A pajzsmirigyműtét

A jóindulatú pajzsmirigybetegségek esetében is egyre inkább a pajzsmirigy kiterjedt csonkolását végzik, míg rosszindulatú elváltozás (pajzsmirigyrák) esetén a pajzsmirigy teljes kiirtása történik a környező nyirokcsomók eltávolításával.

A műtét indoka lehet jóindulatú pajzsmirigygöb (strúma, hideg göb), a pajzsmirigy hormont termelő jóindulatú daganata (forró göb, autonóm adenoma), cisztás elváltozás, pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis), és szerencsére ritkán, de az utóbbi időben egyre gyakoribb rosszindulatú daganat (carcinoma) is.

A jóindulatú pajzsmirigybetegségek esetében egyre inkább a pajzsmirigy kiterjedt csonkolását (szubtotális csonkolás, rezekció) végzik. Ennek az az oka, hogy ha a maradék pajzsmirigy nem termel elegendő hormont (tiroxint), naponta szedett, mellékhatásoktól mentes egy-egy tablettával könnyen pótolható. Rosszindulatú elváltozás esetén a pajzsmirigy teljes kiirtása történik a környező nyirokcsomók eltávolításával.

Az esetleges kiújulás, megmaradó túlműködés esetén a mellékhatásoktól nem mentes gyógyszeres kezelést vagy újabb műtétet tesz szükségessé, ami mind a beteg, mind az operáló sebész számára kockázatosabb, nehezebb.

Hol található a pajzsmirigy, és hogyan zajlik a műtét?

A pajzsmirigy két lebenye a pajzsporc két oldalán, meglehetősen felszínesen, de a nyakizmok által fedetten, mégis könnyen hozzáférhetően helyezkednek el. Vérellátását oldalanként két-két verőér biztosítja.

Jelentősebb megnagyobbodása esetén a környező szerveket nyomni tudja (légcső, nyelőcső), ezzel okozva panaszokat. Alsó része lenyúlhat egészen a mellkas bementig.

A műtét széles feltárással történik, amely megteremti a lehetőséget a megbetegedett pajzsmirigylebenyek biztonságos megközelítéséhez az egyik vagy mindkét oldali pajzsmirigylebeny teljes eltávolításához vagy csonkolásához.

A műtét során a nyak bőrén haránt irányú metszést ejtenek a felszínes vékony izomréteg (platysma) átvágásával, a nyakizmokat hosszirányban, az izmok átvágása nélkül választják szét. Komoly veszélyt jelent a pajzsmirigy és a hangszalagokat mozgató ideg szoros kapcsolata, sérülése esetén rekedtség, légzési nehézség alakulhat ki. (Ez gyakrabban fordul elő a második műtét során.)

A pajzsmirigyműtét előtti kivizsgálás

A műtét előtti kivizsgálás részben képalkotó vizsgálatokból, részben laborvizsgálatból állnak. Ezek közé tartoznak a laboratóriumi, az ultrahangos, az izotóp vizsgálatok, a sejtmintavétel, gégészeti vizsgálat, mellkas röntgen vizsgálat végzése. A laboratóriumi vizsgálatok egy része a pajzsmirigy működésére vonatkozóan adnak felvilágosítást. Az ultrahangos vizsgálat arra ad feleletet, hogy a pajzsmirigy milyen nagyságú, milyen a szerkezet, benne folyadékot tartalmazó ciszták vannak-e vagy nem. Az izotóp vizsgálat ugyancsak utal a pajzsmirigy működésére, mutatja, hogy a pajzsmirigy egyenletesen veszi-e fel az izotópot.

Bővebben A pajzsmirigy diagnosztikájáról részletesen

Ha az ultrahang az elváltozást cisztának mutatja, akkor a műtét nem feltétlenül szükséges. Ha azonban nem cisztáról van szó, gondolni kell a rosszindulatú daganat lehetőségére. A szövettani minta vizsgálata a pontosabb diagnózist teszi lehetővé: ha felmerül a rosszindulatú daganat gyanúja vagy azt biztonsággal megállapítja, a műtét elkerülhetetlen. A további vizsgálatok első sorban az altatást végző orvos számára nyújtanak tájékoztatást.

A vizsgálatok elvégzése után kell elhatározni, hogy a műtét indokolt vagy sem, szükséges vagy nem. A leletek áttekintése után mérlegelnie kell az orvosnak az adott beteg esetében a kockázat és haszon arányát. Nem szabad olyan beavatkozást végezni, amelyiknek a kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ezt csak a beteggel együtt, a beteg részletes tájékoztatása után lehet eldönteni.

Pajzsmirigyműtét (angolul)

Mennyi ideig tart a műtét?

A pajzsmirigyműtét idejét pontosan megmondani nem lehet, mert sok tényezőtől függ. Ilyenek a beteg testalkata (például rövid, vaskos nyak; elhízott beteg hosszabb idővel számolhat), a korábbi esetleges gyulladások, finom tűs sejtmintavételek, a strúma nagysága, a betegség természete (túlműködő pajzsmirigy vagy rosszindulatú pajzsmirigydaganat esetén hosszabb), egy vagy kétoldali beavatkozás szükséges-e, a pajzsmirigy-megnagyobbodás mértéke, szükség van-e műtét alatti szövettani vizsgálatra.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy a műtét ideje nem haladja meg a másfél-két óra hosszát, ám a pajzsmirigydaganat esetében lehet ennél hosszabb is.

Mire számíthat műtét után, mennyi ideig tart a kórházi tartózkodás?

A műtéti területre szívócsövet helyeznek, amit 24 óra múlva eltávolítanak. Ha a bőrt kapcsokkal egyesítik, azokat is eltávolítják 48 óra múlva. Néhány napig torokfájást szoktak panaszolni, a nyelés kissé fájdalmas és nehézkes 1-2 napig ezért célszerű főleg folyadékot vagy könnyen rágható ételeket fogyasztani, különös megszorításra nincs szükség. A nyak és a fej mozgása 7-10 napig korlátozott, de nem zavaró.

Szövődménymentes esetben a beteg a műtét utáni 2-4. napon elbocsátható. Ez függ a beteg szociális körülményeitől, a lakóhely és kórház közötti távolságtól, közlekedési viszonyoktól is. A bőrseb 48 óra alatt annyira összetapad, hogy a fertőzés veszélye nélkül érheti víz, a tisztálkodásban nem zavarja, de a műtéti területet ne dörzsölje.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Boros Miklós, sebész

Lapozzon! A pajzsmirigyműtét utáni teendők