A sörfogyasztás egészségügyi kockázatai

Általánosságban kijelenthetjük, hogy mértékkel a sörfogyasztás semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár, amennyiben nincs olyan súlyos betegsége, mint például szív- és érrendszeri betegségek vagy diabétesz, és más hasonló betegségekben sem szenved.

A sörrel kapcsolatban végzett kutatások eredményei szerint a sör a vörösborhoz hasonlóan – melyről már régóta tudjuk – olyan anyagokat tartalmaz, melyeknek szerepe lehet a rák megelőzésében. A japán Okoyama Egyetem tudósai megállapították, hogy 24 megvizsgált sörből majdnem mindegyik gátolja a heterociklikus aminok működését, melyek a rák kialakulásában játszanak szerepet. Az alkoholmentes sörnek nincs ilyen hatása. A keserű barna sör és a búzasör viszont különösen nagy mennyiségben tartalmazza az említett jótékony hatású anyagokat.

Mindezek mellett állatokon végzett kísérletek eredményei szerint a sörfogyasztás csökkenti az olyan májrák kialakulásának kockázatát, amely az örökítő anyagban bekövetkezett negatív változásokra vezethető vissza.

Német tudósok árpából és komlóból származó polifenolokat mutattak ki a sörben, melyek szerepet játszanak a tumorok kialakulásának megelőzésében. Amerikai kutatók a sör keserű ízét adó flavonoidok között találtak olyan anyagokat, melyek gátolják a rák kialakulását. Vannak azonban olyan kutatási eredmények is, melyek a sör negatív hatásaira világítanak rá.

A sörivás egészségügyi kockázatai

Dán tudósok is végeztek olyan kutatásokat, melyek a sör rákmegelőző hatását vizsgálták, a kísérletben 29 éven keresztül csaknem 30 000 ember vett részt. Megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik heti 7-21 pohár sört ittak, a nyelőcsőrák kockázata háromszor olyan nagy volt, mint a sört egyáltalán nem fogyasztóknál. A sörmennyiség csupán egy harmadának borral való helyettesítése felére csökkentette a megbetegedés kockázatát.

Néhány évtizeddel ezelőtt, mikor egészségre ártalmas anyagokat mutattak ki a sörben, az alkoholos ital kedvelőinek is elment a kedve a sörivástól. A ’80-as években például nagy mennyiségű nitróz-amint találtak a sörben. A nitróz-aminok a legveszélyesebb rákkeltő anyagok (karcinogének) közé tartoznak. A méreganyagok az előállítás során kerültek a sörbe, a maláta szárítása (aszalása) közben, ugyanis a szárításra használt gázégő olajából a nitrogéngáz közvetlenül érte a malátát. Azóta, hogy a baj okát felismerték, a malátát nem indirekt módon szárítják. Mára a sörgyártás folyamatában gyakorlatilag nem kerülhetnek nitróz-aminok a sörbe.

A nehézfémekre is hasonló érvényes, napjainkban a sörben általában kis mennyiségben fordulnak elő. Nagyobb mennyiségű sör elfogyasztásával kerülhet nagyobb mennyiségű ólom a szervezetbe. Az ólom akkumulátorokból, elemekből kerülhet a sörbe a gyártási folyamat során.

A gabonában lehetnek penészgombák által termelt toxinok (mycotoxin), ezek egyike a veszélyes Ochratoxin A., amely az idegeket és az immunrendszert károsítja, ás állatkísérletek eredményei szerint rákkeltő is lehet.

Az előbb felsoroltak a jó néhány éve kapható alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú sörökre is érvényesek.

Alkoholmentes sörök

Az alkoholmentes sörök alkoholtartalma erjesztés után maximum 0,5%. Ez az alkoholmennyiség megfelel sok élelmiszer alkoholtartalmának, igaz ez pl. a természetes úton erjesztett gyümölcslevekre. Előállításukhoz két különböző eljárást alkalmaznak:

Az erjesztést rövid időn belül megszakítják, így az alkoholtartalom 0,5% alatt marad.

Az erjesztés során keletkező alkoholt utólag távolítják el, például vákuumgőzöléssel vagy melegítéssel. A dialízis során kispórusú membrán segítségével vonják ki az alkoholt, a sör többi összetevője így változatlanul az italban marad. A fordított ozmózisnak nevezett eljárás során az alkoholt, a vizet és a sókat kispórusú membránon át távolítják el a sörből. Az alkoholt kivonják, a vizet és a sót pedig az eredeti koncentrációnak megfelelően pótolják.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; Umweltjournal
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos