Pajzsmirigygöbök és pajzsmirigyrák: mikor szükséges kivizsgálás?

Pajzsmirigygöböt gyakran diagnosztizálnak, ilyenkor mindig ki kell zárni a pajzsmirigyrák lehetőségét. Tudni kell azonban, hogy a göbök többsége jóindulatú, nem is minden esetben indokolt citológiai vizsgálat. Amennyiben mégis daganat igazolódik, többségük jól kezelhető, időben felismerve a gyógyulási arány magasabb, mint más rosszindulatú betegségeknél.

A pajzsmirigygöb nem jelent rákos elváltozást

A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet, de a pajzsmirigygöb tünetmentes is lehet. Ezek pajzsmirigy megnagyobbodásának, göbök kialakulásának a tünetei lehetnek, és bár sokan gondolnak ilyenkor a pajzsmirigyrákra, valójában ezek alapján nem lehet megkülönböztetni, hogy jó- vagy rosszindulatú folyamat áll-e a panaszok hátterében.

A pajzsmirigygöbök többsége jóindulatú és később sem magasabb a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. Mivel azonban fennáll a daganat lehetősége is, minden pajzsmirigyproblémára utaló panasz esetén érdemes orvoshoz fordulni, ahol több vizsgálat segítségével lehet felismerni vagy kizárni a tumoros elváltozást.

A tünetek alapján nem különböztethető meg

A pajzsmirigyrák tünetei között szerepel a nyaki duzzanat, a nyelési nehézség, az elhúzódó rekedtség, a nyak- és torokfájdalom, valamint a megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók. A felsorolt panaszok azonban egyéb betegséget is jelezhetnek. A tapintható vagy látható megnagyobbodás, nagy méret esetén a nyelési nehézség és a rekedtség ugyanúgy járhat jóindulatú pajzsmirigybetegségekkel is. A torokfájás és a nyirokcsomó-megnagyobbodás több egyéb, elsősorban fertőzéses megbetegedés tünete lehet.

Ha a nyaki duzzanat gyorsan növekszik, emellett a rekedtség tartós és fokozódik, illetve a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is jelentkezik, akkor gyakrabban igazolódik rosszindulatú elváltozás a panaszok hátterében. Önmagában ez sem jelent azonban pajzsmirigydaganatot, csak a kivizsgálás szükségességére hívja fel a figyelmet.

Annak eldöntése azonban, hogy milyen típusú elváltozás áll fenn, endokrinológus szakorvos feladata és hatásköre, és különféle vizsgálatokat igényel.

Felkészülés az orvosi vizsgálatra

Mivel a pajzsmirigy betegségei igen szertágazó tüneteket okozhatnak, ezért lényeges, hogy minden, számunkra jelentéktelennek, vagy a betegséggel nem összefüggőnek tűnő tünetről is beszámoljunk, ami az egyéb panaszok mellett jelentkezett.

• Gondoljuk át, hogy a panaszok állandóan, vagy időszakosan jelentkeznek-e, mi az, amitől felerősödnek?

• A pajzsmirigydaganat kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, ezért kérdezzük meg a családtagokat, hogy náluk jelentkezett-e korábban hasonló panasz.

• Írjuk össze a rendszeresen szedett gyógyszerek, táplálékkiegészítők listáját.

• Gondoljuk át azt is, hogy mi mit szeretnénk kérdezni az állapotunkról és a tennivalókról.

Milyen vizsgálatokkal dönthető el, hogy pajzsmirigydaganat okozza-e a panaszokat?

A göbök diagnosztizálásához a tünetek kikérdezése és a tapintásos vizsgálata után a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatára van szükség, illetve laborvizsgálat elvégzésére kerül sor. Az ultrahangos képen látható a göbök száma, mérete, szerkezeti sajátosságai, ezen információk a meghatározóak a rosszindulatúság kockázatának a megítélésében. A laborvizsgálatokban meghatározó a TSH-szint, ami a pajzsmirigy funkcionális állapotáról nyújt információt. Ha az ultrahang eredménye a pajzsmirigyrák kockázatára utal és a TSH-szint magas (alulműködésre utal), akkor pajzsmirigy-biopsziára (aspirációs citológia) kerül sor.

Ha a gyanús göbök jelenléte bizonyosodik be az ultrahangos képen, de a TSH-szint alacsony, akkor az elváltozás funkcionális típusáról az izotópos vizsgálat (pajzsmirigy szcintigráfia) segítségével kaphatunk képet. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik.

• A meleg göbök között rendkívül ritka a rosszindulatú elváltozás, így ha más vizsgálati eredmények sem utalnak pajzsmirigyrákra, további vizsgálat nem szükséges.
• A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ha az ultrahangos kép és a laboreredmények is felvetik a pajzsmirigyrákot, akkor ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat elvégzésére kerül sor. A hideg göb önmagában nem jelent rosszindulatú folyamatot, hanem azt jelenti, hogy a felmerült gyanút nem lehetett kizárni. Ebben az esetben szükséges az aspirációs citológiai vizsgálat elvégzése.

Az aspirációs citológia (pajzsmirigy-vékonytűbiopszia) az egyetlen módszer, amellyel egyértelműen diagnosztizálható vagy kizárható a pajzsmirigy rosszindulatú folyamata. Mivel azonban invazív eljárásról van szó, csak abban az esetben végzik el, ha az előzetes vizsgálati eredmények alapján nem sikerült kizárni a pajzsmirigyrák lehetőségét.

Mi történik, ha pajzsmirigyrák igazolódik?

Ha az elvégzett vizsgálatok alapján bebizonyosodik, hogy a daganat rosszindulatú, akkor gyakoriságuk szerint négy fajta szövettani diagnózissal szembesülhet a beteg. A leggyakoribb a papilláris, az összes beteg mintegy 80 százalékánál ez a típus mutatható ki. Ezt követi a follikuláris, a medulláris és az elsősorban idősebb emberekben előforduló anaplasztikus ráknak nevezett forma. További vizsgálatokra is sor kerül, különösen fontos a nyaki nyirokcsomók ellenőrzése, indokolt esetben távoli áttétek keresése.

A pajzsmirigydaganat kezelése elsősorban műtéti úton valósul meg, az érintett szövet és a környező nyirokcsomók eltávolításával, illetve izotópos kezelésre is sor kerülhet. A betegség akár évtizedekkel később is kiújulhat, a betegek kezelése ezért rendszeres ellenőrzést igényel, illetve az eltávolított pajzsmirigy miatt szükséges a hormonpótlás beállítása is.

Lásd még A pajzsmirigyrák - Áttekintés, cikksorozat

(Szakértő: Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus - Budai Endokrinközpont)