Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Váróczy László, hematológus szakorvos

Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását eredményezik.

Ezek többnyire a véralvadásban szerepet játszó fehérje természetű anyagok genetikai rendellenességei.

Genetikai rendellenességek: Leiden-mutáció, protrombinpolimorfizmus, hiperhomociszteinémia

A legismertebb rendellenesség az aktivált protein C (APC) rezisztencia vagy más néven Leiden-mutáció. Nevét onnan kapta, hogy a kilencvenes években a hollandiai Leiden egyetemén írták le először. Rendkívül gyakori genetikai rendellenesség, a lakosság akár 5 százalékát is érintheti.

Homo- és heterozigóta formája létezik, az utóbbi esetén a trombóziskockázat alacsonyabb. A protein C, a protein S és az antitrombin III a véralvadás természetes gátlószerei, veleszületett hiányuk vagy csökkent működésük értelemszerűen trombózis kialakulására hajlamosíthat. Ezen genetikai rendellenességek viszonylag ritkák, ám nagy kockázatúak

Ugyancsak ritka a protrombinpolimorfizmusnak nevezett állapot. A hiperhomociszteinémia – a homocisztein nevű aminosav felszaporodása a vérben - többféle enzim csökkent működése révén, valamint B-vitamin-hiány következtében alakulhat ki. Artériás és vénás trombózisra egyaránt hajlamosító állapot.

Végül, de nem utolsósorban beszélnünk kell az antifoszfolipid szindrómáról is. Ez a rendellenesség gyakran autoimmun betegségekhez társul. Jellemzője, hogy a trombózis mellett terhes nőknél vetélésre, magzatelhalásra is hajlamosít.

A trombózishajlam szűrése

A fenti veleszületett rendellenességek mindegyike kimutatható laboratóriumi módszerekkel, azaz a trombózishajlam szűrhető. Probléma a fenti vizsgálatokkal, hogy meglehetősen drágák és csak néhány jól felszerelt laboratóriumban elérhetők. Néhány esetben mégis indokolt az elvégzésük.

Ismétlődő trombózisok esetén kötelező a szűrővizsgálat

Egyszeri trombózis esetén is ajánljuk, ha a beteg családi halmozódásról számol be, ha életkora 50 év alatti, ha többszöri spontán vetélések szerepelnek a kórtörténetében, illetve ha más, szerzett kockázati tényező (pl.: tartós mozdulatlanság, hormonterápia stb.) áll fenn.

Nem szerepel a nemzetközi ajánlásokban, de a jelen sorok szerzője mégis kívánatosnak tartaná, ha a fiatal hölgyek számára a fogamzásgátló tabletta szedésének elkezdése előtt lehetővé tennék a trombózishajlam szűrését.

Olvasson tovább! A mélyvénás trombózis tünetei

Dr. Váróczy László, hematológus, egyetemi adjunktusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Váróczy László, hematológus, egyetemi adjunktus, DRportal szakértő

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

A hosszú utak veszélyeit érdemes...

Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt...

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Fogamzásgátlás és...

A fogamzásgátló tabletták szedése önmagában igen kis kockázatot jelent a trombózis kialakulása szempontjából, ám bizonyos öröklött vagy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.