS-vakcinák esetében megfigyelhető volt a tüskefehérje ellenében mutatkozó antitestkötő titer (antibody binding titer), már az első dózis után. Ezzel szemben az AstraZeneca első dózisa esetében azt figyelték meg, hogy 42 egyén közül 5-nél, a Johnson & Johnson esetében pedig 13 egyén közül 1-nél a vakcinálás első dózisa után nem mutatkozott ellenanyag. Az összehasonlításban szereplő 3 vakcina közül a Moderna egy dózisa hozta a legmagasabb ellenanyagtitert.

Összességében: a részleges (a 2 dózisú vakcinákból csak 1 dózist alkalmazó) vakcináció a teljes (2 dózissal való) beoltáshoz képest alacsony semlegesítő szintet eredményezett. „Minden esetben alacsony volt a neutralizálóantitest-szint egyetlen adag után” – magyarázták a kutatók.

Antitestszintek az aggodalomra okot adó variánsokkal szemben

Minden vakcina esetében visszaesett az ellenanyagszint a SARS-CoV-2 variánsaival szemben. A semlegesítő hatásban mutatkozó csökkenés a legjelentősebb a béta-variánssal szemben volt, ezt követte a delta, a gamma, majd az alfa.

A legmagasabb azon egyéneknél volt az alfa-, a béta-, a gamma- és a delta-variáns elleni neutralizáló titer, akik (bármely) mRNS-vakcinával lettek beoltva. Az AstraZeneca- és a Johnson & Johnson-vakcinákkal beoltottak közül a résztvevők egy meglehetősen nagy aránya nem mutatott detektálható semlegesítő aktivitást a SARS-CoV-2 variánsaival szemben. A neutralizáló titerek magasabb értéke jellemző mutatója annak, hogy nagyobb az egyén védettsége a tünetekkel járó (szimptómás) COVID-19-infekcióval szemben. „Összegezve: az eredmények azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinák jelentős mennyiségű neutralizáló antitestet termeltetnek a napjainkban aggodalomra okot adó (VoC) meghatározással emlegetett vírusvariánsokkal szemben, miközben az adenovírusvektor-alapú vakcinák sokkal kevésbé hatékonyan képesek erre” – összegezték megfigyeléseiket a tanulmányt készítő kutatók. Ezeket az információkat is érdemes lehet alapul venni a harmadik booster oltások tervezésénél.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg.hu logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Comparison of Pfizer, Moderna, J&J, AZ vaccines for neutralization titer, against Delta and other variants (News Medical)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

Bizonyos óvintézkedések betartása nélkülözhetetlen.

Kell a harmadik oltás. De mikor?

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik...

Koronavírus - Íme, a hétvégi adatok

A hétvégi összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 5 909 819, közülük 5 679 589 fő már a második oltását is megkapta, 898 ezren pedig...

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.