Pajzsmirigy-diagnosztika: a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata

A pajzsmirigy megbetegedéseinek diagnosztikája rendszerint többféle vizsgálatot is szükségessé tesz. Általában a leggyakoribb (a fizikális vizsgálatok után elsőként választott) módszer a pajzsmirigyultrahang, ám a diagnózist több egyéb vizsgálatnak kell pontosítania.

Amennyiben valamilyen pajzsmirigybetegség gyanúja felmerül, orvosa elsőként felveszi a kórtörténetet és fizikális vizsgálatot végez, azaz megtapogatja a páciens nyakának elülső részét. Ennek eredményétől függően - indokolt esetben - rendszerint az első vizsgálati módszer a pajzsmirigyultrahang lehet.

Manapság az ultrahangvizsgálat már könnyen elérhető, rutin vizsgálómódszerré vált. A páciens számára nem jár semmilyen kellemetlenséget, rendszerint nem igényel komolyabb előkészületet (csak a nyakát kell szabaddá tennie), és nem jár kockázattal (pl. nem jelent sugárterhelést a szervezet számára). Nagyon sok helyen jól alkalmazható diagnosztikus módszer, így a pajzsmirigy szerkezetének megítélésére is kiválóan alkalmas.

Mivel a pajzsmirigy közvetlenül a bőr felszíne alatt helyezkedik el, a vizsgálófej számára jól megközelíthető. Megítélhető a szerv alakja, nagysága, szerkezete, a benne található eltérések jellege, helyzete és mérete is. Alkalmas arra is, hogy a megtalált göbökből a pontosan célzott, tűbiopsziás mintavétel történjen.

Az ultrahangvizsgálat során a pajzsmirigy méretét, szerkezetét, valamint a környező nyirokcsomókat vizsgálja a szakember. Az ép pajzsmirigy egyenletes ultrahangszerkezetű (echogenitású) szerv, a két lebeny elkülönülve ábrázolódik jobb és bal oldalon, köztük az összekötő résszel (isthmus). 

A pajzsmirigy mérete, pajzsmirigymegnagyobbodás (golyva, strúma)

A pajzsmirigy méretének normális felső határa nők esetében 18 ml, férfiak esetében 25 ml. Amennyiben ezt meghaladja, pajzsmirigymegnagyobbodásról beszélünk. Ez a golyva vagy más néven strúma.

A golyva olyan nagy méretet is elérhet, hogy beterjed a szegycsont alá. Ennek gyanúja felvetődik a vizsgálatkor, de a pontos megítéléshez ilyen esetekben a CT-vizsgálat szükséges, mert az ultrahang erre a területre már nem tud terjedni a csont árnyékoló hatása miatt.

A strúma lehet egyenletes vagy egyenetlen szerkezetű. Az, hogy az ultrahangvizsgálat milyen szerkezetet állapít meg, nagyban befolyásolja a megnagyobbodás mögött álló lehetséges okokat, valamint a további vizsgálatokat.

Egyenletesen nagyobb lehet a pajzsmirigy pl. jódhiányos megnagyobbodás esetén. Magyarország területének 4/5 része enyhén vagy közepesen jódhiányos, mindössze az Alföld középső területén található megfelelő mennyiségű jód.

Az egyenetlen szerkezetet többnyire göbök vagy ciszták okozzák. Az autoimmun pajzsmirigygyulladás esetén jellemzően a mirigy megnagyobbodása mellett az ultrahang szerkezet egyenetlenségét látják.

A pajzsmirigygöbök vizsgálata: jó- és rosszindulatúak?

A pajzsmirigyben lehet egyetlen vagy több kisebb nagyobb göb is. Amennyiben nincs más figyelemfelhívó tünet, az 1 cm alatti göbökkel rendszerint nincs teendő, de mindenképpen követni kell az esetleges méretváltozásukat. Amennyiben gyanú merül fel, akár kisebb göböket is tovább kell vizsgálni, de az 1 cm nagyság feletti göbökből tűbiopsziával mintavételt szoktak javasolni, hogy szövettani vizsgálattal megnézzék azt. A göbök az esetek nagy részében jóindulatúak. A rosszindulatú pajzsmirigygöbökre jellegzetes lehet, hogy a környezetüktől nem választhatók el egyes helyeken vagy szabálytalan kontúrúak, illetve a környezetükben kóros nyirokcsomókat látnak.

Az ultrahang vizsgálat a mirigy méretéről, szerkezetéről ad felvilágosítást, ám funkcionális működésének vizsgálatára nem alkalmas. Az izotóp vizsgálat ezzel szemben utal a pajzsmirigy működésére, megmutatja, hogy a pajzsmirigy egyenletesen veszi fel az izotópot vagy egyenetlenül halmozza, vagy egy területen halmozza az izotópot (forró göb, autonóm adenoma), illetőleg van-e olyan terület, amelyik az izotópot nem veszi fel (ezt nevezik hideg göbnek). Az információ azért fontos, mert a meleg göb általában túlműködést okoz, ám gyógyszeresen eredményesen kezelhető, míg a hideg göb hajlamos a rosszindulatú daganatképződésre.

Bővebben A pajzsmirigygöbökről részletesen: hideg és meleg göbök, okok, kivizsgálás

Biztos diagnózis azonban önmagában az ultrahangkép vagy az izotópos vizsgálat alapján nem adható, a göbökről csak a szövettani vizsgálat alapján mondható meg biztosan, hogy jó- vagy rosszindulatú-e. A szövettanhoz ezért bizonyos esetekben az ultrahang után kezelőorvosa biopsziás mintavételt kérhet.

Biopszia, szövettani mintavétel

A tűbiopszia tapasztalt vizsgáló kezében 95 százalékos pontosságú, gyakorlatilag szövődménymentes eljárás. Kis fájdalommal ugyan jár a mintavétel, de ez eltörpül az általa nyert információ jelentősége mellett. A mintavétel szintén az ultrahangos kép segítségével történik.

A szövettani elemzéssel derülhet fény arra is, hogy egy esetleges rosszindulatú elváltozás milyen szövettani típust takar. Az egyes pajzsmirigydaganatok több tekintetben különböznek egymástól.

A göbök mellett ciszták is felfedezhetőek az ultrahangos képen. A ciszták kis, folyadékkal telt tömlők a pajzsmirigyben. Ha túl nagy méretet érnek el, tű segítségével leszívhatóak. A leszívott folyadékban talált sejteket szintén megvizsgálja cytológus szakember, hogy az esetleges rosszindulatú folyamatokra fény derüljön.

A pajzsnirigy ultrahangvizsgálatát jó, ha olyan szakember végzi, aki ebben jártas és nap mint nap több hasonló vizsgálatot végez. Szerencsére a legtöbb helyen ilyen szakembert találnak a betegek.

Nem mindegy, milyen típusú a pajzsmirigydaganat

Szövettanilag papilláris, follikuláris, medulláris és anaplasztikus típus különíthető el. Az esetek döntő többségét az első két típus teszi ki, 70 százalékban papilláris, 20 százalékban follikuláris típust diagnosztizálnak, ugyanakkor ezek a legjobb kilátással bíztató esetek. A medullaris típus alapvetően örökletes betegségként ismert, szintén jó gyógyulási eséllyel (5 éves túlélési valószínűsége kezelés mellett 50-70 százalékos). A legkedvezőtlenebb prognózisú a leggyakrabban időskorban jelentkező anaplasztikus típus.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus

Lapozzon! A pajzsmirigydaganat kezelése

Hozzászólás Önnek is van tapasztalata a pajzsmirigydaganatról? Ossza meg másokkal!

Forrás: American Cancer Society