Az elhízás a COVID-19 súlyosabb lefolyásának egyik kockázati tényezője

szerző: Füzesi Zsuzsa, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Bak Marianna, biológus frissítve:

Az elhízás a COVID-19 súlyosabb lefolyásának fontos kockázati tényezője. Az elhízás nem önmagában határozza meg a betegség kimenetelét, de krónikus betegségként befolyásolja a szervezetnak a vírusokkal szemben kifejtett immunválszát.

Az elhízás mint kockázati tényező

A koronavírus-fertőzés kimenetele szempontjából legfontosabb rizikótényezők közé tartozik az elhízás (BMI 30 fölött). Az elhízás vizsgálatok szerit szoros összefüggésben áll a COVID-19 megbetegedés miatt bekövetkező kórházi kezeléssel, az intenzív osztályos ellátással, a gépi lélegeztetés szükségességével és a halálos kimenetellel is. A kockázat a testtömegindex növekedésével emelkedik, különösen magas a jelentős fokú elhízás (BMI 35 fölött) esetén.

A súlyos lefolyású megbetegedés valószínűségét ugyanakkor az életkor, az alapbetegségek, a fizikai aktivitás, az immunállapot és az oltottság is jelentősen befolyásolja, a testsúllyal ezek együttesen határozzák meg azt, hogy a COVID-19 megbetegedés milyen súlyos panaszokkal zajlik le.

Az elhízás független változó, azaz nem csupán azért szerepel a rizikótényezők között, mert együtt jár bizonyos alapbetegségek - mint a cukorbetegség, magas vérnyomás - gyakoribb előfordulásával, hanem társuló betegségek nélkül is kockázati tényezőnek számít a COVID-19 szempontjából. Emellett kell számolni a közvetett összefüggéssel, azaz hogy az elhízottak körében gyakrabban alakulnak ki olyan más krónikus betegségek, amelyek szintén gyakrabban járnak együtt a koronavírus-fertőzés súlyosabb kimenetelével.

Soványnak vagy normál testtömegindexűnek (BMI) a 24,8 kg/m2 alatti; túlsúlyosnak a 25-29,9 kg/m2 közötti; elhízottnak a 30-34,9 kg/m2 közötti; súlyosan elhízottnak pedig a 35 kg/m2 és annál magasabb értékkel rendelkezők tekinthetők. Az elhízást az orvostudomány krónikus betegségnek tekinti.

Egy kutatás eredményei

Egy, a ’Journal of Infectious Diseases’ című szaklapban 2021-ben közzétett prospektív vizsgálat szerint az amerikai katonai egészségügyi rendszer (MHS) azon ellátottjai körében, akik esetében COVID-19 megbetegedést diagnosztizáltak, az elhízás független változóként szoros összefüggésben állt a kórházi kezelés vagy az oxigénterápia szükségességével, a magasabb vírusterheléssel és a megváltozott immunválasszal.

Az 511 fő COVID-19 beteg 24%-a volt elhízott, és 14%-a volt súlyosan elhízott. A COVID-19-es eseteknek ugyanakkor több mint háromnegyede túlsúlyos résztvevőknél fordult elő. Az összes résztvevő 25%-a került kórházba, ami a normál testsúlyú vagy sovány betegek 14%-a és a súlyosan elhízott betegek 52%-a között mozgott.

A vizsgálatba bevont résztvevők 35%-a esetében fennállt legalább egy alapbetegség, ami a sovány vagy normál testsúlyú résztvevők 25%-a és a súlyosan elhízott személyek 68%-a között mozgott. A leggyakrabban előforduló alapbetegségek a magas vérnyomás (20,1%) és a cukorbetegség (12%) voltak, és mindkettő egyre gyakoribb volt a nagyobb fokban elhízottak körében.

Járványügyi adatok

A koronavírus pandémia csúcsidőszakából származó, 2021 elején közzétett járványügyi adatok szerint:

  • Az Egyesült Királyságban a COVID-19-ben szenvedő, intenzív osztályon kezelt páciensek közel 20 százaléka normális testtömegű, 32 százalékuk túlsúlyos és 48 százalékuk elhízott.
  • Az Egyesült Államokban az intenzíven ápolt COVID-19-ben szenvedő betegk közül 12 százalék normális testtömegű, 24 százalék túlsúlyos és 64 százalék elhízott.

Az összefüggések feltehetően többtényezősek

A kutatók kifejtették, hogy az elhízás és a súlyos lefolyású COVID-19 megbetegedés között fennálló szoros kapcsolat mögött meghúzódó összefüggések valószínűsíthetően többtényezősek; és a károsodott szív- és érrendszeri, légzőszervi, metabolikus, illetve hematológiai funkciókat, a felerősített vagy nem megfelelően szabályozott immunválaszokat foglalhatják magukba, ami a vírus nagyobb mértékű replikációjához és nagyobb fokú gyulladásos immunválaszhoz vezet, valamint az angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) receptorok magasabb számát eredményezi, amiken keresztül a SARS-CoV-2 vírusok nagyobb számban jutnak be a sejtekbe.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a koronavírus elleni magas antitestszint az elhízott betegek esetében nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az antitestek jobbak is, tehát nem feltétlenül jelentenek eredményesebb immunválaszt a SARS-CoV-2 vírus semlegesítésében. „Ha alaposabban megismerjük, hogy az elhízás hogyan vezet súlyosabb lefolyású COVID-19 megbetegedéshez, az új megvilágításba helyezheti az antivirális immunitás mechanizmusait, hogy az anyagcsere-betegségek, úgymint az elhízás, hogyan befolyásolják az immunrendszer működését, és potenciálisan olyan megközelítéseket tárhat fel, amelyek segítségével azonosítani lehet a kórházi kezelésre vagy a speciálisabb ellátásra leginkább rászoruló betegeket” – írták a szerzők.

Tovább

WEBBeteg logóSzerző: Füzesi Zsuzsa, fordító - WEBBeteg
Felhasznált irodalom: The association between excess weight and COVID-19 outcomes (PubMed); Severe COVID, higher viral loads, immune response linked to obesity (CIDRAP); COVID-19 Risk Factors (CDC)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest

Cikkajánló

COVID-19
A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.