• Mikor kell demencia miatt abbahagyni az autóvezetést?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító, Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos

        Demencia esetén, ha a beteggel többször megesik, hogy elfelejtkezik a parkolójegyről, eltéved vagy gyakoriak a hirtelen fékezésből, koccanásból eredő kellemetlenségei, át kell gondolni, hogy szabad-e még vezetnie.

        A hozzátartozók egyik legfájdalmasabb döntése, amikor eljön az ideje, hogy autonómiájának feladására kényszerítsék a demenciában szenvedő beteget. A család feladatát nehezíti, hogy nem támaszkodhat semmilyen általánosan elfogadott útmutatásra, amely alapján felmérhető lenne, hogy a beteg aktuális állapota mekkora veszélyt jelent saját magára és a környezetére nézve.

        Újabb kutatási eredmények

        A Neurology című szaklapban közzétettek egy ajánlást arra vonatkozóan, hogy a szellemi hanyatlás jeleit mutató betegeknek milyen körülmények között engedélyezett az autóvezetés. Az American Academy of Neurology korábbi javaslata szerint már enyhe demencia esetén sem tanácsos a kormány mögé ülni. Egy friss, 6000 fő bevonásával végzett vizsgálat alapján azonban új irányelveket dolgoztak ki.

        Bár a betegek 88 százaléka nagy valószínűséggel nem menne át egy teljes körű járművezetői vizsgán, mégis azt tapasztalták, hogy ha a betegség még kezdeti stádiumú, a páciensek 76 százalékának nem okoz gondot a járművezetői gyakorlati vizsga, biztonsággal vezetnek. Az ellentmondó kutatási eredményekre alapozva a szakértők azt ajánlják, hogy az érintettek már a betegség korai szakaszában  fontolják meg a vezetés mellőzésének lehetőségét.

        Az útmutatás egyrészt felhívja a figyelmet a szellemileg leépülő idősek romló vezetési képességeire, másrészt nem korlátozza azokat, akik nem veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. Szakértők szerint, aki átmegy a gyakorlati járművezetői vizsgán, az nem jelent veszélyt a forgalomban.

        Hirdetés

        A közlekedés biztonságát veszélyeztető vezetők azonosítása

        A járművezetők minősítésére a legjobb teszt egy szabványos, klinikai demencia értékelés (CDR), amely a memóriát, a problémamegoldó képességet, valamint az önmagukról való gondoskodás képességét méri. A családtagok, a gondozók sokat segíthetnek a biztonságot veszélyeztető vezetők azonosításában, de csak ha teljesen őszintén nyilatkoznak. Általában az a gyakoribb, hogy a hozzátartozók annyira aggódnak a betegért, hogy inkább alulminősítik a vezetői képességüket.

        Figyelmeztető jelek:

        • balesetek;
        • közlekedési szabályok megsértése – egy tanulmány szerint azok a 70 év felettiek, akik az elmúlt három évben több mint két közlekedési kihágást követtek el, nagyobb valószínűséggel szenvednek balesetet, mint bármelyik más korcsoport, ideértve a tiniket is;
        • kevesebb vezetés, a vezetői rutin hiánya;
        • bizonyos közlekedési viszonyok elkerülése, pl. éjszakai vezetés, esőben vezetés;
        • az agresszív vagy impulzív vezetési stílus;
        • gyakori eltévedés – ha kisebb koccanásokkal is jár, figyelmeztető jel arra, hogy itt az idő a slusszkulcs végleges letételére.

        A demenciában szenvedők semmit nem tehetnek annak érdekében, hogy javítsák a járművezetői képességeiket. Minél előrehaladottabb a betegség, a páciens annál kevésbé hiszi el vagy fogja fel, hogy milyen veszélyt jelent az utakon. Éppen ezért óriási az orvos, a család és a gondozó felelőssége a helyzet megítélésében.

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító
        Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos

        Módosítva: 2019.10.28 05:21, Megjelenés: 2017.06.10 11:07
      • Cikkajánló

        A torokfájás

        A torokfájás

        Dr. Osikóczki Orsolya

        Torokfájás esetén otthon csak akkor kúrálja magát, ha nincs láza.

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön ismeri a migrén okait és megelőzési lehetőségeit? Tesztelje tudását!

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        Betegségek, melyek demenciát okozhatnak

        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        Hogyan kapcsolódik egymáshoz a demencia és a magas vérnyomás?

        A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. Hogyan függ össze a hipertóniával?

        A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

        A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.