Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

Előfordulhat például, hogy a beteg rendszeresen káromkodik, noha korábban soha nem tette, a férjnek, aki egész házassága alatt hűséges volt, most „barátnője” lesz, vagy aki mindig barátságos és vendégszerető volt, az most nem hajlandó kinyitni az ajtót a látogatóknak, és az ajtón át kiabálva küldi el őket.

A demencia tüneteként jelentkező viselkedésbeli és pszichológiai változások gyakran jelentenek kihívást a beteg szerettei, gondozója számára, hiszen azok a nem megfelelő, kínos viselkedéstől a szokásostól teljesen eltérő viselkedésig széles skálán mozoghatnak.

Minden demens betegnél jelentkeznek a viselkedésbeli változások?

Vizsgálatok szerint a demenciában szenvedő betegek 60-90% -ánál alakul ki viselkedésbeli változás a betegség egy bizonyos pontján. Néhányan kellemesen zavartak maradnak a betegségük egész ideje alatt, és valamilyen oknál fogva ezek a betegek nem válnak izgatottá, idegessé, hanem fokozatosa feledékenységből csökkent tudatosságba váltanak át. Azonban ez inkább kivétel, mint szabály.

A leggyakoribb viselkedésváltozások

  • felhalmozás
  • vetkőzés
  • káromkodás
  • ismétlés
  • paranoia, gyanakvás
  • apátia
  • ingerlékenység
  • düh
  • nem helyénvaló szexuális viselkedés
  • nyugtalanság
  • fizikai agresszió
  • verbális agresszió
  • kényszeres viselkedés
  • szórakozottság

Mi okozza a demenciában szenvedő viselkedésbeli változását?

Az Alzheimer-kór befolyásolja az agyat, az agy pedig a viselkedést. Ebből következik, hogy nem csak a gondolkodásmódot és a memóriát érinti, hanem a viselkedést is.

Sokszor a családtagoknak, gondozónak az ösztöneire hagyatkozva kell kitalálni, mi okozhat egy adott viselkedést – ez segíthet meghatározni, hogyan reagáljunk vagy próbáljuk megelőzni azt.

Három fő tényező okozhat viselkedésbeli változást:

  • fizikai okok, pl. kényelmetlenség vagy betegség
  • pszichológiai, kognitív okok, pl. zavartság vagy paranoia
  • környezeti, külső okok, pl. túlzottan stimuláló környezet vagy megváltozott rutin

Az Alzheimer-kór mely stádiumában jelentkeznek a viselkedésbeli változások?

Az Alzheimer-kór különböző fázisaiban különböző viselkedések tapasztalhatóak. A demencia korai stádiumában jellemzően memóriazavarral küzdenek a betegek, és olyan viselkedésmintákat követnek, melyekről úgy érzik, segíti őket a helyzet ellenőrzésében, a problémák megelőzésében. Nem szokatlan például a rögeszmés-kényszeres viselkedés, mivel a rutin és az ismétlődés megnyugtató és megelőzi a hibázást.

Mások a korai demencia szakaszában elkezdenek felhalmozni dolgokat, vagy azért, mert elfelejtették, hogy már van ilyen tárgyuk, vagy azért, mert megnyugtatja őket a tudat, hogy több darab is van, vészhelyzet esetére.

A betegség előrehaladtával a középső szakaszban a beteg egyre többször lehet haragvó, agresszív és izgatott. A középső szakasz általában a legnehezebb a viselkedés szempontjából, hiszen a beteg érvelési és logikai készsége is csökken. Emellett jelentkezhet hallucináció vagy paranoia is, melyek nyugtalaníthatják és nyomaszthatják a beteget és hozzátartozóit is.

A demencia későbbi szakaszaiban egyre inkább az apátia és a visszavonultság jellemző, ezáltal egyre nehezebb a kérdéseinkre választ kapni a betegtől. Az Alzheimer-kór késői szakaszában a beteg általában több fizikai segítséget igényel a mindennapi tevékenységek ellátásában, ám egyre kevesebb a kihívást jelentő viselkedésbeli változás.

Hogyan reagáljon a viselkedésbeli változásokra?

Igazi kihívást jelenthet, hogyan viselkedjen megfelelően a viselkedésbeli változásokra. Amikor a beteg dühös vagy agresszív, az fájó és frusztráló lehet a családtagok számára. Emlékeztesse ilyenkor magát arra, hogy a viselkedést, amit tapasztal, a betegség okozza.

Amennyiben túl nagy terhet, túl sok frusztrációt jelent a beteg viselkedése, segíthet, ha egy kis szünetet tart. Teljesen rendben van, ha ad egy kis lélegzetvételnyi időt magának, és teljesen nyugodtan, higgadtan tér vissza szeretteihez.

Az orvos írhat fel a magatartásbeli tüneteket enyhítő gyógyszereket, de ne feledje, először a gyógyszermentes megközelítést ajánlott következetes módon kipróbálni!

Olvasson tovább!

WEBBeteg logo

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító;
verywell.com
Orvos szakértőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

D-vitamin teszt D-vitamin teszt

Önt fenyegeti D-vitamin-hiány, vagy elegendő D-vitaminhoz jut?

Alzheimer-kór: amikor a szellemi...

Nincs miért szégyenkezni, ha olykor feledékenyek vagyunk, nem jut eszünkbe a megkezdett mondat folytatása, vagy a ritkán, régen látott emberek neve nem...

Demencia: otthoni ápolás vagy...

Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok...

Sétával az elbutulás ellen

A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori...

A demencia kivizsgálása, diagnózisa

Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az...

Tanácsok demens betegek gondozásához

A demens betegek ellátása komoly feladat mind a család, mind az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, tehát a társadalom számára is. Az...

Higiénia és testápolás a demens...

A betegápoló egyik leggyakoribb feladata, hogy segítsen a mosakodásban, fürdésben. Noha a testápolásban való segítség hamar rutinfeladattá válhat...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.