Koronavírus gyorstesztek - Érdemes?

A koronavírus kimutatására kétféle típusú teszt létezik. A hivatalosan is diagnosztizált eseteket kimutató PCR teszt mellett egyre több helyen érhetőek el térítés ellenében, önként választhatóan a különböző gyorstesztek. Mire alkalmasak ezek a tesztek és mire nem?

Az úgynevezett PCR típusú tesztek a felső légutak nyálkahártyájából vett mintából magát a vírust, a vírus RNS-ét mutatják ki. Ezen az eljáráson alapulnak a hivatalosan diagnosztizált esetek, mivel ez a módszer számít a megbízhatóbb eljárásnak (bár mintavételtől függően 20-30 százalékban ez is adhat álnegatív eredményt). A tesztek eredményének feldolgozása akkreditált laboratóriumokban zajlik az ország több pontján, számos fővárosi intézményben és a nagyobb vidéki városokban.

A vírus ezzel a módszerrel a tünetek jelentkezése előtt 1-2 nappal mutatható ki legkorábban. Ez azért fontos, mert a negatív eredmény ellenére nem kizárt, hogy a vírus lappangási ideje miatt még nemcsak panaszokat nem okoz, hanem a labor számára is "láthatatlan". Annak kimondásához, hogy valaki biztosan nem fertőzött, a teszt későbbi időpontban történő megismétlése szükséges. (Sőt, az megismételt tesztet követően is fontos az óvintézkedések betartása, mert az eredmény természetesen csak pillanatnyi állapotot tükröz. Az is lehetséges, hogy valaki a tesztek elvégzése után fertőződik meg.)

Míg a PCR típusú tesztet csak hatósági kérésre lehet lefolytatni, a másik típusú gyorsteszt számos intézményben elérhető, több változatban: a háziorvos is kérheti, illetve magánúton is megrendelhető, jellemzően 15-30 ezer forint körüli áron. A vérmintából dolgozó gyorsteszt azonban teljesen más elven működik, így alapvetően máshogy kell értelmezni annak eredményeit is.

Nem alkalmas a korai felismerésre...

A vérmintából dolgozó teszt nem magát a vírust, hanem a fertőzés hatására a szervezet által termelt antitesteket mutatja ki. Az antitestek megjelenése azonban több időt vesz igénybe, így csak a tünetek jelentkezését követő néhány nap múlva válik kimutathatóvá - közvetve - a vírus. A korai ellenanyag, az IgM a fertőzés után 5-9 nappal, a késői ellenanyag, az IgG pedig a fertőzés után 12-14 nappal válik kimutathatóvá. Az antitestek jelenléte a fertőzéstől számított 14-28 nap között a legvalószínűbb, ebben az időszakban a leginkább megbízható a teszt.

Amennyiben a teszt eredménye negatív, az egyaránt jelentheti azt, hogy

• nincs és nem is volt jelen a vírus a szervezetünkben,
• vagy azt is, hogy jelen van a vírus, csak az ellenanyag nem mutatható még ki.

A koronavírusos esetek döntő többsége tüneteket okoz (bár sokaknál a tünetek valóban csak enyhék vagy középsúlyosak). Ezért jellemzően nem a teszttől várhatjuk, hogy fényt derít a fertőzés tényére, hanem napokkal hamarabb tapasztalhatnánk a koronavírusra jellemző tüneteket, mint ahogy a teszt képes lenne kimutatni azt.

Sőt, az ellenanyagok (IgM és IgG) termelését nem csupán az új típusú koronavírus esetén kezdi meg a szervezet, hanem pl. a koronavírus korábbi közönséges törzsei vagy néhány más vírusfertőzés esetén is lehet pozitív az eredmény. Amennyiben tehát ez a típusú teszt fertőzésre utaló eredményt ad, az egyaránt lehet a COVID-19 fertőzés eredménye vagy némely más vírusfertőzés eredménye is.

...sem a gyógyulás megállapítására

A vírus ellen termelt antitestek jóval tovább kimutathatóak a szervezetben, mint ahogy maga a vírus jelen van. Amennyiben a vérmintán alapuló teszt pozitív eredményt mutat, az jelentheti azt is, hogy

• még tart a fertőzés és a beteg fertőzőképes,
• illetve azt is, hogy a beteg már meggyógyult, és az antitest egy már lezajlott fertőzésre utal.

Ennek egyértelmű eldöntésére nincs lehetőség a fenti módon, csak a tünetek alapján és PCR típusú tesztek (több alkalommal történő) elvégzésével lehetséges.

Tünetmentes esetekben

A negatív eredmény - ahogy fent láthattuk - egyáltalán nem jelent garanciát arra, hogy nem vagyunk fertőzöttek, így a teszt eredményétől függetlenül szigorúan be kell tartani minden óvintézkedést, és potenciális fertőzöttként kerülni kell a társas érintkezést a lehető legnagyobb mértékben.

A valóban tünetmentes esetekben ugyanakkor ez a teszttípus is lehet hasznos, egyfajta "előszűrésként". Bár nem alkalmas a COVID-fertőzés tényének megállapítására, a pozitív eredmény utalhat arra, hogy érdemes biztonsági megfontolásokból továbblépnünk. A továbblépés az önkéntes házi karantént és a további, immár megbízhatóbb teszt elvégzését jelentheti.

Pozitív eredmény esetén ugyanis van rá esély, hogy valóban koronavírus-fertőzöttek voltunk vagy vagyunk, így akaratunkon kívül a környezetünkben élőknek is átadhattuk már a vírust. Ebben az esetben indokolttá válhat mind önmagunknál, mind a kontakt személyeknél a pontosabb kivizsgálás. Ebből a megfontolásból végzik a vérmintából dolgozó, antitesteket kimutató tesztet is az egészségügyben, még ha diagnosztikai célra nem is alkalmas az eredmény.

További megfontolás lehet az antitest-kimutatáson alapuló teszt elvégzésére, hogy amennyiben a későbbi kutatások megerősítik, hogy a fertőzésen átesettek immunisakká válnak a kórokozóra, tünetmentes pozitív eredmény esetén a járvány későbbi hullámainál már kevesebb félnivalónk lesz. Erre azonban két ok miatt sem szabad számítanunk.

Egyrészt ezen összefüggésről (és különösen a védettség időtartamáról) még nincs tudományos konszenzus, így jelenlegi ismereteink szerint a későbbiekben is arra kell törekedni, hogy mindent megtegyünk a fertőződés elkerülése érdekében. A másik, hogy - ahogy fent írtuk - a pozitív eredmény más vírusfertőzésre is utalhat, így a teszt eredménye alapján semmiképp sem tekinthetjük magunkat védettnek a koronavírus (pláne annak egy esetleges későbbi mutációja) ellen.

WEBBeteg.hu
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus