A sörfogyasztás hatásai - Mik a tudományos bizonyítékok?

Az erjesztett italok, így a sör mértékkel való fogyasztásának ősidők óta mindenféle egészségre előnyös hatásokat tulajdonítunk - többnyire minden tudományos megalapozottság nélkül.

Arra van bőséges bizonyíték, hogy az iszákosság vagy nagy mennyiségű alkoholos ital elfogyasztása káros az egészségre és a munkára, azonban vannak olyan adatok is, amelyek szerint a kis mennyiségű ital rendszeres fogyasztásának vannak jótékony hatásai.

Milyen tápanyagokat tartalmaz a sör?

A sör a világon az egyik legtöbbet fogyasztott alkoholtartalmú ital, amely szénhidrátokban, aminosavakban, ásványi anyagokban, vitaminokban és más anyagokban, például polifenolokban gazdag. A sör antioxidáns-tartalma ugyan alacsonyabb, mint a vörösboré, ugyanakkor magasabb, mint a fehérborban található mennyiség.

Egyik alapanyaga, a komló virágzata adja a sör polifenol-tartalmának kb. 30%-át, a többi polifenol a másik fontos alapanyagból, a malátából származik. A jelentős mennyiségű és sokféle polifenol laboratóriumi körülmények között különböző hatásokat mutat: antioxidáns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő, ösztrogénszerű és vírusellenes tulajdonságaik vannak. Az azonban kérdéses, hogy e hatásokat a laboratóriumon kívül, a szervezetben is kifejtik-e.

A vitaminok közül gazdag B-vitaminokban, ezen belül található benne niacin, riboflavin, B6-vitamin és folsav. Ásványi anyag összetétele kedvező, tartalmaz sok káliumot és magnéziumot, ugyanakkor nátriumtartalma alacsony.

Mit várhatunk egy pohár sörtől?

A szív-érrendszeri betegségek és a sör

A kisebb mennyiségű alkohol fogyasztása – egészséges májműködés esetén – csökkenti a vér LDL-koleszterin-szintjét, a magas LDL-koleszterin-szint a keringési megbetegedések egyik kockázati tényezője. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása viszont rontja a koleszterinértékeket.

Az erek egészsége szempontjából az oxidatív stressz, vagyis a káros, oxidatív hatású szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulása, szintén fontos szerepet játszik. Egészséges, nem dohányzó férfiakon végzett vizsgálatok szerint a napi rendszerességű, mérsékelt sörfogyasztás csökkenteni látszik az oxidatív stresszt. Ugyanakkor az alkohol lebontása közben szabadgyökök termelődnek, és csökken a glutation termelődése, amely a sejtek legfőbb védekező eszköze az oxidatív stressz ellen.

A sör alkoholon kívüli összetevői egy állatkísérlet szerint csökkentik a magas vérzsír-tartalom érfalkárosító hatását. Egy magas keringési kockázatú betegeken végzett tanulmány szerint a sörfogyasztás növeli a vérben lévő, az érfalak javításáért felelős csontvelői eredetű sejtek mennyiségét. Egy másik, nem dohányzó, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban az érfalak rugalmassága nőtt a sörfogyasztás hatására, ami a magas vérnyomás és más érbetegségek kialakulása szempontjából előnyös. Ez utóbbi vizsgálatban a kedvező hatás az alkoholmentes sör esetében jóval gyengébbnek mutatkozott.

Egy szakértői csoport összegezte a sörfogyasztás egészségre gyakorolt hatásait. Eszerint a mérsékelt sörivás – a borhoz hasonlóan – csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Tehát míg általában az alkohol hatása az oxidatív stressz és az erek állapota szempontjából némileg ellentmondásos, kis mennyiségben fogyasztva inkább pozitívnak tekinthető. A sör polifenoltartalma még inkább ellensúlyozza az alkohol kedvezőtlen hatásait.

Daganatos megbetegedések és a sör

A sörfogyasztás előnye a különböző daganatok vonatkozásában már korántsem ilyen egyértelmű. Az alkoholról bebizonyosodott, hogy többfajta daganat kialakulásának a kockázatát is fokozza. Az egyik vizsgálatban például a legalább napi három alkalommal alkoholt fogyasztók körében több daganat, főleg az emlőrák rizikója megemelkedett. Egy másik vizsgálatban a jelentősebb sörivást a vastagbélrák gyakoriságának növekedésével hozták összefüggésbe. Ez mind a sör, mind a bor, mind más szeszek fogyasztása esetén látható volt. Más esetekben, alacsonyabb adagok mellett nem tapasztaltak ilyen veszélyeket.

A sörben lévő xantohumol az egyik legtöbbet tanulmányozott rákellenes anyag. Csökkenti a rákkeltő anyagok képződését, aktiválja a méregtelenítő enzimeket, és korai stádiumban gátolja a tumornövekedést. Ezenkívül a sörben más rákellenes hatású anyagok is találhatók, ezek felszívódási, illetve biohasznosulási hatásfoka azonban meglehetősen alacsony, viszont a vastagbélben nem túl magas, mégis elegendő koncentrációt érhetnek el. Egy 1200 fős kanadai vizsgálatban a rendszeres sörfogyasztás (napi 10 g alkoholnak megfelelő, azaz kb. egy pikoló) mérhetően csökkentette a prosztatarák kialakulásának kockázatát.

Régebben több vizsgálat is tanulmányozta a sör rákkeltő hatását a benne lévő karcinogén nitrózaminok miatt. Ma már ez a probléma egyre inkább háttérbe szorul, néhány évtizede ugyanis a sörkészítési technológiában teljesen új malátázási eljárások miatt a mai sörök nitrózamin tartalma lényegesen alacsonyabb.

Mozgásszervi bántalmak és a sörfogyasztás

Egy vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres sörfogyasztás mellett a térd-, illetve csípőízületi artrózis (porckopás) gyakorisága körülbelül a kétszeresére növekedett. Egy másik fontos, népbetegségnek számító mozgásszervi probléma, az oszteoporózis, azaz a csontritkulás gyakorisága viszont ritkább volt a sörfogyasztók körében, a komlóban lévő anyagok ugyanis akadályozzák a csontokban a kalcium lebomlását.

Mindezen vizsgálatok bizonyító ereje azonban – akár pro, akár kontra – nem igazán elegendő. Többségüket ugyanis olyan lehetséges torzító tényezők terhelik, amelyek miatt az eredményeket csak nagyfokú óvatossággal szabad értékelni. Ilyen például, hogy az alkoholfogyasztás gyakoriságának vagy mennyiségének adatait a résztvevők saját bevallása alapján gyűjtötték, ami pedig magában hordozza a szándékos vagy akaratlan torzítás lehetőségét.

Mikor tilos sört inni?

A sörivás semmilyen mennyiségben nem ajánlható gyermekeknek és serdülőknek, várandósoknak és azoknak, akiknél fennáll az alkoholfüggőség veszélye. Szintén teljes önmegtartóztatásra van szükség akkor, ha valaki szívizombetegségben, szívritmuszavarban, depresszióban, máj- vagy hasnyálmirigy betegségben szenved, illetve aki összpontosítást és koordinációt igénylő tevékenységet végez. Bizonyos betegségek esetén a szedett gyógyszerek miatt kell teljesen kizárni az alkoholfogyasztást, az ugyanis például súlyos májkárosodáshoz vezethet.

Általában a sörfogyasztás egészségre gyakorolt összhatása egy „J”-alakú görbével írható le, azaz egy bizonyos, nem túl nagy mennyiségnél pozitív hatásokat tapasztalhatunk. Feltehetően itt a legerősebb például a sörben található polifenolok hatása, míg a nagyobb mennyiségnél már előtérbe kerülnek az alkohol egyértelműen negatív következményei. A fogyasztásra ajánlott mennyiség férfiaknál nagyjából egy korsó, nőknél napi 1 pohár sör, heti néhány nap.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszeres, de mértékletes sörivás egészségre gyakorolt jótékony hatása csak a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában tekinthető többé-kevésbé bizonyítottnak. Más betegségek tekintetében az eredmények ellentmondásosak vagy elégtelenek. Az egészséges felnőttek számára a mértékletes sörfogyasztás azonban nem jelent egészségügyi kockázatot.

Ezt olvasta már? A vörösbor jótékony hatásai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István

Felhasznált források:

• Landmann M, Wagnerberger S, Kanuri G, et al. Beer Is Less Harmful for the Liver than Plain Ethanol: Studies in Male Mice Using a Binge-Drinking Model. Alcohol and Alcoholism 2015; 50(5) 493–500.
• de Gaetano G, Costanzo S, Di Castelnuovo A. et al. Effects of moderate beer consumption on health and disease: A consensus document. Nutr Metab Cardiovasc Dis 2016; 26(6): 443−467.
• Arranz S, Chiva-Blanch G, Valderas-Martínez P, et al. Wine, Beer, Alcohol and Polyphenols on Cardiovascular Disease and Cancer. Nutrients 2012; 4; 759−781.