Egyre többen eszik, jól teszik? A zab szervezetre gyakorolt hatása
A zab és a zabkása több országban rendkívül elterjedt, például az Egyesült Államokban az emberek jelentős része rendszeresen fogyasztja, elsősorban reggelire. Hazánk étkezési szokásait figyelembe véve érdemes lenne növelni az étrendben betöltött súlyát, mivel rendkívül egészséges, és rendszeres fogyasztása számos hosszú távú előnnyel jár. Ezeket tekintjük át a következőkben.
A zab egyik legfőbb tulajdonsága, hogy tápanyag-összetétele rendkívül kiegyensúlyozott. Kiváló rost- és szénhidrátforrás, az egyik fontos poliszacharidja a béta-glükán. Más gabonákhoz képest több fehérjét és zsiradékot tartalmaz, valamint fontos vitaminok és ásványi anyagok találhatók benne.
Természetes értágító
A teljes zab növényi polifenolokban gazdag. Ezek közül az avenantramidok szinte kizárólag a zabban fordulnak elő. Az avenantramidok a szervezetben növelik az értágító hatású nitrogén-monoxid gáz termelődését, amely egy hatékony, természetes értágító, ezzel csökkenthetik a vérnyomást. Emellett az avenantramidok hatékony antioxidánsok és viszketéscsökkentő hatásúak. Egy másik, a zabban jelentős mennyiségben megtalálható antioxidáns a ferulsav.
Csökkenti a koleszterinszintet
A béta-glükánok vízoldékony rostok, amelyek több előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek. Csökkentik a vér LDL- és teljeskoleszterin-szintjét. (Az LDL-koleszterin szabadgyökök jelenlétében oxidálódik, ami szöveti károsodásokat és az artériák gyulladását eredményezi, és kulcsfontosságú lépés az érelmeszesedés kialakulásában.) A béta-glükánok a C-vitaminnal együttműködve gátolják az LDL oxidációját, ezáltal csökkenthetik a szívrohamok és a stroke kockázatát.
Lassítja a cukor felszívódását
A zab másik kedvező anyagcserehatása arra vezethető vissza, hogy a vízoldékony béta-glükánok egy vastag, gélszerű réteget alkotnak a gyomor nyálkahártyáján. Ez a bevonat késlelteti a gyomor kiürülését, és ezzel lassítja a cukor felszívódását a vérkeringésbe. A zab, illetve zabpehely rendszeres fogyasztása csökkenti az éhgyomri vércukorszintet, sőt, a cukorbetegség hosszú távú kontrolláltságának megítélésére használt glikált hemoglobin (HbA1c) értékét is. A pozitív hatásokat az inzulinérzékenység növekedése is jelzi.
Tovább tart a jóllakottságérzés - Csökkenhet az elhízás veszélye
A zab gazdag rosttartalma miatt a jóllakáshoz szükséges mennyiséggel kevesebb kalóriát veszünk fel. Azzal, hogy a rostanyagok késleltetik a gyomor kiürülését, tovább tart a jóllakottságérzés, kitolható a következő étkezés időpontja. A béta-glükánok emellett serkentik a tirozin-tirozin peptid (PYY-fehérje) termelődését a bélben, amely egy éhségérzetet gátló hormonszerű anyag. A béta-glükánok tehát több ponton hatva csökkentik az elhízás veszélyét.
Kapcsolódó A rostok szerepe az étrendben
A bőrgyógyászatban is alkalmazzák
A zab összetevőit előszeretettel alkalmazza a kozmetikai ipar, a finomra őrölt zabot gyakran nevezik kolloidális zabpehelynek. Az USA-ban a szigoráról ismert Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség (FDA) 2003-ban a kolloidális zabot bőrvédő és -ápoló anyagként ismerte el. Gyulladáscsökkentő hatású, csillapítja a viszketést, ezért számos bőrbetegségben, a száraz, viszkető bőr tüneteinek enyhítésére – például ekcémában – külső kezelés formájában hasznos lehet.
Gyerekeknek és idősebbeknek egyaránt hasznos lehet
Több vizsgálatban is azt mutatták ki, hogy a zab korai - hat hónapos kor előtti - hozzáadása a csecsemők táplálékához csökkenti az asztma, az allergiás nátha és más allergiás betegségek későbbi kialakulásának kockázatát.
Klinikai tanulmányok szerint a zab segíthet az időskori székrekedés tüneteinek javításában. (A magas rosttartalmú élelmiszerekről már bebizonyosodott, hogy csökkentik a rosszindulatú vastagbéldaganatok rizikóját.)
Bár nem tartalmaz glutént - mint a búza vagy az árpa -, a zabot gyakran együtt termesztik ezekkel a gabonákkal, és így a zabban is előfordulhat szennyeződésként glutén. A gluténérzékenyek tehát a zabot vagy zabpelyhet óvatosan fogyasszák!
Tovább A gluténérzékenység figyelmeztető tünetei
Az egészséges napi menü |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a krónikus, nem fertőző betegségek 2012-ben világszerte 38 millió halálesetért, az összes haláleset közel hetven százalékáért voltak felelőssé tehetők. Ezen belül a halálozás 46 százalékát szív- és érrendszeri betegségek, 22 százalékát pedig különböző daganatok okozták. A cukorbetegség további másfél millió áldozatot szedett. A fent leírt jelenségek alapvetően négy életmódtényezőhöz vezethetők vissza: a helytelen táplálkozáshoz, az inaktivitáshoz, a dohányzáshoz, valamint a túlzott alkoholfogyasztáshoz. A táplálkozás minőségének hatalmas jelentősége van, hiszen egyes becslések szerint a krónikus betegségek 70-80 százaléka az egészségtelen étrend talaján alakul ki. Így kell összeállítani egy egészséges napi menüt |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István
Are oats good for you? (Medical News Today), 9 Health Benefits of Eating Oats and Oatmeal (Healthline)