A pajzsmirigy göbös megbetegedéseiről

A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a hormontermelés megváltozása szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigygöbök megjelenése.

Kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről Prof. Balázs Csaba, endokrinológus ad felvilágosítást.

Jódhiány, örökletesség és dohányzás

Kutatások alapján a pajzsmirigygöbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban.

A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik.

A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigygöbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigygyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja!

A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül a pajzsmirigygöbök előfordulása nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.

Hideg vagy meleg? - az elváltozás nem csak esztétikai probléma

A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire (struma nodosa) a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az úgynevezett meleg göbök pajzsmirigy-túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.

Ezt olvasta már? Pajzsmirigybetegség tünetei

Komplex vizsgálatok

A pajzsmirigygöb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigyultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH-vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.

Nem csak a műtét jelentheti a megoldást

A pajzsmirigygöbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetjük a kezelési lehetőségeket.

A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH-szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek.

A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.

A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigygöbök kezelésére az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az eljárás egyre inkább terjed, fontos azonban megemlítenünk, hogy a nem autoimmun pajzsmirigybetegségek kezelésére alkalmazott viszonylag kis dózisú radiojód kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, ill. a szemtünetek romolhatnak.

Az izotóp terápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután "megkeresi" az érintett szervet, a kóros elváltozást. A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy-túlműködés esetén.

A jóindulatú göbök egy része úgynevezett pajzsmirigytömlő, szakszóval ciszta, melyek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. A szklerotizáció lényege, hogy különböző anyagot - régebben tetránt, ma alkohol alapanyagú készítményt - fecskendeznek a cisztába vagy a göbbe és az így kialakult steril gyulladás után a ciszta falai összetapadnak, a göb pedig felszívódik.

Fontos, hogy ez az eljárás csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható. Segítségével a betegek elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.

(Orvostkeresek Egészségmagazin - Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus)