• Kinyithatnak az iskolák? Milyen maszkot érdemes használni? Milyen messze vagyunk egy hatékony gyógyszertől?

        Szerző: infostart.hu

        Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető infektológus főorvosa az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az iskolakezdés dilemmáiról, a már milliós nagyságrendben gyártott oltóanyagokról, a koronavírus-betegség lehetséges következményeiről.

        Ön szerint elkezdődik az iskola szeptemberben?

        Nagyon sok érv szól amellett, hogy az iskolákat ki kell nyitni. A szülőknek el kell menni dolgozni, a gyerekeknek tanulni kell, ugyanakkor ellenérvek is vannak, hiszen sokan mondják, hogy a második hullám, amit nagyon sokan októberre, novemberre várnak, pont azért fog bekövetkezni, mert kinyitják az iskolákat. Úgyhogy ez egy rendkívül súlyos dilemma, de azt mindenki láthatja, hogy az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy az élet nem állhat meg, a határokat nem lehet lezárni, az embereknek el kell menni dolgozni, a gazdaságnak működni kell. Úgyhogy elképzelhető, hogy egyes iskolák ki fognak nyitni, mások pedig a távoktatást fogják választani.

        Hogy lehet felmérni, hogy mekkora veszéllyel jár az, ha egy adott helyen - közlekedési eszközön, iskolában - sokan együtt vannak?

        Általában a zárt terek jelentenek veszélyt, és ez a baj az iskolákkal, a tömegközlekedéssel, a konferenciákkal. Az már bebizonyosodott, hogy ez a vírus, pláne maszkhasználat nélkül, zárt térben könnyen terjed. Én ezért szoktam azt mondani, hogy nyitott terekben, strandokon, vízpartokon, szabad téren nem kell annyira félni. Ott elég a távolságtartás, de zárt terekben muszáj a maszkhasználat. Az iskolákban ez nehezen megvalósítható. És nem a maszkhasználat szabályait kell szigorítani, hanem azokat kell betartani, amik jelenleg vannak. Abszolút látható az elmúlt hetekben, hogy hogy lazul a fegyelem. Tömegközlekedési eszközökön, éttermekben, bevásárlócentrumokban nem vagy nem helyesen használják a maszkot, pedig a helyes maszkhasználat az és a távolságtartás, illetve a gyakori kézfertőtlenítés az, amivel egyelőre védekezni tudunk.

        Milyen maszkot kell használni?

        Sokat-sokat vitatkoznak ezen is. Én úgy gondolom, hogy a jól hordott maszk a jó maszk. Tehát az a maszk, ami az ember orrára van felhúzva, az a bizonyos merevítő, ami fölül van benne – és legyen benne merevítő –, az szépen rásimul az arcunkra, ezáltal megakadályozza, hogy a levegő bejusson. Általában elegendő a sebészi maszk utcán, bevásárlóközpontban, olyan helyeken, ahol nagyobb embertömeg van. Az FFP2–FFP3-as maszkokat, ezeket a speciális védőeszközöket, amelyek természetesen jobban védenek a vírusfertőzéstől, én meghagynám az egészségügyben dolgozóknak.

        Van, aki azt mondja, hogy veszélyes is lehet csak úgy az FFP2-FFP3-as maszk viselése.

        Aki ilyen maszkot hord, tudja, hogy valamivel nehezebben kapunk benne levegőt. De érdekes, hogyha megmérjük a vér oxigénszintjét, akkor egyáltalán nem alacsonyabb, mintha nincsen rajtunk maszk. Ez mutatja azt, hogy nem kell ettől félni. Egy jól hordott maszk, amit időnként cserélünk, mert az is nagyon fontos, hogy ne maradjon túl sokáig rajtunk, semmilyen egészségkárosodással nem jár. Nagyon kell vigyázni, hogyan vesszük le, egyértelműen a guminál, ne fogdossuk, hiszen a rájutott, kívülről rákerült váladék is fertőzhet. Ezek már azok a dolgok, amiket az elmúlt hónapokban a magyar emberek megtanultak. És én azt hiszem, hogy a baj az, hogy egy lazul a fegyelem, és ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tessék továbbra is maszkot használni, tessék betartani az óvintézkedéseket, mert egyelőre nincsen más.

        Elképzelhető, hogy megúszhatjuk akkor a következő hullámot, amikor a környező országokban szemmel láthatóan emelkedik az esetszám?

        Nagyon sokan mondják, hogy nem lehet megúszni a második hullámot, és néhányan azt mondják, hogyha meg is lehet úszni, kisebb mértékű lesz az a bizonyos második hullám, mint az első volt. Ezt ugye azért nehéz elhinni, mert ha körbenézünk, akkor valamennyi országban nagyon komoly esetszám-emelkedés van, politikai okokból; az embereket nem lehetett karanténba küldeni, a maszkhasználaton könnyítettek, az utazási korlátozásokon könnyítettek. Tehát látszik az, hogy ahol a járványügy lazít, ott jön a második hullám. Ahol betartatják az emberekkel a szabályokat, ott nem jön.

        Hirdetés

        Milyen messze vagyunk most, július végén, a védőoltástól vagy egy nagyon hatékony gyógyszertől?

        A járvány elején, ha engem megkérdeztek, azt mondtam, még nagyon messze vagyunk a védőoltástól, hiszen egy védőoltásnak a kifejlesztése hosszú évekbe, néha még egy évtizedbe is betelik, és a gyógyszerek, amiket a vírus ellen használhattunk, szintén elég kis számban álltak rendelkezésre. Ráadásul ezek nem is igazán hatékony, igazolt gyógyszerek voltak, hanem olyanok, amiket a kínai járvány során, tapasztalati úton próbálgattak. Ezek voltak a híres malária elleni gyógyszerek, az AIDS betegség gyógyítására alkalmazott gyógyszerek, a C-típusú májgyulladás elleni gyógyszerek, illetve egyes influenza elleni gyógyszerek, amelyeknél felfedezték azt, hogy esetleg a koronavírus ellen is hatékonyak lehetnek. Azaz valójában nagyon kevés dolog volt a tarsolyunkban.

        Azonban ahogy telt az idő, elképesztő módon felgyorsultak az oltóanyag-kutatással kapcsolatos kísérletek, és most már Magyarországon is két-három, valóban vírusellenes gyógyszer áll rendelkezésünkre, és mindez néhány hónap alatt. Tehát én abszolút optimista vagyok, pláne a védőoltás tekintetében. Senki ne gondolja azt, hogy egy koronavírus elleni védőoltást néhány hónap alatt ki lehetett fejleszteni. Itt arról van szó, hogy évekig, sokszor évtizedekig tartó oltóanyag-kísérletek kerültek abba a stádiumba, hogy ebben az évben a már kifejlesztett technológiát ki lehet egészíteni a koronavírussal. Ezt ki lehetne egészíteni más vírusokkal is: ebolával, nyugat-nílusi lázzal, dengi lázzal, de nyilvánvalóan ugye január 4-én, amikor a vírusnak a genetikai szekvenciáját nyilvánosságra hozták, mindenki ráugrott ezekre a már meglévő kísérletekre, és befejezte őket. Így jött létre az, hogy valóban - januártól számítva - egy-másfél éven belül az emberiségnek nagyon sokféle, valószínűleg hatékony oltóanyaga lesz.

        Melyik oltás juthat el Magyarországra és mikor?

        Ez fontos kérdés, de még van jó pár: például hogy egy vagy két oltás kell-e. Legalább három-négyféle kutatási trend van. Ismert az influenza alapján az a fajta oltás, ami gyengíti a vírust. Mi minden évben, amikor influenzával oltatjuk be magunkat, gyengített, elölt vagy valamilyen, többnyire az egész influenzát tartalmazó vírust kapunk, de ezt minden évben újra kell oltani. Vannak olyan oltások, amelyek a vírus genetikai anyagát használják fel, és ezt az emberi szervezetbe bejuttatva, az úgy ismeri fel, minthogyha egy idegen fehérje, egy koronavírus jönne, és elkezd ellene ellenanyagokat termelni. És az egyik legizgalmasabb, amit nemrég az ebolánál használtak sikerrel, az a módszer, hogy egy ártalmatlan vírust juttatnak be az emberi szervezetbe, amely elkezd szaporodni, és az emberi szervezet ezt úgy azonosítja, mint egy koronavírust. Holott nem erről van szó, viszont azonnal elkezd ellene ellenanyagokat termelni. Nem tudjuk, hogy melyik lesz a helyes út, de egészen biztos, hogy ezek között ott van a leendő olyan oltóanyag, ami az egész emberiség számára is hatékony lehet.

        Mi lesz, ha beadásra kész az oltás? Kötelező lesz-e?

        Számoljunk egy kicsit! Az influenzaoltások hatékonysága 60-70 százalékos, de természetesen aki megkapja, az reménykedhet benne, hogy nem lesz súlyos beteg és nem fog kórházba kerülni. A kezdeti koronavírus elleni oltásoknál 70-80 százalékos hatékonyságot mondanak, ami már elég jó. Ahhoz, hogy egy ország megnyugodjon, hogy úgynevezett nyájimmunitás alakuljon ki, ahhoz 60-70 százalékos védettség kell. Ez azt jelenti, hogy minden embert be kell oltani, úgy jön ki az oltóanyag 70-80 százalékos védettségével a nyájimmunitás 60-70 százalékos védettsége. Azaz valamennyi magyar állampolgárt rá kéne arra beszélni, hogy oltassa be magát. Na most ez rendkívül nehéz. Lehet törvényeket hozni, hogy legyen az oltás kötelező, de azért ez messzire visz. Lehet azt mondani, hogy nem kötelező ugyan az oltás, de bizonyos tevékenységekhez kötött, például iskolába járáshoz. Tehát akkor engedem iskolába a gyereket, ha be van oltva, akkor engedem dolgozni az illetőt, ha be van oltva.

        Akkor engedem be egy idősotthonba, ha be van oltva, akkor engedem be kórházba is. Ez is egy módszer arra, hogy az embereket rávegyék az oltásra. Arra kell nagyon vigyázni, hogy nehogy az oltásellenesek hangja legyen erősebb, mint a józan ész hangja. Nem tudom, hogy mi lesz Magyarországon, talán most még senki nem tudja megmondani, de tény az, hogy örülni kéne inkább annak, hogy lesz ellene egy oltásunk, minthogy hagyjuk, hogy az oltásellenesek hallassák a hangjukat, hiszen látjuk, ez hova vezetett - például a kanyarónál. Az oltásellenesek legfontosabb érve, hogy ők azért nem adatják be a gyereknek az oltást, a többiek úgyis be vannak oltva. Na de ez egy nagyon rossz hozzáállás, hiszen pont ezzel veszélyeztetik azokat a gyermekeket, akiket nem lehet beoltani: a daganatos gyerekeket, az immunhiányos gyerekeket. Tehát pont ők lesznek a legnagyobb veszélyben, nem az, aki nagy valószínűséggel nem fog olyan súlyosan megbetegedni.

        Kik kapnak először?

        Nagyon fontos itt is, hogy nem az emberiséget kell védeni a koronavírustól, hanem azokat, akik nagyon súlyosan megbetegedhetnek benne, akik idősek, krónikus betegek, immunhiányos betegek, vagy egészségügyi dolgozók, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Azon is el lehet gondolkodni, legalábbis nyilván az első körben, hogy az időseket oltjuk be, a beteg embereket, az egészségügyi dolgozókat. Azokat az embereket, akik az ország napi működéséért felelősek, a katonákat, a rendőröket, azokat, akik a mindennapi tömegközlekedésért, a mindennapi életünkért felelnek. Ez is egy megoldás, de ettől még a járvány nem fog elmúlni. Ne felejtsük el, hogy attól még visszajöhet, hiszen influenzaoltás is van, és mégis minden évben újra kell az embereket oltani, még akkor is, hogyha nem változik a törzs, (mert nem minden évben változik meg az influenzatörzs), és mégis újra kell oltani. Lehet, hogy a koronavírussal is újra kell majd oltani. Van egy olyan nézet, hogy aki átesett a víruson, annak is elmúlik a védettsége. Például, ha nézzük az egyszerű náthát, amit szintén koronavírusok okoznak, azt bizony újra és újra el lehet kapni. Egy évben lehet valaki ötször-hatszor is náthás, nem marad védettsége a fertőzés után.

        Friss hír az, hogy amerikai kutatók felfedezték, hogy hiába tűnnek el az antitestek több hónappal a fertőzés után a gyógyult betegek véréből, úgy tűnik, hogy ők mégis védettek maradnak.

        Ez nagyon jó hír, hiszen, hogyha a fertőzötteknél eltűnnének az antitestek, akkor ők újra elkaphatnák a vírust, ez nagyon-nagyon nagy baj lenne. De a legújabb kutatások szerint az immunrendszer emlékszik. Tehát hogyha az immunrendszer találkozott ezekkel a koronavírusokkal, akkor nemcsak az antitestekkel védi meg magát, hanem olyan emlékező immunsejtekkel, amelyek, hogyha újra találkoznak a koronavírussal, azonnal aktiválják a szervezetet, ezt a hadsereget, aki megáll és kitaszítja magából a koronavírust.

        A teljes interjú az infostart.hu oldalán olvasható.

        Ajánlott cikkek a COVID-járványról

        Módosítva: 2020.07.29 08:01, Megjelenés: 2020.07.29 08:01
      • Cikkajánló

        Időjárás-változás

        Időjárás-változás

        Dr. Bálint Anita

        Mi történhet az ízületekben időjárás-változás hatására? Mit tehetünk?

        3-as típusú cukorbetegség

        3-as típusú cukorbetegség

        B. M., szakfordító

        Különböző genetikai okok vezethetnek 3-as típusú cukorbetegség kialakulásához.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        Az influenza elleni mindkét védőoltás biztonságos

        Egyaránt hatékony és biztonságos a három-, illetve a négykomponensű influenza elleni védőoltás - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján szerdán.

        Megkezdte működését a V4-ek járványügyi koordinációs központja

        Megkezdte működését a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) járványügyi koordinációs központja, amiről a V4-es miniszterelnökök a szeptember 11-i lublini csúcstalálkozójukon állapodtak meg - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hétfőn az MTI-vel.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.