A kávéfogyasztás egészségre gyakorolt hatásai

szerző: Dr. Reinhardt István - WEBBeteg
frissítve:

A kávé élénkítő hatását régóta ismerik, az egyes betegségek megelőzésében vagy éppen kialakulásában betöltött szerepe azonban jelenleg is kutatások tárgya. Mit tud most a tudomány a kávé egészségre gyakorolt hatásairól?

A történelem során egyszer élvezeti cikként, másszor pedig betiltott méregként tartották számon a kávét. A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat egy-egy biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk a megszerzett tudás bővülésével. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok. Ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben megpróbáljuk áttekinteni, mit gondol ma a tudomány a kávéról és a kávéfogyasztásról.

A kávé hatásáért felelős összetevők

A kávé elsősorban koffeintartalmáról ismert és emiatt fogyasztott ital, ezen felül azonban több száz bioaktív anyagot tartalmaz.

  • A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve, elsődleges hatásai a központi idegrendszerben jelentkeznek. A koffein az idegsejtekben az adenozin-receptorok gátlója – mivel az idegi ingerületátvivő anyagok működését befolyásoló adenozin általában szintén gátló hatású, így a gátlás gátlásával a koffein az idegsejtek működését serkenti.
  • A klorogénsav a polifenolok közé tartozó antioxidáns hatású vegyület. A kávéban legnagyobb mennyiségben jelenlévő bioaktív összetevő, ám az kérdéses, hogy elfogyasztva mi marad ebből a hatásból. A laboratóriumi körülmények között igazolható hatások nem feleltethetőek meg az emberi szervezetre gyakorolt hatásokkal.
  • A kafesztol és kaveol a diterpének közé tartozó, ugyancsak antioxidáns hatású összetevők. Kedvező tulajdonságaik mellett azonban emelik a teljes és az LDL-koleszterin szintjét. Elsősorban az arabica típusú kávébabból készült szűretlen (török) kávéban található jelentős mennyiségben, a presszókávéban közepes a koncentrációja, míg a filteres készítésű és instant kávékban kis mennyiségben található.
  • A további összetevők közé számos egyéb polimer, polifenol, alkaloid tartozik, vitaminok közül megtalálható benne a niacin (B3-vitamin), az ásványi anyagok közül a magnézium, a kálium és a mangán. Ezek azonban alacsonyabb koncentrációban fordulnak elő, vagy biológiai hatásuk kevésbé jelentős.

A klinikai és laboratóriumi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a kávéban található további hatóanyagok jelentősen módosíthatják az önmagában, például tabletta formájában elfogyasztott koffein hatását. A főzött kávénak szénhidráttartalma nincs, zsírtartalma alacsony.

Tudományos eredmények a kávézás egészségre gyakorolt hatásairól

Cukorbetegség

Több nagy tanulmányból az derült ki, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok többségéből úgy tűnik, a koffeinmentes kávénak is van ilyen hatása. Az előnyök az ajánlott maximális napi koffeinbevitel (két-három kávé) mellett is érvényesülnek, de különösen az intenzív (napi négy-hat csésze) kávézás esetén különösen jelentősek. A klinikai vizsgálatok szerint önmagában a koffein rövid távon csökkenti az inzulinérzékenységet, a glükózanyagcsere terén mért előnyök a kávé más összetevőinek tulajdoníthatóak.

Szív- és érrendszeri betegségek

A kávé klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak bizonyult, ezért sokáig ellenjavalltnak számított minden szív-érrendszeri megbetegedés tekintetében. Az újabb kutatások kimutatták, hogy a vérnyomásemelő hatás átmeneti, és nincs rá bizonyíték, hogy összefüggésben állna a magasvérnyomás betegség kialakulásával. A jelenleg érvényes ajánlások szerint egyéni érzékenységtől és a magas vérnyomás mértékétől függően szabad beilleszteni a kávéfogyasztást: a hipertóniás betegek többsége számára korlátozott mértékben (napi 1-2 csésze) fogyasztható a kávé, de a súlyos magasvérnyomásos és a koffeinre különösen érzékeny betegek számára kerülendő, mivel az átmeneti vérnyomásnövekedést kiváltó tényezők is ellenjavalltak.

Az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű, tehát napi legfeljebb 2-3 csészényi kávéfogyasztásnak több érrendszeri megbetegedés szempontjából védő hatása van, csökkenti a szívelégtelenség kialakulását és a stroke előfordulását. Ezen kedvező hatás elsősorban a kávé polifenoltartalmának és antioxidáns hatásának tulajdonítható, nem a koffeinnek, továbbá részben közvetett, a cukorbetegség megelőzésében játszott szerepén keresztül érvényesül.

Neurodegeneratív betegségek

Több vizsgálatban tapasztalták, hogy a kávéfogyasztás összefüggésben van a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór alacsonyabb előfordulásával. Az eddigi bizonyítékok erősebbnek tűnnek a Parkinson-kór esetében, az Alzheimer-kór tekintetében azonban jóval ellentmondásosabbak az eredmények.

Egy kutatás szerint a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60%-kal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét, a megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével.

Ellentmondó tapasztalatokat hoztak viszont a nők kávéivására vonatkozó hosszú távú megfigyelések. Azoknál a nőknél, akik menopauza után hormonpótló kezelésben részesültek, a koffein nem nyújtott védelmet a Parkinson-kór kialakulása ellen, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon megváltoztathatja a koffein hatását.

Májbetegségek

A krónikus májgyulladás következménye lehet hosszabb távon a májzsugorodás (májcirrózis), amely a májsejtek folyamatos pusztulásával, a máj működésének romlásával és más szövődményekkel, nem ritkán a máj rosszindulatú daganatával jár együtt. Jelentős vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávéivás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Hatékonynak találták a kávézást alkoholos eredetű és HCV okozta májkárosodás esetén is a betegség romlásának, a májelégtelenség kialakulásának késleltetésében. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti.

Daganatos betegségek

A számos, nagy létszámú kutatás ellenére nem világos a kávéfogyasztás és a daganatos betegségek közötti kapcsolat. Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem.

  • Erősek a bizonyítékok arra, hogy a kávéfogyasztás csökkenti a májdaganatok kialakulásának kockázatát, elsősorban a májcirrózist megelőző hatásán keresztül. Mérsékeltebb kedvező hatást igazolt néhány kutatás a méhtestrák megelőzésében.
  • Ellentmondásosak a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a rendszeres kávéfogyasztás csökkenti-e a kolorektális daganatok (vastagbélrák és végbélrák) kialakulásának rizikóját. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a legjelentősebb tanulmányok közül több a koffeinmentes kávéval mutatták ki ezt az összefüggést, ami arra utal, hogy ha van is rizikócsökkentő hatása a kávézásnak, az nem a koffeintartalma miatt van. Hasonlóan bizonytalan a kép a szájüregi daganatok vonatkozásában.
  • A bizonyítékok szerint a tüdőrák kialakulásában a kávéfogyasztásnak nincs se pozitív, se negatív szerepe.

Csontritkulás

Napi három csésze kávé elégtelen kalcium- és D-vitamin-bevitel esetén csökkenti a csontsűrűséget, elősegíti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kialakulását. Megfelelő tápanyagellátottság mellett azonban ez a hatás már nem érvényesül. Mindez arra utal, hogy a rendszeresen kávézóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az elegendő kalcium és D-vitamin-bevitelre, különösen a menopauza utáni életkorban lévő nőknek.

További valószínűsíthető hatások

  • A fentieken felül a kávé kedvezően hat a bél mikrobiomjára, prebiotikus hatással rendelkezik, az azonban nem világos, hogy ennek mekkora a szerepe az egészségmegőrzésben.
  • Csökkenti a fogszuvasodás kialakulását, valószínűleg antibakteriális hatású összetevői miatt.
  • A koffein kedvezően hat számos depressziós beteg tüneteire.
  • Sok betegnél csökkenti a fejfájást, ezt azonban az egyéni reakció és a fejfájás típusa határozza meg.

Kik kerüljék a kávéfogyasztást?

Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat.

  • A két-három csésze kávé vérnyomásemelő hatása az arra hajlamosaknál magas vérnyomást, átmeneti vérnyomásemelkedést okozhat.
  • Kerülendő a kávéfogyasztás a refluxos étrendben, illetve gyomorfekélyben szenvedő betegeknek. Gyomorsavtermelést fokozó és nyálkahártya-irritáló hatása miatt ezekben az állapotokban a kávé fokozza a tüneteket, illetve késlelteti a gyógyulást. Egyes vizsgálatok szerint kedvezően hathat az epekő kialakulásának megelőzésére, de sok epeköves betegnek okoz panaszt.
  • Alvászavar, pánikbetegség, szorongás esetén a kávézás ugyancsak körültekintést igényel. Bár önmagában a koffein az ajánlott mennyiségben és napszakban fogyasztva nem okozója ezeknek a zavaroknak, felerősítheti azok tüneteit.
  • Amíg a várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem tisztázódik teljes bizonyossággal, nem javasolt napi három csészénél több – azaz 300 mg koffeinnek megfelelőnél nagyobb mennyiségű − kávé fogyasztása a kismamáknak.
  • A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. Nem javasolt például a vashiány pótlására szedett gyógyszerrel egy időben kávét inni. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni.

Kávéfogyasztási ajánlások a kutatások fényében

A kávé mérsékelt mennyiségben egészséges felnőttek számára biztonsággal fogyaszthatóak, és összességében kis mértékben csökkenti a halálozás kockázatát, így inkább előnyös a fogyasztása. Káros hatásaira csekély, jótékony hatásaira összességében mérsékelt bizonyítékot találtak, néhány területen tekinthetőek igazoltnak az előnyös hatások.

A pozitív eredmények ellenére nem helyénvaló a kávéfogyasztást e betegségek megelőzésére ajánlani. Bár a kávéban találhatóak előnyös hatású összetevők, valójában ezek más, biztonságosan fogyasztható élelmiszerekből is bevihetőek, polifenolokban és antioxidánsokban gazdag táplálkozás a kávézástól függetlenül is megvalósítható.

Ezen túlmenően az összefüggések napjainkban sem kellően tisztázottak, nem minden esetben voltak egyformán érvényesek a kutatási eredményekre a férfiakra és a nőkre. A kávéban található hatóanyagok mennyiségét és arányát a kávé típusa (koffeines vagy koffeinmentes kávé, zöld kávé), elkészítésének módja (presszó, filteres, törökös stb.) nagyban meghatározza, ezért sok vizsgálatban részben ezzel magyarázhatók az eltérő eredmények. Úgyszintén jelentősen különbözhet a kávé és a koffeintartalmú üdítők, energiaitalok szervezetre gyakorolt hatása is.

Természetesen mindenki számára kerülendő a koffeintúladagolás, amely akár mérgezéses tüneteket is okozhat, a túlzott kávéfogyasztás pedig a függőség kialakulásával és elvonási tünetek jelentkezésével is járhat.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Reinhardt István

Felhasznált források:

Frissítve: 2026.01.09. 11:50, Megjelent: 2017.11.23. 05:21
Nem mesterséges intelligencia által készített tartalom. ✓
Címkék: Kávé téma, Koffein téma

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Sziráki Zsófia

Sziráki Zsófia

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló