• Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

        Előfordulhat például, hogy a beteg rendszeresen káromkodik, noha korábban soha nem tette, a férjnek, aki egész házassága alatt hűséges volt, most „barátnője” lesz, vagy aki mindig barátságos és vendégszerető volt, az most nem hajlandó kinyitni az ajtót a látogatóknak, és az ajtón át kiabálva küldi el őket.

        A demencia tüneteként jelentkező viselkedésbeli és pszichológiai változások gyakran jelentenek kihívást a beteg szerettei, gondozója számára, hiszen azok a nem megfelelő, kínos viselkedéstől a szokásostól teljesen eltérő viselkedésig széles skálán mozoghatnak.

        Hirdetés

        Minden demens betegnél jelentkeznek a viselkedésbeli változások?

        Vizsgálatok szerint a demenciában szenvedő betegek 60-90% -ánál alakul ki viselkedésbeli változás a betegség egy bizonyos pontján. Néhányan kellemesen zavartak maradnak a betegségük egész ideje alatt, és valamilyen oknál fogva ezek a betegek nem válnak izgatottá, idegessé, hanem fokozatosa feledékenységből csökkent tudatosságba váltanak át. Azonban ez inkább kivétel, mint szabály.

        A leggyakoribb viselkedésváltozások

        • felhalmozás
        • vetkőzés
        • káromkodás
        • ismétlés
        • paranoia, gyanakvás
        • apátia
        • ingerlékenység
        • düh
        • nem helyénvaló szexuális viselkedés
        • nyugtalanság
        • fizikai agresszió
        • verbális agresszió
        • kényszeres viselkedés
        • szórakozottság

        Mi okozza a demenciában szenvedő viselkedésbeli változását?

        Az Alzheimer-kór befolyásolja az agyat, az agy pedig a viselkedést. Ebből következik, hogy nem csak a gondolkodásmódot és a memóriát érinti, hanem a viselkedést is.

        Sokszor a családtagoknak, gondozónak az ösztöneire hagyatkozva kell kitalálni, mi okozhat egy adott viselkedést – ez segíthet meghatározni, hogyan reagáljunk vagy próbáljuk megelőzni azt.

        Három fő tényező okozhat viselkedésbeli változást:

        • fizikai okok, pl. kényelmetlenség vagy betegség
        • pszichológiai, kognitív okok, pl. zavartság vagy paranoia
        • környezeti, külső okok, pl. túlzottan stimuláló környezet vagy megváltozott rutin

        Az Alzheimer-kór mely stádiumában jelentkeznek a viselkedésbeli változások?

        Az Alzheimer-kór különböző fázisaiban különböző viselkedések tapasztalhatóak. A demencia korai stádiumában jellemzően memóriazavarral küzdenek a betegek, és olyan viselkedésmintákat követnek, melyekről úgy érzik, segíti őket a helyzet ellenőrzésében, a problémák megelőzésében. Nem szokatlan például a rögeszmés-kényszeres viselkedés, mivel a rutin és az ismétlődés megnyugtató és megelőzi a hibázást.

        Mások a korai demencia szakaszában elkezdenek felhalmozni dolgokat, vagy azért, mert elfelejtették, hogy már van ilyen tárgyuk, vagy azért, mert megnyugtatja őket a tudat, hogy több darab is van, vészhelyzet esetére.

        A betegség előrehaladtával a középső szakaszban a beteg egyre többször lehet haragvó, agresszív és izgatott. A középső szakasz általában a legnehezebb a viselkedés szempontjából, hiszen a beteg érvelési és logikai készsége is csökken. Emellett jelentkezhet hallucináció vagy paranoia is, melyek nyugtalaníthatják és nyomaszthatják a beteget és hozzátartozóit is.

        A demencia későbbi szakaszaiban egyre inkább az apátia és a visszavonultság jellemző, ezáltal egyre nehezebb a kérdéseinkre választ kapni a betegtől. Az Alzheimer-kór késői szakaszában a beteg általában több fizikai segítséget igényel a mindennapi tevékenységek ellátásában, ám egyre kevesebb a kihívást jelentő viselkedésbeli változás.

        Hogyan reagáljon a viselkedésbeli változásokra?

        Igazi kihívást jelenthet, hogyan viselkedjen megfelelően a viselkedésbeli változásokra. Amikor a beteg dühös vagy agresszív, az fájó és frusztráló lehet a családtagok számára. Emlékeztesse ilyenkor magát arra, hogy a viselkedést, amit tapasztal, a betegség okozza.

        Amennyiben túl nagy terhet, túl sok frusztrációt jelent a beteg viselkedése, segíthet, ha egy kis szünetet tart. Teljesen rendben van, ha ad egy kis lélegzetvételnyi időt magának, és teljesen nyugodtan, higgadtan tér vissza szeretteihez.

        Az orvos írhat fel a magatartásbeli tüneteket enyhítő gyógyszereket, de ne feledje, először a gyógyszermentes megközelítést ajánlott következetes módon kipróbálni!

        Olvasson tovább! Demencia: otthoni ápolás vagy intézményben történő elhelyezés?

        WEBBeteg logo

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; verywell.com
        Orvos szakértőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2019.08.12 09:33, Megjelenés: 2017.05.19 20:09
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

        A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demens betegek ellátása komoly feladat mind a család, mind az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, tehát a társadalom számára is. Az állapot egyénileg is változó gyorsaságú leépüléses folyamat - és itt a hangsúly a folyamat szón van. Összeszedtünk néhány hasznos tanácsot azoknak a hozzátartozóknak, akik demens beteget ápolnak.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

        Demenciára utaló panaszokat észlel? Mutatjuk, kihez kell fordulnia

        A demencia olyan betegségcsoport, melyet a lassú, fokozatos, több funkciót is érintő mentális leépülés jellemez. Ha az idős korú beteg, vagy hozzátartozója memóriazavart, beszédlassulást, személyiségváltozást észlel, fontos időben szakemberhez fordulni, mert bár végleges gyógyulás ritkán lehetséges, de megfelelő kezelés mellett az érintettek egy részénél a folyamat visszafordítható, másoknál a szellemi hanyatlás lassítható, vagy egyes tünetek enyhíthetőek.

        Demencia: otthoni ápolás vagy intézményben történő elhelyezés?

        Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok elvégzésével is járhat. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a demens betegek ápolása jóval nagyobb stresszforrást jelenthet, mint az egyéb betegségben szenvedő vagy a kizárólag fizikailag korlátozott betegek ellátása.

        Higiénia és testápolás a demens betegeknél - Hogyan segítsen a fürdésnél?

        A betegápoló egyik leggyakoribb feladata, hogy segítsen a mosakodásban, fürdésben. Noha a testápolásban való segítség hamar rutinfeladattá válhat a gondozó számára, fontos, hogy ne feledje, a demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedő beteg nagyon eltérő módon látja a dolgokat. A betegség előrehaladottabb szakaszában előfordulhat, hogy nem emlékszik rá, hogy korábban segítettek neki a testápolásnál. Ennek következtében ideges, szorongó, szégyenkező és sebezhető lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.