Miért érdemes oltatni, ha átesett a COVID-on?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna

Érdemes-e felvenni bármelyik COVID-19 elleni védőoltást, ha már egyszer átestem a fertőzésen? A kutatások szerint erre egyértelmű igen a válasz. Összefoglaljuk, hogy miért.

Azok az emberek, akik korábban felépültek a COVID-19-ből, erősebb immunválaszt produkálnak az oltás után, mint azok, akik úgy veszik fel a védőoltást, hogy előtte nem fertőződtek még meg. Erre azért is szükség lehet, mert az eltérő koronavírus-variánsok kissé eltérő immunválaszt okoznak, így oltás nélkül könnyebben és hamarabb lehetséges az újrafertőződés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába esett át valaki az eredeti, vuhani törzs okozta fertőzésen, a dominánssá vált delta variáns ellen egy korábbi fertőzés kiváltotta immunválasz már nem biztos, hogy önmagában elégséges.

Az alábbiakban olvashat az újrafertőződéssel kapcsolatos eredményekről, és az ún. hibrid immunitásról is, vagyis arról az immunválaszról, amit a fertőzésen átesettek oltakozásával lehet elérni.

Az újrafertőződés elleni védelem az összehasonlító vizsgálatok alapján

Számos tanulmány hasonlította össze az újbóli fertőzés és az elsődleges fertőzés előfordulását egy adott időszakban, hogy értékelhesse a SARS-CoV-2 fertőzés által biztosított védelem szintjét és időtartamát. Hat ország hét megfigyeléses vizsgálatának adatai alapján (mindegyikben több mint 10 000 résztvevővel) az elsődleges koronavírus-fertőzés 80-93 százalékkal csökkentette a későbbi fertőzés kockázatát, legalább 6-9 hónapon keresztül. Az anti-N és anti-S antitestekkel is rendelkező személyek esetében a vizsgálatok valamivel magasabb védőhatást találtak.

Három tanulmány is részelemzést tartalmazott annak felmérésére, hogy a védelem idővel gyengült-e. A jó hír az, hogy az eredmények szerint a követési időszakban (vagyis legfeljebb egy éven belül) nem csökkent a védelem. (Mivel nem volt még egy éven túli követéses vizsgálat, az ennél hosszabb távú védelem még nem megítélhető.)

Fontos megjegyezni, hogy ezekben a megfigyeléses vizsgálatokban feltételezhetően alulreprezentáltak a járvány korai szakaszának tünetmentes fertőzöttei, így az eredmények is elsősorban azon fertőzötteket reprezentálják, akiknél megbetegedés alakult ki.

Egy másik tanulmányban több mint 25 000 egészségügyi dolgozót teszteltek RT-PCR teszttel kéthetente, ami lehetővé tette az újrafertőződések átfogóbb megfigyelését. Ez a tanulmány megállapította, hogy a megerősített fertőzések 93%-os védelmet nyújtottak egy későbbi, komoly tünetes fertőzés ellen, 52%-os védelmet a tünetmentes fertőzés ellen, és 84%-os védelmet nyújtottak a SARS-CoV-2 teljes fertőzése ellen - szintén egy éven belüli időszakban.

Az antitestek csökkenési pályája alapján a kutatók azt jósolták, hogy a fertőzést követő immunválasz továbbra is legalább 50%-os védelmet biztosít az újrafertőződés ellen (a kezdeti fertőzést követő) 1-2 évig. Ez hasonló érték ahhoz, amely egy két oltásból álló vakcinasorozat után kb. egy évvel várható. Ezen hipotézisek megerősítéséhez azonban további epidemiológiai elemzésekre van szükség.

Természetes és mesterséges immunitás

A természetes fertőzöttség „szélesebb” körben aktiválja az immunrendszert, míg az oltások (elsősorban az mRNS vakcinák, amelyekről sok vizsgálat van) inkább célzottabban egy-egy antitesttípus esetében adnak erőteljes választ. Azaz egyszerre igaz, hogy a védelem egy-egy elemben a vakcina az erőteljesebb, míg más elemeknél a természetes. Hogy összességében melyik véd jobban, éppen ezért nehezen megállapítható, és sok egyéb egyéni változó függvénye is, mint például az általános egészségi állapot, vagy az életkor.
Bővebben A koronavírus-fertőzés és a vakcina által kiváltott immunitás összehasonlítása

A vírusvariánsok hatása az immunitásra

A fenti vizsgálatok akkor történtek, amikor a vad törzs és az alfa variáns volt a döntően keringő változat. Bizonyíték van arra, hogy ez a védelem azonban jelentősen csökkenhet az aggodalomra okot adó, jobban átvihető változatok, vírusvariánsok térhódításával, mint például a delta variáns.

A SARS-CoV-2 változatai a tüskefehérje többszörös mutációival bírnak. A jelenleg domináns delta variáns például a vad vuhani törzshöz képest 17 mutációval rendelkezik, csak a receptor kötő helyet illetően 2 helyen változott; míg az omikron 50 új mutációt tartalmaz a vad törzshöz képest, 10 változás érinti a tüskeprotein receptor kötő helyét. Egyértelműen látszik ebből, hogy ezek a változások az antitestek általi csökkent semlegesítést eredményezhetnek, a semlegesítés relatív csökkenése pedig hasonlónak tűnik mind a vakcinázott, mind a fertőzésen átesett személyek esetében.

Laboratóriumi bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a korábban a koronavírus eredeti vonalával fertőzött személyek bizonyos újabb változataival szemben csökkent neutralizáló antitest-szinttel rendelkeznek. Mindez csökkenti a vakcina fertőzések elleni hatékonyságát, de a hatékonyság továbbra is magas a kórházi kezelés, vagy a súlyos COVID-19 megbetegedés esetén. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Katarban végzett legutóbbi tanulmányok szerint a vakcinák SARS-CoV-2 fertőzés elleni hatékonysága 54-85%, míg a kórházi kezelés ellen továbbra is 90-100% a védelem.

A legjobb védelem a hibrid védelem, vagy a harmadik oltás által érhető el

Jelentős immunológiai és növekvő epidemiológiai bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a fertőzést követő vakcinázás tovább növeli a későbbi megbetegedés elleni védelmet a korábban fertőzöttek körében.

Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a korábbi koronavírus-fertőzést követően egyetlen adag mRNS vakcina által kiváltott neutralizáló antitest (vagyis a koronavírust semlegesíteni képes specifikus antitestestek) és memória B-sejtes immunválasz olyan megnövekedett antitesttitert eredményez, amely megközelítőleg megegyezik egy kétadagos mRNS vakcina által kiváltottal. Az egyik vizsgálat szerint azon egészségügyi dolgozók körében, akiket 7-11 hónappal a fertőzés után oltottak be, az első oltás után 6 nappal mért antitestszint kétszer olyan magas volt, mint a kezdeti fertőzést követő hónapban mért érték.

Szuperimmunitás

A COVID-19-ből felépült emberek vakcinaválaszának egyedi tulajdonságai vannak. Az antitestek olyan magas szinteket érnek el, amelyek meghaladják azt, amit csak két adag vakcinával kaphatunk. Ezt a hibrid immunitást ezért a szakirodalomban szuperimmunitásnak is nevezik.

A hibrid immunitással rendelkező embereken végzett kezdeti vizsgálatok azt találták, hogy a szérumuk – a vér antitesteket tartalmazó része – sokkal jobban képes semlegesíteni az immunelkerülő törzseket, például a Dél-Afrikában azonosított béta-változatot és más koronavírusokat, mint azok a beoltott egyének, akik soha nem találkoztak az új típusú koronavírussal.

A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy a hibrid immunitás hatékonysága, legalábbis részben, a memória B-sejteknek köszönhető. Ezek hosszú életű sejtek, és olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek elősegítik, hogy idővel szorosabban kötődjenek a tüskefehérjéhez. Amikor a COVID-19-ből felépült emberek újra ki vannak téve a SARS-CoV-2 tüskefehérjéinek, ezek a sejtek elszaporodnak, és több, erős antitestet termelnek.

Mindazonáltal, mivel nem tudni, hogy ki hogyan reagál a fertőzésre – vagyis megússza-e enyhe tünetekkel, netán súlyos tüdőgyulladása alakul ki, esetleg nem éli túl – ezért senkinek sem tanácsolható, hogy a jelenlegi járványhelyzetben tegye ki magát egy elsődleges fertőzésnek.

Márcsak azért sem érdemes kockáztatni, mert a „szuperimmunitáshoz” hasonló állapotot akár a harmadik oltással is el lehet érni. A harmadik oltás ugyanis erőteljesen növeli a leghatásosabb, ún. semlegesítő antitestek számát is, így elképzelhető, hogy a megnövekedett immunitás a vírusváltozatok ellen is elegendő védelmet biztosítanak.

Azok számára pedig, akik korábban átestek a fertőzésen, javasolt a védőoltás felvétele ahhoz, hogy elérjék a hibrid immunitást, hatékonyan megelőzve a későbbi, újabb és újabb mutáns variánsok általi újrafertőződést.

Az újrafertőződés kockázata az oltás függvényében

Azokban a vizsgálatokban, amelyek az újrafertőződés kockázatát hasonlították össze a fertőzés után nem oltott, valamint oltott egyének körében, a legtöbb tanulmány kimutatta a vakcinázás előnyeit. Egy amerikai kutatás megállapította, hogy a korábban fertőzött, nem vakcinázott személyek 2,3-szor nagyobb valószínűséggel fertőződtek újra 2021 májusa és júniusa között, mint a korábban fertőzött, de beoltott egyének.

Az újabb megfigyeléses tanulmányok, amelyekben több mint 700 000 izraeli lakos és több mint 11 000 indiai egészségügyi dolgozó vett részt, arról számoltak be, hogy a korábbi fertőzések nagyobb védelmet nyújtottak a későbbi fertőzésekkel szemben, mint a védőoltás önmagában, de a fertőzés általános kockázata a fertőzés után beoltottak között volt a legalacsonyabb, amikor a delta vírusvariáns vált dominánssá. A vizsgálatok szignifikáns növekedést mutattak a fertőzésekkel szembeni védelemben, ha korábban fertőzött egyéneket beoltottak.

A fentiek alapján elmondható, hogy egyértelműen érdemes oltatni akkor is, ha ön korábban átesett koronavírus fertőzésen.

Azok, akik épp most gyógyultak ki a COVID-ból, a gyógyulás utáni hónapokban nagy eséllyel védettnek számítanak, de ez a védelem fokozatosan csökken, a védettséget pedig tovább gyengíthetik az újabb variánsok; oltással azonban a védettség ismét megerősíthető. A jelenlegi magyar ajánlások szerint a koronavírus fertőzés lezajlása után három hónappal lehet oltatni.

Kapcsolódó

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Források: SARS-CoV-2 Infection-induced and Vaccine-induced Immunity (CDC); COVID super-immunity (Nature)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Onkológia Onkológia

Mennyiben lehet ma az ellátás személyre szabott?

Elhízás Elhízás

Eltérések a laboreredményben. Mire figyeljünk?

Koronavírus - Változott az oltás...

Azok az oltatlanok, akik átestek a Covid-fertőzésen, várakozási idő nélkül olthatók – derül ki Nemzeti Népegészségügyi Központ friss...

Kell a harmadik oltás. De mikor?

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik...

Vakcinák hatásossága -...

Az oltóanyagok hatásosságára irányuló vizsgálatok eredményei a teljesség igénye nélkül, annak érdekében, hogy a gyakran ellentmondásosnak tűnő...

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Melyik vakcina a „legjobb”? Ezt...

Ahogy egyre fogy a még nem oltottak száma Magyarországon, ugyanakkor egyre több vakcina érkezik az országba, sokak számára teszi fel a kérdést...

Védőoltás felkészítő - Gyakori...

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó...

A COVID-19 elleni vakcinák védenek a...

Egy-egy védőoltás nem csak arra képes, hogy antitesteket hozzon létre a koronavírus ellen. Ennél többről van szó: nagy jelentőségük van a vakcina...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.