Pajzsmirigy-diagnosztika: a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata

A pajzsmirigy megbetegedéseinek diagnosztikája rendszerint többféle vizsgálatot is szükségessé tesz. Strukturális eltérések gyanúja esetén a leggyakoribb és elsőként választott módszer a pajzsmirigyultrahang, ám a diagnózist több egyéb vizsgálatnak kell pontosítania.

Pajzsmirigybetegségek kivizsgálása

Amennyiben valamilyen pajzsmirigybetegség gyanúja felmerül, a kivizsgálás során orvosa elsőként felveszi a kórtörténetet és fizikális vizsgálatot végez, azaz megtapogatja a páciens nyakának elülső részét. Fontos, hogy a konzultáció során a páciens beszámoljon minden panaszáról, azok időbeli jelentkezéséről, a közvetlen családtagok endokrin betegségeiről és saját szedett gyógyszereiről is.

Pajzsmirigyműködés megítélésére a TSH-meghatározás az alapvető és elsőként választandó vizsgáló eljárás, a pajzsmirigy méretbeli, szerkezeti eltérésének vizsgálatára pedig a pajzsmirigy-ultrahang az első vonalbeli képalkotó eljárás. Az ultrahangkép és a TSH-szint együttes értékelése alapján legtöbbször vagy kizárható a megbetegedés, vagy meghatározhatóak további célzott vizsgálatok.

Általában minden pajzsmirigybetegség gyanúja esetén szükséges több típusú vizsgálat elvégzése, de a pajzsmirigyfunkciót jelző laborvizsgálatokkal külön cikkben foglalkoztunk részletesen, a továbbiakban a pajzsmirigy mint szerv fizikális vizsgáló módszereit részletezzük.

A pajzsmirigyultrahang

Az ultrahangvizsgálat napjainkban könnyen elérhető, rutin vizsgálómódszerré vált. A páciens számára nem jár semmilyen kellemetlenséget, rendszerint nem igényel komolyabb előkészületet (csak a nyakát kell szabaddá tennie), nem jár kockázattal (pl. nem jelent sugárterhelést a szervezet számára), ezért szükség esetén korlátlan számban meg is ismételhető. Nagyon sok szerv vizsgálatára alkalmazható diagnosztikus módszer, így a pajzsmirigy szerkezetének megítélésére is kiválóan alkalmas.

Mivel a pajzsmirigy közvetlenül a bőr felszíne alatt helyezkedik el, a vizsgálófej számára jól megközelíthető. Ultrahang segítségével megítélhető a szerv alakja, nagysága, szerkezete, a benne található eltérések jellege, helyzete és mérete is. Alkalmas arra is, hogy a megtalált göbök pozícióját azonosítsa és azokból pontosan célzott, tűbiopsziás mintavétel történjen.

Az ép pajzsmirigy egyenletes ultrahangszerkezetű (echogenitású) szerv, a két lebeny elkülönülve ábrázolódik jobb és bal oldalon, köztük az összekötő résszel (isthmus).

A pajzsmirigy mérete

A pajzsmirigy térfogatának normális felső határa felnőtt nők esetében átlagosan 18 ml, férfiak esetében 25 ml. Amennyiben a referencia értéket a pajzsmirigy mérete érdemben meghaladja, pajzsmirigymegnagyobbodásról beszélünk. Ez a golyva, vagy más néven strúma.

A golyva olyan nagy méretet is elérhet, hogy beterjed a szegycsont alá. Ennek gyanúja felvetődik a vizsgálatkor, de a pontos megítéléshez ilyen esetekben a CT-vizsgálat szükséges, mert az ultrahang erre a területre már nem tud terjedni a csont árnyékoló hatása miatt.

A pajzsmirigy szerkezete

A pajzsmirigy szövetének szerkezete lehet egyenletes vagy egyenetlen. Az, hogy az ultrahangvizsgálat milyen szerkezetet állapít meg, nagyban befolyásolja a megnagyobbodás mögött álló lehetséges okokat, valamint a további vizsgálatokat.

• Egyenletesen nagyobb (diffúz pajzsmirigy-megnagyobbodás) lehet a pajzsmirigy pl. jódhiányos megnagyobbodás esetén. Magyarország területének 4/5-én az ivóvíz enyhén vagy közepesen jódhiányos, ezért ha táplálkozással nem történik megfelelő jódbevitel (jódozott só, halak stb.), megnagyobbodhat a pajzsmirigy.
• Az egyenetlen szerkezetet többnyire göbök okozzák. Ezek általában jóindulatú csomók, ugyanakkor ha más eredmények is felvetik a lehetőségét, további vizsgálatok szükségesek a rosszindulatú elváltozás (pajzsmirigyrák) kizárásához.
• Autoimmun pajzsmirigygyulladás esetén jellemzően a mirigy megnagyobbodása mellett a szerkezet egyenetlenségét látják az ultrahangos képen.
• A göbök mellett ciszták is felfedezhetőek az ultrahangos képen. A ciszták kis, folyadékkal telt tömlők a pajzsmirigyben. Ha túl nagy méretet érnek el, tű segítségével leszívhatóak. A leszívott folyadékban talált sejteket szintén megvizsgálja cytológus szakember, hogy az esetleges rosszindulatú folyamatokra fény derüljön.

A pajzsmirigygöbök vizsgálata

A pajzsmirigyben lehet egyetlen vagy több kisebb-nagyobb göb is, és többnyire jóindulatúak. Az, hogy az adott csomó vagy csomók mennyire kockázatosak, a vizsgáló orvos több tényező összessége alapján értékeli. Fontos információ a göbök száma, mérete, alakja, szerkezeti képe, környezetükhöz való kapcsolódása, melyek az ultrahangos képen láthatóak, de emellett a páciens egyéb kockázati tényezői, a nyaki nyirokcsomók állapota és a laborvizsgálatok eredménye is. A rosszindulatú csomókra jellegzetes lehet, hogy a környezetüktől nem választhatók el egyes helyeken, vagy szabálytalan kontúrúak, illetve a környezetükben kóros nyirokcsomókat látnak.

Amennyiben nincs más rizikótényező, az 1 cm alatti göbökkel rendszerint nincs teendő, de sokszor követni kell az esetleges méretváltozásukat. Több, kockázatra utaló jel fennállása esetén az 1 cm méretnél nagyobb göbökből tűbiopsziával mintavételt szoktak javasolni, 2 cm-nél nagyobb göböget pedig további gyanús jel nélkül is tovább vizsgálnak.

Az izotópvizsgálat (szcintigráfia) ezzel szemben utal a pajzsmirigy működésére, megmutatja, hogy a pajzsmirigy egyenletesen veszi fel az izotópot, vagy egyenetlenül halmozza fel azt. Egyes csomók aktívan felveszik az izotópot (meleg göb), más esetben a csomók az izotópot nem veszi fel (hideg göb). Az információ azért fontos, mert a meleg göb általában jóindulatú, de túlműködést okoz, míg a hideg göb esetén magasabb a pajzsmirigydaganat kockázata (ugyanakkor ezek többsége is jóindulatú). A vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha nem egyértelmű, hogy további vizsgálatként érdemes-e elvégeztetni a pajzsmirigy-biopsziát.

Bővebben A göbös pajzsmirigy-megnagyobbodásról részletesen

Mire nem alkalmas a pajzsmirigy-ultrahang?

Az ultrahangvizsgálat a mirigy méretéről, szerkezetéről ad felvilágosítást, ám funkcionális működésének vizsgálatára nem alkalmas. Normál ultrahangkép mellett is fennállhatnak azonban a pajzsmirigy funkcionális betegségei, így lehetséges pajzsmirigy-alulműködés és -túlműködés is!

Pajzsmirigydaganat biztos diagnózisa önmagában a képalkotó vizsgálatok eredményei alapján nem adható, a göbökről csak a citológiai vizsgálat alapján mondható meg biztosan, hogy jó- vagy rosszindulatú-e. A citológiai vizsgálathoz ezért bizonyos esetekben az ultrahang vagy a szcintigráfia eredménye után kezelőorvosa pajzsmirigy-biopsziát kérhet. A vékonytűbiopszia tapasztalt vizsgáló kezében 95 százalékos pontosságú, gyakorlatilag szövődménymentes eljárás. Kis fájdalommal ugyan jár a mintavétel, de ez eltörpül az általa nyert információ jelentősége mellett. A mintavétel szintén ultrahang vezérlés mellett történik.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus