Meddig életképes a SARS-CoV-2 koronavírus a különböző felületeken?

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus (2019-nCoV) elsődleges terjedési útja a levegőben lévő apró vízcseppecskék (aeroszolok), ugyanakkor a vírus a különböző felületeken is sokáig stabil és életképes marad, így nem zárható ki a fertőzőképessége sem.

A NEJM (New England Journal of Medicine) szaklapban megjelenő tanulmány elemezte a COVID-19 vírusfertőzést okozó SARS-CoV-2 koronavírus (2019-nCoV) stabilitását, vagyis életképességét különböző felületeken.

Ehhez kutatók olyan aeroszol egységet (levegőben lévő vírusrészecskék) állítottak elő, melyben előre meghatározott fertőzőképességű és számú vírus volt jelen. Az adott aeroszol – levegőben szétoszlott vírus részecskék – terjedését és felületen való életképességét vizsgálták úgy, hogy egy nebulizátor – porlasztó – szimulálta a vírust hordozó egyént, aki köhögéssel vagy tüsszentéssel cseppfertőzés formájában terjeszti a vírust a környezetében. Egy egységben hasonló mennyiségű vírus volt jelen, mint amit a cseppfertőzés során a vírusfertőzött személy légutaiból kiáramló nyál vagy váladék tartalmazhat.

Milyen következtetéseket tudtak levonni?

• A levegőben a vírus akár három óráig is életképesnek bizonyult.
• Műanyagon még 72 óra elteltével is életképes és fertőzésre alkalmas vírusok vannak.
• Rozsdamentes acél vagy fém felületen szintén 72 órán túl is találtak aktív vírust, bár kópiaszáma csökkent.
• Kartonpapíron 24 órán túl nem volt életképes vírus.
• Réz felületen 4 óra elteltével már nem találtak fertőzésre alkalmas élő vírust.
• Még kérdéses, hogy pontosan mennyi ideig, de a vírus a ruházaton is életképes maradhat.

A felületeken mutatott aktivitásnál figyelembe vettek két nem elhanyagolható tényezőt, a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat is.

A hőmérsékletet nézve 4 °C-on 28 napig, de 4-20 °C között is 5-28 nap közötti ideig életképes a vírus. Ahogy emelkedett a hőmérséklet, ugyan csökkent a vírus életképessége, de a tanulmány eredményei alapján a vírus szobahőmérsékleten (20-23 °C között) napokig életképesnek bizonyult, 40 °C-on lényegesen csökkent az aktív vírusok száma.

A relatív páratartalmat tekintve a vírus széles határon belül (20-60%) életképes. A hőmérséklet talán fontosabb szerepet tölt be a vírus inaktiválódásában, de erre nem adott eddig egyértelmű választ a vizsgálat. Emellett a két tényezőnek együttesen is lehet a vírus fertőzőképességét befolyásoló hatása, pl. magasabb hőfok és alacsonyabb relatív páratartalom vezet a leghamarabbi inaktiválódáshoz.

Hogyan értékelhetőek az eredmények?

Szobahőmérsékleten, beltérben, akár kórházban a vírus napokig életképes lehet egyes felületeken. A különböző felületeken lévő életképes vírusok elméletileg fokozhatják a fertőzés veszélyét, gyorsítják a terjedési sebességét. Elsősorban akkor, ha a higiéniás szabályok nincsenek betartva.

Az sokáig nem volt egyértelmű pontosan, hogy milyen és mekkora jelentősége van a felületek révén túlélő vírusátvitelnek a járvány terjedésében. Később kiderült, hogy ez az átviteli mód lehetséges, ám a gyakorlatban nagyon alacsony szerepe van a fertőzés továbbadásában és a járvány kialakulásában.

Ennek oka, hogy az életképesség nem azonos a fertőzőképességgel. Megbetegedés ezen a terjedési útvonalon úgy jöhet létre, ha egy fertőzött felületről kellően nagy számú vírus előbb egy ember kezére jut, majd onnan ugyancsak megbetegedést okozó mennyiségben valamely nyálkahártyára kerül a száj, szemek megérintésével. Ez lehetséges, de nem magyarázza meg a koronavírus pandémia kialakulását.

Mire érdemes figyelni?

Az alapos kézmosás a fertőzés megelőzésének fontos eszköze, így a vírussal történő érintkezés esetén is elkerülhető az átvitel. Vásárlás, közösségi terek vagy közös járművek, tárgyak használatát követően, még kézmosás előtt a szánkhoz érve, a szemünket megdörzsölve, még tünetmentes hordozó kontakt személy nélkül is elkaphatjuk a fertőzést.

Elméletileg a használati tárgyak fertőtlenítése is akadályozza a vírus terjedését, de mivel nem érhető el a mindennapi környezetben a teljes kórokozómentesség, a rendszeres - napi többszöri - szappanos kézmosás sokkal biztosabb és egyszerűbb gátat jelent a vírus terjedésének megakadályozásában.

Mivel azonban a levegő útján történő terjedés meghatározóbb, a rendszeres kézmosás sem pótolja azt, hogy a fertőzött személy ne menjen közösségbe, tartsa meg más emberektől a javasolt távolságot, és a teljes gyógyulásig viseljen arcmaszkot.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: Aerosol and Surface Stability of SARS-CoV-2 as Compared with SARS-CoV-1 (nejm), Effects of air temperature and relative humidity on coronavirus survival on surfaces (europepmc)