• Életveszélyes lehet a mozdulatlan ülés

        Szerző: MTI

        Ha valaki a repülőgép szűk ülésében négy órát vagy még többet eltölt anélkül, hogy fölállna, mozogna egy kicsit, azt a veszélyt vállalja, hogy az alsó végtag visszereiben megalvad a vér, és onnan esetleg a tüdőérbe jutva súlyos szövődményt okoz.

        Több szakértő szerint az utóbbi időkben ez a kockázat ráadásul tovább növekedett a légiközlekedésben tapasztalt bonyodalmak miatt.

        Hirdetés

        Évtizedekkel ezelőtt, amikor a nagy távolságokat felölelő légiközlekedés mindennapossá vált, egyre gyakrabban fordult elő, hogy a végső leszálláskor alsó végtagi visszérgyulladással szállítottak le utasokat a gépről. Az orvosi szakirodalomba ekkor került be a "turistaosztály tünetcsoport" fogalma: a szindróma azt jelenti, hogy a sűrű széksorokba beszorított utasok közül sokan szinte meg sem mozdulnak, hanem órákig ülnek egy helyben.

        A helyzetet tovább rontja, hogy a repülőgépen olyan száraz levegőben tölti az utasok az időt, mintha a sivatagban volnának, ezért ha nem fogyasztanak folyamatosan sok folyadékot - lehetőleg vizet -, szervezetük kiszárad. A fedélzeten felszolgált, alkoholt tartalmazó italok szintén szárítanak. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a kérdést olyan fontosnak érezte, hogy 2001-ben tudományos programot indított a veszély fölmérésére és a megelőzés kidolgozására. A WRIGHT program 2007-ben befejeződött, de több szakértő mindmáig hangsúlyozza, hogy az eredmények nem jutottak be kellőképpen a köztudatba.

        A vizsgálat igazolta, hogy négy órányi mozdulatlan ülés megduplázza a mélyvénás trombózis kockázatát. Az abszolút kockázat önmagában nem nagy: minden 6000 utasból egyet érint, de ha az utazó milliókra gondolunk, a szám így sem kevés. Néhány éve egy angliai felmérés megállapította: mivel a számítógép előtt ülők is gyakran úgy dolgoznak, hogy órákig föl sem állnak - még az ételt-italt is maguk elé készítik, hogy mozdulniuk se kelljen -, a mélyvénás trombózis veszélye nem csak a távolra utazókra vonatkozik.

        A véralvadás esélye és a véralvadékból eredő embólia veszélye a súlytöbbletet cipelőkre fokozottan érvényes, és ugyancsak növeli a kockázatot a fogamzásgátló tabletták szedése. A legnagyobb gondot azonban kétségtelenül a légiközlekedés kiszámíthatatlansága jelenti.

        (MTI)
         

        Módosítva: 2010.09.25 13:07, Megjelenés: 2010.09.25 13:07
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A COPD és tünetei

        A COPD és tünetei

        Dr. Zsuga Judit

        A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség.

        Vastag- és végbélszűrés

        Vastag- és végbélszűrés

        Kor Kontroll Társaság

        A vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve szűrésének jelentősége.

        Mindig fáradt? - A 7 leggyakoribb ok

        Ha sokszor elgondolkozik azon, vajon miért olyan fáradt mindig, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

        Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

        A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők.

        10 tipp a lábak és vénák egészségének megőrzéséért

        Lábszárgörcsök, visszeresség, seprűvénák, trombózis... A vénákat érintő betegségek nem csak esztétikai problémát jelentenek. Komoly betegségek, amelyeket feltétlenül kezelni kell. A legjobb azonban megelőzni a bajt. Mit tehet vénái egészségének megőrzése érdekében?

        Visszér és női hormonok

        A visszeresség megjelenését a női nemi hormonok jelentősen befolyásolják, ezért nők esetében sokkal gyakoribb a visszeresség. A női nemi hormonoknak hatása van a visszérrendszerre, ezért érthető, hogy miért csak pubertás után jelennek meg a nőkben a felületes hajszálerek, a pókvénák, illetve a tágult visszerek.

        Hogyan kezelhető a visszeres láb?

        A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.

        A visszérbetegség kialakulása

        A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.

        Így éljünk együtt a visszérbetegséggel

        A visszérbetegség, a krónikus vénás elégtelenség következtében kialakult panaszok (nehéz-láb érzés, alsó végtagi duzzanat, ödéma, égő fájdalom, viszketés) lassan, fokozatosan fejlődnek ki. Milyen életmód ajánlott ilyenkor?

        Házi praktikák visszérproblémák ellen

        A visszeres panaszok megjelenését, későbbi szövődmények kialakulását nemcsak az orvos által előírt gyógyszerekkel, kompressziós fásli viselésével, különböző sebészi beavatkozásokkal, hanem megfelelő életvitellel is késleltetni lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA